Verba volant, scripta manent. A szó elszáll, az írás megmarad. Ez a latin közmondás körvonalazza legjobban azt a szándékot, amely a teljesség igénye nélkül, olvasmányos módon próbálja bemutatni szülővárosom zenei életét. A legfontosabb pillanatoknál meg-megállunk majd, és azokat tömören ismertetni is fogom. Sokan beszélnek a nagyváradi zenei életről, de írott formában szerintem nem minden részlet ismeretes.
A helyi zenetörténelmet egy számunkra „másik korban” sokan ismerték. Egykor a zenetudománnyal foglalkozók mindenhonnan felkeresték Nagyváradot. Nem is olyan rég zenekutatók, monográfiák szerzői, New Yorktól Pekingig, Sydneytől Oslóig Thurzó Sándorhoz – nagytatámhoz – fordultak, ha a kutatásaikban Nagyvárad neve felvetődött. Írtak és egyből utaztak, ha kaptak pozitív visszajelzést, kutattak, és számukra további érdekes kutatási pillanatokat is felfedeztek. Mindezeket az új információkat azután publikálták.
A világ-, de a szűkebb értelemben vett összmagyar értékekhez ugyanúgy hozzáadható nagyváradi zenetörténelmünk lapjai mindannyiunk örökségét képezik. Azt kívánom majd írásaimban érzékeltetni és bemutatni, hogy ez a közel ezer éves, zenetörténelmileg is kincset érő város mi mindent adott az európai kulturális létnek.
A családom Nagyváraddal kapcsolatos zenei magángyűjteménye bárkinek kompakt forráscsoportot biztosít. A bejegyzéseimben minden alkalommal nagytatám, Thurzó Sándor zenei helytörténész jegyzeteire, dokumentumaira, kutatási eredményeire, továbbá a másodlagos forrás-ismereteinkre fogok támaszkodni.
Nagyvárad zenekultúrája sok erős szállal kapcsolódik be az általános európai zenei élet szövedékébe. Nálunk az első a pontos adat, ezért minden 13 különálló rendszerben és kritérium alapján van lebontva, a jobb áttekinthetőség miatt.
Dokumentációs adattárunk jelen pillanatban 1760-tól kezdve 17.229 epizódot rögzített a nagyváradi zenetörténet jeles lapjairól, és ez a szám napjainkban is növekszik természetesen. Továbbá 30 másodlagos forrást is számon tartunk továbbá, 1199-ig visszatekintve. 174 helyi zeneszerzőről van kimutatásunk, több száz előadóról, de ezen felül mind a 238 helyszínt ismerjük, ahol 1199-től napjainkig ismert valamilyen komolyzenei tevékenység.
Tárgyi anyagokat is be fogok mutatni (dokumentumok, kották, jegyzetek, levelek, kéziratok), illetve azokról a személyekről is írni fogok, akik nagyobb hatást gyakoroltak a város és régiónk zenei fejlődésére.
Mivel fontos az alapok ismerete, a következő cikkekben I. Szent László király fontosságáról, Bihar vármegye első püspökségének létrejöttéről, egyházi iskolákról írok majd, és más zenei tényezők érdekességeivel is szeretném megismertetni az olvasót. Természetesen mindvégig szem előtt fogom tartani az események kronológiai folytonosságát.
