Először láthatók együtt Sugár János „soxorosító” grafikai sorozatai

Sugár János Ouvo Sole (1989) című litográfiája

A Történet a nulladik évből című kiállításon, 2019. április 5. és május 10. között az Art Quarter Budapestben először lesznek együtt láthatók Sugár János 1986 és 1990 között készült, kis példányszámú grafikai sorozatai. A művek képi világa bepillantást nyújt Sugár narratív művészetének ikonológiájába.

Már Sugár János korai rajzai, vázlatai és tervei, amelyek között a rajzos napló forma is szerepet kapott, intenzív grafikai késztetésről tanúskodnak, főiskolai tanulmányainak befejezése után pedig a képzőművészeti technikák rendszere kezdte el foglalkoztatni az alkotót. Egyik fő kérdése az volt, mit tesz lehetővé a médium maximális kihasználása, s ez az érdeklődése hosszabb távon elvezetett Sugár grafikai kísérletezéseihez.

Sugár János A reorganizált tapasztalat (1989) című litográfiája.

Az 1986 és 1990 közötti időszakban foglalkozott intenzíven a klasszikus sokszorosító grafikai eljárások (szitanyomat, rézkarc, litográfia és dombornyomás) nyújtotta lehetőségekkel, valamint az ezek radikális kombinálásával létrejövő kölcsönhatásokkal. A véletlenek megfigyelése, továbbfejlesztése, a hibák kibontása ugyanis új technikai lehetőségeket, formai megoldásokat tartogattak az eljárással kísérletezőknek. A négy sorozat szinte évekre „lebontva” mutatja be az alkotói folyamatot. Az első két, összesen 13 darabból álló 70 x 100 centiméteres széria 1986-ban és 1987-ben készült, a szitanyomat, a rézkarc és a dombornyomás technikák együttes alkalmazásával. A másik két, szintén 13 darabból álló sorozat 1988-ban és 1989-ben készült a litográfia és a rézkarc technikák együttes alkalmazásával.

Ide kapcsolódik:
Nem műveket készítek, hanem kiállításokat – interjú Kútvölgyi-Szabó Áron képzőművésszel

A szériák egyik fő jellemzője a határkereső attitűd, ez abban is megmutatkozik, hogy Sugár a rézkarc technikát is nagyvonalúan alkalmazza, törvényeit szinte provokálja. A diszkrét vonalak és a tiszta vonalvezetés ellenében hat, amikor a lemezt nem törli vissza, hanem hagyja az elmaszatolódott részeket is érvényesülni. A grafikai lapok felületének sokszínűségét az egymás mellett, gyakran egymást áthatva megjelenő eltérő technikák együttes használatának köszönheti. Egy olyan többlépcsős eljárást dolgozott ki, amelyben a különböző technikák nem csupán eltérő rétegeket képeznek, hanem azt sejtetik, hogy ezek különböző valóságszintekkel kapcsolódnak össze, amelyek felfejthetővé válnak. A két későbbi, a Váci Grafikai Műhelyben készült sorozatok pedig már a művészi nyelv absztrahálódását szemléltetik, az olyan címek, mint A tények mechanikája, vagy A tények Brown mozgása a tudományosság képzetét keltik.

Sugár János: Fernsicht-távlat – Az út és a pálya (1986) szita, rézkarc, dombornyomás

A hagyományos grafikai technikákat mediális és konceptuális úton megközelítő, azokat olykor szinte már provokáló sorozatok képi világa bepillantást nyújt Sugár narratív művészetének absztrakt ikonológiájába. Motivikusan is összetettebb metaforarendszert alkot a leegyszerűsített személyes és a közismertebb, jelképszerű képi elegyítése. A formák szerkezete és egymásba hatása mintha emlékképeket idézne, egyes műveken szuggesztíven egyértelmű, másokon rejtélyesebb képek segítségével.

A Történet a nulladik évből – soxorosító grafikai munkák című kiállítás 2019. április 5. és május 10. között tekinthető meg az Art Quarter Budapestben.