Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Budapesti Tavaszi Fesztivál A koreográfus, aki zeneként tekint a táncra

A koreográfus, aki zeneként tekint a táncra

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Marokkóban született, Izraelben felnőtt, Franciaországban élő Emanuel Gat különleges utat járt be: először zenét tanult, karmesternek készült, aztán 23 évesen táncolni kezdett, három évvel később pedig elkészítette első koreográfiáját. Nem véletlen tehát, hogy zeneként tekint a táncra. SUNNY című előadását áprilisban mi is megnézhetjük a Trafóban.

- hirdetés -

A zene Gat számára nem kezdőpont, de nem is megoldás, mert – mint egy helyütt írja – a táncot zene nélkül is hallanunk kell. Hang(szer)ként kezeli táncosait is, fogalmazhatunk úgy is, mindegyik külön szólamot képez, hol egymás mellett futnak párhuzamosan, hol szervesen összekapcsolódnak, egyetlen önálló organizmust alkotva.

Emanuel Gatot, aki áprilisban hatodik alkalommal lép fel Budapesten, épp a SUNNY kapcsán kérték egy interjúban arra, definiálja magát. A kérdés egyszerre könnyű és nehéz. Lehet rá tényszerű és filozofikusabb választ adni. Gat ez utóbbit választotta: „Nem hiszem, hogy ezt a kérdést kívülről befelé kell feltenni, inkább mindig a másik irányból. Nem próbálkozom azzal, hogy kulturális, történelmi, földrajzi, nemzeti vagy művészi kontextusba helyezve határozzam meg magam. Én is teszem a dolgom, ők is teszik a dolgukat, aztán feltesszük a kérdést, ez hogyan reflektál a kultúrára, hogyan kapcsolódik a kontextushoz. Nem élünk buborékban: kulturális, történelmi, politikai, gazdasági kontextusban létezünk. De én nem erre reflektálva alkotok. Hagyom, hogy a művészi alkotófolyamat irányítson.” Gatot szerint ugyanis az alkotás maga érdekesebb, mint a későbbi produktum, számára a felfedezés, a leleplezés, a dolgok mélyére ásás több izgalmat tartogat, mint a tervezés.

Ide kapcsolódik:
1. ablak: Utazás a télbe

Ez a módszer a performer és zenész Awir Leon számára nem volt új. Leon ugyanis nyolc évig táncolt Emanuel Gat társulatában, eközben viszont a zenét sem hagyta abba. Amikor a SUNNY körvonalazódni kezdett, úgy érezte, szeretné a táncot lassan befejezni, és csak a zenére koncentrálni. Gat reakciója nem is lehetett volna ideálisabb:

„Oké, akkor ne táncolj, hanem csináld a zenét.”

Így aztán együtt álmodták meg a SUNNY-t, ami kategorizálhatatlan, egyszerre élőzenei koncert és vibráló koreográfiai felfedezőút.

Ide kapcsolódik:
Stravinsky és Gould a mozdulatok nyelvén

A darab premierje 2016-ban volt a Velencei Biennálén, azóta a fél világot bejárta. Ritkán látni, hogy a zenét eltáncolják a színpadon. Játékos fantázia, drágakő, a legszebb emberi kapcsolatok metaforája. És ez csak néhány jelző az előadásról, amelyről a Le Figaro kritikusa így írt: „Emanuel Gat mesterművet hoz létre mikor megalkotja a SUNNY-t. A színpadon Marvin Gaye azonos című dala adja meg az alaphangzást, Awir Leon épít élő zeneiséget köré. Gat úgy alkalmazkodik az elektronikus zenéhez, hogy közben hű marad saját, eredeti stílusához. Magán a virtuóz táncon túl, a mű az előadók közötti kapcsolatok színpadon való megszületéséből áll. Hosszúra nyúló csendek, bravúros jelmezek, játékosság, metsző pillantások és kitörő kacajok alkotják meg az előadás világát, amiben túlcsordul az ifjúság, az életöröm és a derű.”

A BTF háttéranyagait keressétek tematikus blogunkban.

Az előadás április 12-én és 13-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében látható a Trafóban.

(Via Trafó, Exberliner.com)

Promóció

Mit keres a fizikus a múzeumban?

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X