Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A Kölni Filharmónia házi zenekarának története

A Kölni Filharmónia házi zenekarának története

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Gürzenich Zenekar életében fordulópontot hozott, hogy három évtizede a pompás Kölni Filharmónia „házi zenekarává” vált. A Ludwig Múzeummal egy tömböt alkotó épület nem mellesleg karnyújtásnyira fekszik a kölni dómtól. A Gürzenich Zenekar története egyes források szerint a 15. századig nyúlik vissza.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Az egykori muzsikusok templomi szolgálatához már a 17. század végétől operai megbízások is kapcsolódtak. Amikor aztán az együttest az 1827-ben alapított városi koncertegyesületre bízták, majd 1840-től a frissen kinevezett városi zeneigazgató irányítása alá helyezték, működését már ugyanaz a kettős profil jellemezte, mint napjainkban: koncertzenekarként és az operaház együtteseként is szolgált.

Ez jelenleg évente ötven hangversenyt és több mint százhatvan színházi előadást jelent.

A koncertegyesület 1857-től az óvárosban található késő gótikus kereskedőházban és bálteremben, az úgynevezett Gürzenich-házban rendezte hangversenyeit. Az első városi zeneigazgató, Conradin Kreutzer a kortársi divatok és a klasszikus értékek közötti egyensúly megteremtésére törekedett, a hangversenyek műsorán fontos szerepet játszott a 18. századi repertoár.

Ferdinand Hiller hosszú igazgatása alatt (1850–1884) a műsorpolitika konzervatív szellemisége különösen dominánssá vált, az őt követő Franz Wüllner – nevéhez A Rajna kincse és A walkür müncheni bemutatója fűződik – viszont kifejezetten nyitottan fordult az újdonságok felé. Szívesen lépett fel a zenekar koncertjein Robert és Clara Schumann, és olyan zeneszerzők is vezényelték az együttest, mint Berlioz, Verdi vagy Wagner.

A Gürzenich Zenekar operatörténeti rangját néhány 20. századi premier alapozta meg.

Köln mutatta be Korngoldtól A halott várost (1920), Zemlinskytől A törpét (1922), mindkét művet Otto Klemperer vezényletével. Itt állították elsőként színpadra, Günter Wand irányításával Fortner Vérnász című darabját (1957) és Zimmermanntól A katonákat (1965), utóbbit Michael Gielen dirigálta.

Ide kapcsolódik:
Kölnben folytatja a Fesztiválzenekar igazgatója?

Maga a Gürzenich-ház is egy sor koncertpremierrel büszkélkedhet. Itt játszották elsőként Brahms a-moll kettősversenyét, Richard Strauss szimfonikus költeményét, a Till Eulenspiegelt, vagy a szerző vezényletével Mahler 5. szimfóniáját – azt a művet, amelyet Müpa-beli hangversenyén is megszólaltat a Gürzenich Zenekar.

A premier egyik kritikusa, Otto Neitzel megjegyezte, hogy a közönség melegen fogadta a művet; egy másik beszámoló szerzője, Hermann Kipper viszont kizárólag az Adagiettóval volt elégedett: „miért nem ír a zeneszerző mindig ilyen csodálatos zenét?”

Az 5. szimfónia ősbemutatójára a zenekar ma is büszke. A Köln–Torino–Budapest–Zürich–Bécs koncertturné műsorán elhangzó darabbal kapcsolatban François-Xavier Roth így fogalmazott: „Mahler egyik félreértett művét adjuk most vissza a zeneszerző kedvenc közönségének, a kölnieknek. Ők már az ősbemutató pillanatában értették ezt a nagyszerű szimfóniát.” Bizonyára az sem véletlen, hogy a karmester és a Gürzenich Zenekar első közös lemezére épp Mahler 5. szimfóniáját rögzítették.

Gürzenich Zenekar – forrás: guerzenich-orchester.de

A Gürzenich Zenekart 2018. szeptember 1-je óta a Budapesti Fesztiválzenekar korábbi igazgatója, Stefan Englert irányítja. A vezetőkarmester posztját a 2015/2016-os koncertévadtól François-Xavier Roth látja el. E tisztség immár tradicionálisan egyet jelent Köln város főzeneigazgatói posztjával.

„Még több zenét mindenkinek!”

E jelszóval meghirdetett programjának szellemében már az első évben megnövelte az iskolák számára adott koncertek és a zenekari muzsikusokból alakult kamaraformációk fellépéseinek a számát, a hangversenyek hang- és képfelvételeihez pedig a GO Plus elnevezésű streaming-szolgáltatás révén bárki ingyenesen hozzáférhet a zenekar honlapján.

A valóban igen sokoldalú, a 17. századi szerzőktől a kortársakig mindent szívesen vezénylő karmester a legnívósabb szimfonikus együttesekkel dolgozott már, a különböző stílusokkal kapcsolatos nyitottságát pedig jól érzékelteti, hogy a Kölni Operában megkezdett negyedik szezonjában új rendezésben veszi műsorra Richard Strauss Saloméját és a kétszáz éve Kölnben született Jacques Offenbach Gerolsteini nagyhercegnő című darabját.

A zenekar ötállomásos turnéjának szólistája, Isabelle Faust a kölni közönség előtt egy úgyszintén félreértett darabot, Schumann d-moll hegedűversenyét szólaltatja meg, a többi városban Mendelssohn megunhatatlan remekét, az e-moll hegedűversenyt. S hogy e mű
a közönség számára még mindig tartogathat meglepetéseket, azt éppen az olyan előadóknak köszönhetjük, mint amilyen ő, aki a historikus előadói gyakorlatban éppúgy otthonosan mozog, mint a különleges játéktechnikákat igénylő kortárs zene világában.

Isabelle Faust – fotó: Detlev Schneider, forrás: müpa.hu

Ligeti vagy Lachenmann zenéje számára éppúgy szívügy, mint Bach. A klasszikus-romantikus repertoárhoz is az újrafogalmazás igényével fordul, játékát hallgatva és látva egyértelműnek tetszik, hogy Faust – legyen szó játéktechnikai kérdésekről vagy interpretációs szokásokról – mindig kritikával közelít a tradícióhoz. Mahlerrel remekül megértették volna egymást.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X