Itt állhatott Liszt Ferenc első állandó pesti lakása

Budapest V., Nádor utca 23.

Liszt Ferenc - Thomas Goller portréján - forrás: Weingut Steinmühle magángyűjteménye / Wikipedia

Liszt Ferenc első állandó pesti lakása 1871 novembere és 1873 áprilisa között a Nádor utca 23. szám alatti épületben volt.

Akad némi zűrzavar a hely pontosítása körül. Watzatka Ágnes Liszt-bicentenáriumra megjelent könyvében (Budapesti séták Liszt Ferenccel) amellett teszi le voksát, hogy ez az első lakás a Nádor utca 19. számú házban volt. Szerintem nagy valószínűséggel téved, és a Liszt Ferenc Társaságnak lehet igaza, akik emléktáblával a most 23. számot viselő bérházat jelölték meg. Ez a hely viselte Liszt idejében a 20. számot, amely házszámot Liszt maga is említi egy Augusznak írt levelében:

Előbb érjük el novembert a Palatinus utca 20-ban;

az utcát ugyanis később úgy számozták át, hogy megcserélték a páros és páratlan oldalt. De nem ez okozza a gondot, hanem az, hogy Liszt otthonát Schossberger-háznak is említik. 1861-ben valóban Schossberger Simon Vilmos, a Felvidékről elszármazott gazdag üzletember építtette Hild Józseffel a mostani 19. számú házat. Viszont eredetileg ezen a helyen, a 23. szám alatt is Schossberger-ház állt: 1868 körül ugyanez a Schossberger Simon Vilmos bővíttette ki harmadik emelettel. Annyiban viszont – szerintem – pontosításra szorul a Liszt Társaság emléktáblája, hogy ez már nem az eredeti ház, amelyben Liszt lakott, azt ugyanis 1900 körül lebontották. A mostani négyemeletes, szecessziós bérház 1905 körül épült. Emiatt ugyanígy nem pontos Kozma Sándor emléktáblájának szövege sem, ha valóban 1868-tól lakott itt.

Liszt élete 1869-től kezdődően kötődött igazán szoros szálakkal a magyar fővároshoz, elsősorban a létesítendő Zeneakadémia következtében. Ezt a kötődést barátai, ismerősei és a magyar kultúra iránt felelősséget érző közéleti személyek egyaránt szorgalmazták. Gróf Andrássy Gyula – korábban miniszterelnök, ekkor külügyminiszter – közbenjárására Lisztet 1871. június 13-án évi 4000 forint tiszteletdíjjal királyi tanácsossá nevezték ki. Nem jelöltek meg számára konkrét feladatot: azt várták tőle, hogy jótékonyan befolyásolja a magyar zenei élet fejlődését.

Ettől az időtől kezdve működését viszonylagos rendszerességgel osztotta meg Weimar, Róma és Pest között. Pesten általában – a hangversenyévadhoz kapcsolódóan – az őszi, téli, koratavaszi hónapokat töltötte. Bár Schwendtner Mihály apátplébános jóvoltából állandóan rendelkezésére állt egy kis lakosztály a Belvárosi Plébánia épületében, Liszt szükségét érezte, hogy önálló otthona legyen. Legjobb barátját, báró Augusz Antalt kérte fel, keressen számára megfelelő lakást, Augusznét pedig, hogy segítsen bebútorozni, mire ő Pestre érkezik.

Érdemes idézni, mit írt ezzel kapcsolatban Augusznak a beköltözése előtti nyáron:

Köszönettel fogadom az Ön nekem tett új szolgálatát, amikor is kijelölte lakásom a Palatinus utcában, szemben a Frohner szállóval, a Lipót-templom mellett. […] Néhány bútorra lesz szükségem, főként egy íróasztalra (zenei irományaim számára), szélesre, kényelmesre, több fiókkal, mint amilyen szekszárdi szobámé. Bútoraim együttesének nagyon egyszerűnek kell lennie, minden fényűzés nélkülinek, mert minden fényűzés, melyet megengedhetek magamnak, a saját személyem.

1871. szeptember 20-án hasonlóan fogalmazott, szintén Augusznak írt levelében:

Legyen szíves átadni nagyon hálás köszönetem Augusz asszonynak a gondoskodásért, fáradozásért, előrelátásért és intézkedésért, melyeket otthonülő helyzetemért tesz Pesten. Meg vagyok győződve, hogy intézkedései a lehető legjobbak lesznek, és csupán arra kérem, hogy kerüljön el minden pompát és hamis csillogást a bútorzatomban. Lakásom alaptörvénye ez legyen: kényelmes egyszerűség elegancia nélkül.

1871. november 16-án – Firenzéből érkezve – vette birtokba a ház második emeletén levő, négy szobából álló lakást inasával, Sipka Miskával. Két zongoráját a Bösendorfer-cég szállította. Ebédelni a szemben lévő Frohner szállóba járt (ma Nádor utca 22.), vacsoráját inasa készítette, háztartási beszerzéseit később is Augusz Antalné intézte.

Liszt ebben a lakásban töltött időszakában írta a Sunt lacrymae rerum és a Bevezetés és magyar induló című zongoradarabokat, valamint a Szózat – Himnusz zenekari fantáziát; voltak közben fontos hangversenyei, s folytak a Zeneakadémia előkészítő tárgyalásai. Több muzsikus is járt itt látogatóban: Erkel Ferenc, Richter János, Michalovich Ödön, Hans von Bülow és mások. Lakását Liszt bizonyára otthonának érezte, mert több ládányi kottát, könyvet hozatott ide Rómából, sőt, 1873 tavaszán elvállalta a házmester újszülött kisfiának keresztapaságát.

Életének egyik mélypontja, az Olga Janina-ügy is ehhez a lakásához fűződik. Janina Liszt zongorista tanítványa volt 1869 óta. Mivel többször fel is léptek együtt, minden bizonnyal kitűnő pianista lehetett, ugyanakkor rendkívül egzaltált természetű hölgy volt. Egy héttel azután, hogy Liszt beköltözött, megjelent az új lakásban, Liszt iránti viszonzatlan szerelmére hivatkozva hisztérikus jelenet közepette pisztollyal Liszt életére akart törni, s kísérletet tett arra – vagy csak megjátszotta – hogy megmérgezze magát.  Liszt csak barátai segítségével tudta elkerülni a nyilvános botrányt, de az eset lelkileg rendkívül megviselte, s egy időre teljesen visszavonult lakásába.

Amikor a Zeneakadémia létesítése annyira haladt előre, hogy leendő helyéül kibéreltek egy házat az akkori Hal téren, Liszt, amikor 1873 őszén visszatért Pestre, már oda költözött be.

Források:

Liszt Ferenc levelei. = Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok. Szekszárd, 1997
Déry Attila: Belváros – Lipótváros V. kerület. Bp. Terc, 2005 /Budapest építészeti topográfia 2./
www.hungaricana/Budapest időgép
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869–1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Budapest Liszt Ferenc Emlékmúzeum. Bp. 1988 /Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára 313/
Hendel Ödön: Liszt F. = Budapesti Hírlap 1916. aug. 9.