Aki megkacagtatta Liszt Ferencet

Hosszúpályi, Debreceni utca 2.

Liszt Ferenc

Hosszúpályi Debrecen közelében fekvő nagyközség. Legnagyobb birtokosa már a 18. században a Zichy család volt. Járt itt Liszt Ferenc, két Zichy testvér vendégeként.


Látogatásának helyszínét, a földszintes, későbarokk stílusú Zichy-kúriát a 18-19. század fordulóján építették. A több részletben kialakított épület L alaprajzú, homlokzata három utcára néz. Főbejáratát az udvar felőli kocsi-áthajtó alkotja, melyet később zárt formájúvá alakították át, romantikus elemek alkalmazásával. Udvari oldalán megmaradtak a folyosó beüvegezett árkádjai. Az egykori gondozott parkból a kúria előtt ma már csak néhány hatalmas fenyő látható, de szerencsére maga az épület a néhány évvel korábbi felújítás eredményeként kifejezetten szép állapotú.

S hogy Liszt hogy került ide?

1879 márciusában – ekkor már hatvannyolcadik évében járt – néhány napos erdélyi hangversenykörútra kísérte el ifjú barátját és védencét, gróf Zichy Gézát, a félkarú zongoraművészt. Velük ment a gróf fivére, Zichy Ernő is. Kolozsvárról hazafelé tartva, március 16-án szakították meg útjukat Hosszúpályiban, Ernő birtokán, s az éjszakát is az ő kúriájában töltötték.

Lapozzunk bele Zichy Géza emlékirataiba (ő mesélte el nekünk nemrég a harkai látogatást is) – de előtte érdemes néhány szót szólni Ernő grófról, akit öccse szokásosan „Országháborító”-nak aposztrófált. Zichy Ernő ugyanis gyerekkoruk óta rendkívül eredeti egyéniség volt, valóságos ördögfióka, vagy ahogyan öccse szokta mondani, „sátánfi”: számos, meglehetősen vad gyerekcsíny kiötlője. Mint szintén öccse írja, felnőtt korára megszelídítette egy angyal, a felesége… Amúgy Ernő abban is formabontónak bizonyult, hogy az 1870-es évek közepétől ő volt Hosszúpályi és környéke függetlenségi ellenzékének vezére – míg arisztokrata „kollégái” országszerte Deák-pártiak voltak.

Ezt írta Zichy Géza:

Ernő bátyám meghívta Lisztet Hosszúpályira. Birtoka közel esett a mi útirányunkhoz. A jó öreg beleegyezett és az utolsó vasúti állomásról egy landauerben utaztunk, melyet öt ló röpített őrült vágtatásban Hosszúpályira.

Ernő bátyám hajtotta a fogatot s ezzel meg is mondtam mindent. Az „Országháborítónak” mindig merész ötletei voltak: 16 tacskóját s két lovát a Mester szobájába hozatta s valóságos cirkuszelőadást rögtönzött velük s Liszt csak úgy rengett a kacagástól. Este eredeti módon kérte fel, hogy zongorázzon: „Kedves Mester, klimpírozzon nekünk valamit!” Liszt a zongorához ült s így felelt: „Ily őszintén még senkisem beszélt velem!”
Az „Országháborító” elkomolyodott s meghatottságában a nagy ember kezét megcsókolta.

Másnap Debrecenben ültek vonatra, s Pestre utaztak.

Úgy tűnik, nem ez volt Liszt egyetlen látogatása a faluban. A Zichy-kúriától nem messze lévő katolikus templomban emléktábla hirdeti, hogy Liszt játszott az orgonán. Nos, ezzel kapcsolatban akad némi zavar. Kutassy János nyomán Sonkoly István azt írja, hogy a templomot, újjáépítése után 1883. december 8-án szentelték (a finanszírozó nyilván Ernő gróf volt). Ez alkalommal került sor Mária grófkisasszony bérmálására, s e források szerint Lisztet erre az alkalomra hívta meg a földbirtokos. Azonban ha tényleg részt vett Liszt a faluban egy ilyen egyházi ünnepen, az semmiképpen nem történhetett az említett időpontban, mert akkor bizonyíthatóan Weimarban tartózkodott. Magának az emléktáblának a szövege ugyanakkor azt állítja, hogy az orgonálásra Liszt említett 1879. március 16-i látogatáskor került sor. Ennek az mond ellent, hogy Zichy Géza, aki pedig elég részletesen mesélt erről az utazásról, nem említette, hogy ottlétük egybeesett volna egy ilyen jeles egyházi ünneppel. E sorok írója arra tippel, hogy az orgonálás inkább 1884 novemberében eshetett meg, amikor Liszt több hétig Zichy Géza vendége volt annak közeli tetétleni kastélyában.

Ismerjen meg további Liszt-emlékhelyeket!

A soproni ház, ahol Mátyás király és Liszt Ferenc is járt
Petőfi mindent megtett, hogy élőben láthassa Liszt Ferencet koncertezni
Liszt Ferenc és a Debreceni Zenede
Kastély zenei és történelmi sorsfordulókkal
Honnan származtak Liszt Ferenc apai felmenői?
Ahol Liszt Ferenc édesanyja született

Azért, ha Hosszúpályiban járunk, sétáljunk el a katolikus templomhoz. De elsétálhatunk a reformátushoz is, ugyanis az orgona, amelyen Liszt játszott, ma ott található, oda helyezték át, amikor a katolikus templom korszerűbb hangszert kapott.

A Zichy-kúria jelenleg az egykor szintén az épületben megfordult Bem Józsefről elnevezett művelődési ház és könyvtár otthona.

Források:

Hosszúpályi. Település arculati kézikönyv 2017 (https://hosszupalyi.hu)
Bődi István: Hosszúpályi képekben. Hosszúpályi, 2000
Podhorányi Zsolt: Mesélő kastélyok. Bp. 2006, Szobek Könyvek
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 8. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp. Fo-Rom Invest, 2006
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Zichy Géza: Emlékeim 2. kötet Bp. Franklin Társulat, 1913
Kutassy János: Liszt Ferenc a hosszúpályi római katolikus templomban. = Új Ember 1964/17
Sonkoly István: Liszt Ferenc Hajdú megyében. = A debreceni Déry Múzeum évkönyve 1962-1964