Sárközi Lajos: „A célom felébreszteni az emberek zene iránti szeretetét”

Sárközy Lajos - fotó: Boór Ádám

Színes programkínálata mellett a Cziffra Fesztivál lehetőséget teremt arra is, hogy közelebb kerüljünk ahhoz a többszáz éves városi zenei hagyományhoz, amely a világon egyedülálló módon, csak Magyarországon lelhető fel, még ha mára már veszített is fényéből az általános zenei ízlés és a szórakozási igények megváltozása miatt. A fesztiválon a magyar nóta újraéledésének egy esti koncert és egy különleges prímás-workshop keretein belül lehetünk részesei, ahol e generációkon át hagyományozódó stílus legkiválóbb képviselőit hallgathatjuk, köztük a klasszikus és jazz zenei versenyeken is díjakat nyert, Junior Prima díjas Sárközi Lajost, aki különösen nagy szerepet vállal a magyar nóta újbóli felvirágoztatásában. Vele beszélgettünk a nem mindennapi esemény kapcsán.

– Hogyan találkozhatunk veled a Cziffra Fesztivál keretében?

– Lesz egy Bárest, ahol már negyedik éve állandó vendégként lépünk fel a zenekarommal. Ez különösen szorosan kapcsolódik Cziffra Györgyhöz, hiszen köztudottan ő is sokáig játszott lokálokban és éttermekben abban az időszakban, amikor még nem igazán ismerték el a művészetét és tudását. Mivel máshol nem kapott lehetőséget, tulajdonképpen rákényszerült arra, hogy az éjszakai bárokban mulattassa a közönséget, hiszen csak így tudta fenntartani magát. Érdekes, hogy egyébként egy ilyen helyen ismerte meg a feleségét is.

Cziffra György

Ezen az esten megpróbáljuk visszahozni azt a hangulatot, megeleveníteni azt a nyüzsgő éjszakai életet, ami akkoriban jellemző volt. A legszebb számomra ebben az időszakban, hogy mindenütt élő zenét hallhattunk. A különböző vendéglátóhelyeken minimum egy zongorista, ha nem is egy teljes zenekar játszott.

– Koncertszerűen elevenítitek fel ezt a kultúrát, vagy kötetlen hangulatot szeretnétek előidézni?

– Kétféleképpen fogjuk bemutatni ezt a zenei világot: először előadásszerűen muzsikálunk, aztán a vendégeknek lehetőségük lesz arra is, hogy felálljanak az asztaltól és táncoljanak ezekre a slágerekre. Úgy gondolom, hogy különleges, nosztalgikus atmoszférát fogunk teremteni.

– Miért fontos neked, hogy életben maradjon ez a városi zenei kultúra?

– Az egész családom zenész, így személyesen érintettnek érzem magam abban, hogy ne felejtődjön el ez a hagyomány. Sajnos a magyar nóta és az éttermi zene kezdi elveszíteni a fényét, és nekem gyerekkorom óta szívügyem, hogy ezt a folyamatot valamiképp vissza tudjam fordítani. A Cziffra Fesztiváltól ebben segítséget is kapunk, hiszen a program révén ismét lehetőségünk adódik, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését, és a zene által beférkőzzünk a szívükbe is. Az igényességnek természetesen ebben a stílusban is nagy szerepe van.

Sárközy Lajos Franciaországban – fotó: Gypsy Philharmonic Orchestra

– Ma milyen pozitív oldalait tudja megmutatni ez az évszázados hagyomány illetve szórakozási forma?

– Ennek a régi világnak a jó tulajdonságai most is érvényesek, nem is tudna veszíteni az erejéből, de sajnos ebbe a közegbe is beszivárgott egyfajta értékromlás.

A cél így még erőteljesebben az, hogy a zene minőségi elemeit hozzuk vissza és az emberek zene iránti szeretetét ismét felébresszük.

– Minden este a Százéves Étteremben játszol?

– Ha Budapesten vagyok, akkor igen, de szerencsére a világ legkülönbözőbb pontjain muzsikálok. Épp most érkeztem haza Lengyelországból egy újévi turnéról, ahol a Poznańi Szimfonikusok vendége voltam a zenekarommal, legközelebb pedig Japánban játszunk. Büszke vagyok, hogy együtt muzsikálhatok az öcsémmel, aki nagybőgőzik és az édesapámmal is, aki prímásként szokott besegíteni.

Sárközy Lajos és ifj. Sárközy Lajos Franciaországban – fotó: Gypsy Philharmonic Orchestra

Csak zenéléssel foglalkozunk, nincsen második állásunk, éppen úgy, mint akkoriban, amikor fénykorát élte az általunk képviselt zenei kultúra. Sajnos már évtizedekkel ezelőtt elindult egy folyamat, amelyben a média olyan együtteseket is elkezdett népszerűsíteni, akik jóval alacsonyabb színvonalon próbálták képviselni ezt a stílust, így sok minőségi kárt szenvedett ez a zene. A nem zeneértő közönséget általában nem lehet hibáztatni amiatt, hogy ezeket a rossz produkciókat is elfogadták és megszerették, hiszen sokan csak a médiából tájékozódnak és bíznak abban, amit onnan kapnak. Így a köztudatban lassan kialakult egy ellenérzés is ezzel a zenével kapcsolatban. Nagy felelősség van tehát rajtunk, de örülök, hogy mindig megbizonyosodom arról, az igazi szépségnek és értéknek mindig is lesznek követői.

Ide kapcsolódik:
Első alkalommal szervez cigányprímás mesterkurzust a Cziffra Fesztivál

– A fesztiválon prímásoknak fogsz mesterkurzust tartani. Mit szeretnél elérni?

– Szeretném, ha át tudnánk adni a zenészeknek azt a pluszt, amitől igazán kedvet kapnak ehhez a muzsikához. Azt hiszem, én vagyok az utolsó, illetve legfiatalabb zenész, aki továbbviszi ezt a hagyományt, de a zene szempontjából nagyon fontos lenne az utánpótlás nevelése, ami egyébként az elsődleges célom.

Sárközy Lajos Franciaországban – fotó: Gypsy Philharmonic Orchestra

A legnagyobb művészeket is elkápráztatja ez a muzsika. Nagyon jó élmény volt számomra, hogy a Berlini Filharmonikusok, amikor Budapesten jártak, egy egész hétre lefoglalták az éttermet, ahol játszom, és minden nap ott hallgatták a zenét. Ez egy egyedülálló dolog, aminek a velejét, úgy érzem, igazán csak a magyar zenészek tudják megfogni, de legalábbis azok, akik értik a nyelvünket.

A technikai részeket bárki meg tudja tanulni, de szívből leginkább akkor lehet megszólaltatni ezeket a dallamokat, ha át tudod élni a szöveg minden apró részletét.

Emiatt én megpróbálom a lehető legjobban lefordítani a workshop külföldi résztvevőinek is a nótákat, hogy a bennük rejlő érzésekhez ők is közelebb kerülhessenek.