• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Müpa magazin Könyv Címlap

Hőseinek szélsőséges határhelyzetekben kell élniük és szeretniük – Sándor Iván írói portréja

Szerző: Tóth-Czifra Júlia2019. március 23.
Facebook Twitter E-mail
Sándor Iván

„Nem írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket, kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában” – írja Sándor Iván legfrissebb regényével, A hetedik nappal (Magvető, 2018) egy időben megjelent műhelyesszéjében. Köteteit forgatva láthatjuk, az önvallomás minden szava pontos. Írásaiban a história a szó valamennyi értelmében egyszerre van jelen: mint történet és történelem, mint fölkutatott tudás, mint beszámoló és elbeszélés. És mindezek egyedülálló nyelven színre vitt kalickáiban újra és újra ott vergődik: az ember.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Az 1930-ban született, a második világháborút és a nyilasterrort zsidó család gyermekeként elszenvedő, majd a Rákosi-korszakban munkaszolgálatra küldött Sándor Iván életútja maga is a 20. századi történelem legsötétebb súlyaival terhes. Esszéiből és regényeiből kibontakozó írói programja azonban nem a krónikásé. Látóköre a római birodalom széthullásától (A szefforiszi ösvény, 1998) az 1848-as forradalmon és szabadságharcon (A futár, 1976) keresztül a két világháborún át 1956-ig vagy éppen 1968-ig és tovább minden olyan időt magában foglal, ahol hőseinek szélsőséges határhelyzetekben kell dönteniük és cselekedniük, élniük és szeretniük.

Ekként lesz a háború vagy éppen a diktatúra, természete szerint, kitüntetett alaphelyzete Sándor Iván műveinek.

„Engem az foglalkoztatott, hogy milyen nyelvi-epikai formációban mutathatom a kiszolgáltatottságot, azt, hogy a háborúba sodort ember miképpen csupaszodik a magjára, s aztán hogyan morzsolódik fel ez a mag is” – válaszolta Jánossy Lajos kérdésére 2012-ben Az éjszaka mélyén 1914 című regényéről adott interjúban.

Miközben Sándor Iván kötetei lenyűgöző mennyiségű forrásanyag ismeretéről tanúskodnak, a nyomozás, a felderítő munka maga is tárgya regényeinek.

A helyszín (1979) írója egy talált naplóból kezd regényt gyúrni, a Követés (2006) Nyomozója egy fiú és egy lány története után kutat, K. Gy. pedig felmenőjének, a Vanderbilt jacht hajóorvosának (2014) sorsát fürkészi a hetven évvel korábban küldött levelek és naplók nyomain. És a végső soron megismerhetetlen múlttal együtt, sőt nemritkán csak a kudarc révén, fölhasad a jelen is. Ennek különösen nyugtalanító, drámai feszültséggel megírt esetei azok, amikor Sándor Iván hősei a saját múltjuk után nyomoznak: Menyhárt Lajos nyugalmazott törvényszéki bíró (M. L. esetei, 1972), aki a fasizálódó, majd a felszabadulás utáni Magyarországon megélt pályafutásának eseteit igyekszik rekonstruálni irataiból; vagy Fábik István (Földközelben, 1969), aki magnetofonról hallgatja vissza saját életútját, és egészíti-javítja ki a hallottakat.

Az emlékezet, figyelmeztetnek Sándor Iván regényei, nem statikus, a forrás pedig – legyen az akár írott, akár hangzó – önmagában nem történelem: a történelem a forráson végzett munka.

Kockázatos vállalkozás, sőt fenyegető, amennyiben soha nem hagyja érintetlenül annak a jelenét, annak az életét, aki nekifog. Sándor Iván prózájának egyik különös és torokszorító állandója a sejtelem, hogy talán egyedül a fenyegetettség árnyékában – annak legkonkrétabb formáitól egészen az elviselhetetlen belső feszültségig – adhat hírt magáról a humánum.

Sándor Iván – forrás: lenolaj.hu

A párhuzamosság, amely a szerző szövegeinek egyik jellegzetes szerkezeti megoldása, megóvja történeteit a banális kinyilatkoztatásoktól. Az összeillesztett sorsok, viselkedésmódok és jellemek – még ha térben vagy időben különválnak is egy-egy regényben – egymásról beszélnek, egymást világítják be, és olyan viszonyokba rendeződnek, amelyek a kiszolgáltatottság és az áldozatvállalás, a bűn és az ítélkezés vagy éppen az árulás bonyolult anatómiáját prédikáció nélkül tárják olvasójuk elé. E tekintetben sem elhanyagolható, hogy Sándor Iván regényei mellé gazdag, több tucat kötetet számláló esszéírói életmű társul. (Nem beszélve jelentős színikritikusi tevékenységéről.)

A tudomány megállapít. A regény láthatóvá tesz

– fogalmazza meg a két szövegtípus különbségét és egységét.

Az őt foglalkoztató tárgykörök elemzőbb, irodalom- és eszmetörténeti kifejtést kívánó vagy éppen saját írásaira vonatkozó gondolatmenetei így az esszé nyelvén találnak maguknak tökéletes formát. Kafkától Camus-n és Becketten át Proustig és Bernhardig, Németh Lászlótól Szerb Antalon és Bibó Istvánon keresztül Kertész Imréig számos íven járta be a 20. és 21. századi regénypoétika, társadalomtudomány és politikatörténet fontos témáit, tette föl kérdéseit európai és nemzeti hagyományról, traumáról és meghamisított történelemről. Könyvet írt Katona József Bánk bánjáról és a rendszerváltás éveiről is (Vízkereszttől Karácsonyig. A nyolcvankilences esztendő, 1990; Félelem? Remény? A kilencvenes esztendő, 1991; A karnevál harmadik napja. A kilencvenegyes esztendő, 1992). Nemrégiben megjelent, A tiszaeszlári per és 2015, valamint A forradalom visszanéz 1956-2016 című kötetei a két eseménysort – melyekkel korábbi írásaiban is foglalkozott – az azóta eltelt évtizedek fénytörésében vizsgálják, rámutatva,

hogyan rakja le hordalékát jelen, sőt jövő időnkben a múlt.

Sándor Iván hangja, könyvei olvasójának reményt jelent: az intellektusát folyamatosan mozgásban tartó, szerteágazóan érzékeny, következetesen demokratikus gondolkodót halljuk, és a gondolkodás – elsősorban mindig önmagával szembeni, ekképp imponáló – könyörtelenségét.

müpa irodalom író müpa magazin sándor iván
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBachot ünneplik a romkocsmákban is
Következő bejegyzés Uralkodókat ábrázoló reneszánsz falfestményeket találtak Lengyelországban

Ajánlott Bejegyzések

Françoise Gilot - forrás: Várfok Galéria
Várfok Galéria

A Várfok Galéria egyedüli magyar kiállítóként vesz részt az art KARLSRUHE 2022 vásáron

2022. július 1.2 perc olvasás
Fotó: Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria / Szántó András
Múzeum+

Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – idén júliusban is!

2022. július 1.11 perc olvasás
- forrás: pixabay.com
JM blog

Brácsa-, oboa- és klarinétpróbajátékot hirdet a Pannon Filharmonikusok

2022. július 1.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
100 Tagú Cigányzenekar - forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad Promóció

Prímás parádé a 100 Tagú Cigányzenekarral a Margitszigeten

Keller András - forrás: Concerto Budapest Promóció

Válogassa össze bérletét a Concerto Budapest koncertjeiből!

Vasas Petra - fotó: Králl Kevin Promóció

Vasas Petra: „A mozivászonról látni a saját filmünket mindent felülmúló élmény”

Fekete-Kovács Veronika a La Mancha lovagjában Promóció

Fekete-Kovács Veronika: „Emma szerepe számomra az évad csúcspontja”

Han Chi Ho Promóció

Glenn Gould és Wilhelm Kempff között – koreai zongoravirtuóz a Zeneakadémián

Ertl Péter Promóció

Ertl Péter: „Változatos előadásokkal készülünk a TáncParkra”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.