Ritkaságszámba menő bemutató, és egy a zeneirodalomban egyedülálló opus szerepel a Pesti Vigadó április 17-i műsorán. Az est pusztán a műsorválasztás okán is figyelemreméltó, a közreműködő művészek azonban még inkább rangos eseménnyé emelik az alkalmat. A hangversenyt a nemzetközi hírű Janos Acs dirigálja.

- hirdetés -

A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjai között unikális zenei élményt kínál a Concerto Budapest koncertje április 17-én, amely szólistái között felvonultatja a magyar operaélet jelentős egyéniségeit: Sümegi Eszter, Fekete Attila és Haja Zsolt is színpadra lép, mellettük pedig olyan hangszeres szólisták, mint Homoki Gábor brácsaművész, és nem utolsó sorban az orgonánál Jozsef Acs, aki az est második felében elhangzó Leoncavallo-művet újjáteremtette.

Fedezze fel a Tavaszi Fesztivál 2019-es programjait tematikus blogunkban ide kattintva.

A programról és a két felcsendülő zeneműről Janos Acs karmester beszélt. Berlioz Harold Itáliában című darabja a zeneirodalom egyedülálló kompozíciójává vált azzal, hogy a 150 éve elhunyt szerző egy grandiózus szimfóniában szólóhangszerként alkalmazza a brácsát. A mű keletkezéstörténetében Byron Childe Harold zarándoklása című elbeszélő költeményét említik alapként, Janos Acs benyomása szerint azonban sokkal inkább ihlethették Berlioz itáliai utazásának személyes élményei.

A szerző ugyanis egy szép nyarat töltött Abruzzo tartományban. A térséget Janos Acs maga is ismeri, és különleges adottságú vidékként írja le: szépséges, ám vadregényes, éjjel már-már félelmetes a táj, mintha nem is olaszföldön volna. Mindez a zenében is megjelenik, a rendkívüli erő éppúgy jellemzi, mint a szerenád csodás finomsága. A maestro felhívja a figyelmet még néhány érdekességre: Berlioz Beethoven IX. szimfóniáját is megidézi a darabban, a negyedik tétel elején, amelyben különleges módon a többi tétel témái is megjelennek, és könnyen felfedezhető, sőt, a „kintről megszólaló” harmóniák Mozart Don Giovannijának hatásáról is árulkodnak.

Mielőtt az est másodikként megszólaló opuszára térnénk, Janos Acs kiemeli, a Concerto Budapest zenekart a világhírű karmester, Rozsgyesztvenszkij vezényletével hallotta megszólalni és mindenképpen a legszínvonalasabb hazai együttesek közé sorolja, ezért komoly szakmai várakozással tekint a közös hangverseny elé – az énekes szólisták közül Sümegi Eszterrel pedig nemcsak találkozni, hanem dolgozni is volt már alkalma Németországban.

Váltsa meg jegyét a koncertre ide kattintva!

Az április 17-i koncert második műsorszáma valódi zenei csemegét kínál. A Nemzeti Énekkarral, Sümegi Eszterrel, Fekete Attila tenorral és Haja Zsolt baritonnal kiegészülő zenekar a világon elsőként szólaltatja meg a Jozsef Acs által felfedezett, rekonstruált és szimfonikus zenekarra áthangszerelt Leoncavallo-művet, a koncertpódiumok repertoárjáról eddig hiányzó Requiemet. A mű kamarazenekarra készült változatának világbemutatóját, amely nem sokkal később Budapestre is eljutott, éppen tíz éve, a svájci Brissagóban tartották, a karmesteri dobogón ugyancsak Janos Acs állt.

A hangszerelő művész, aki a pesti előadáson a technikailag kifejezetten nehéz orgonaszólamokat is megszólaltatja, a dirigens testvérbátyja.

A kérdésre, hogy ilyen különleges együttállásnál vajon kinek a zeneisége érvényesül, a karmester úgy nyilatkozik, mindkettejükre jellemző: első a szerző! Így aztán tökéletesen kiegészíti egymást a kétféle speciális tudás, egyiküknek az olasz opera- és énekkultúráról szerzett mélyreható tapasztalata jól fuzionál másikuk hangszerelési tudásával.

Ruggero Leoncavallo halálának századik évfordulója augusztus 9-én lesz. A koncert a bemutatóval az ő emléke előtt tiszteleg.

Az 1900-ban komponált gyászmisét I. Umberto király emlékének dedikálta, bár leírások nem maradtak fent keletkezéséről, az első három, hiánytalan tétel igazolhatóan teljes egészében Leoncavallóé. A teljes mű Jozsef Acs éveken át tartó munkájának köszönhetően homogén egésszé vált, olyan kompozícióvá, amely megkívánja a nagyzenekari hangzást.

A dirigens, Janos Acs, több mint négy évtizede a világ legnagyobb koncerttermeinek és operáinak állandó vendége, az olasz operajátszás tradíciójának elkötelezett dirigenseként ismert. Százötvennél több operát vezényelt, köztük Bellini és Puccini valamennyi művét, a nemzetközi operaélet kiemelkedő énekes egyéniségeivel, sokak mellett Luciano Pavarotti állandó karmestereként.