85 év képekben – Bodrogi Gyula ünnepel

A Magyar Rádió stúdiója 1961-ben, Gárdonyi Géza Az egri csillagok című művéből készült rádiójáték felvételekor. Bodrogi Gyula és Törőcsik Mari színművészek - forrás: Fortepan, adományozó: Szalay Zoltán

1934. április 15-én született Bodrogi Gyula színművész, akit megannyi kitüntetéssel ismertek el pályája során: a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának Tagja, Jászai- és Kossuth-, Prima és Prima Primissima díjas, érdemes és kiváló művész, 2019-ben a Magyar Filmakadémia is életműdíjat adományozott neki.

„Milyen szám az a 85? Hát, kérem, az gombócból halálos. Én hatvannál befejeztem a számolást” — fogalmazott egy friss interjúban. Hatvanadik születésnapján pedig így összegzett: „Hagytam magam oda sodorni, ahová az élet vinni akart, és a Jóisten mindig segített, amerre jártam. Vallom, ha valakinek valamihez tehetsége van, akkor azzal a területtel előbb-utóbb találkozik.” Matematika-fizika szakos tanár akar lenni, néptáncosként állt először színpadon, három évig a SZOT néptáncegyüttesének szólistája volt, ezt követte a Színház- és Filmművészeti Főiskola, ahol 1958-ban szerzett diplomát. A József Attila Színházban 1958 és 1982 között volt tag, ezt követte a Vidám Színpad, ahol 2001-ig nem csupán játszott, de rendezett és művészeti vezető is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja.

Ide kapcsolódik:
Bodrogi Gyula 85 éves

„Elvesztette a keresztnevét — ennél komolyabb rangot aligha érhetett el 28 éves korára a József Attila Színház Jászai-díjas művésze: öt év alatt Bodrogi Gyulából „a Bodrogi” lett…” — írta róla az Esti Hírlap 1963-ban. A cikk őt is idézi: „Minden művész vágya a nép
szerűség. Nem könnyű megszerezni, de még nehezebb megtartani. A népszerűség kötelez, ezrek szeretete igényessé tesz önmagámmal szemben. A saját mércém én állítom, mind magasabbra és magasabbra. A nézőtéren a publikum nem csalódhat bennem. Szeretném, ha egy-egy előadás után otthon, az üzemben, a hivatalban Bodrogiról csak jót, csak szépet mesélnének … Még legalább kilencven esztendeig…”

Bodrogi hiteles maradt táncos-komikusként és drámai színészként is. Hat évtized fontos és emblematikus alakításait nehéz felsorolni a Külvárosi legendától az Egy szerelem három éjszakája című darabig, a Hattyúdaltól a Koldusoperáig (ebben Leprás Mátyást és Peacockot is alakította), a Szerencsés Dánieltől Willy Lomanig, Kenttől Süsüig. (Érdekesség, hogy Csukás István először a híres egyfejű történetét, akkor még versben, és az 1958-as rádiófelvételhez Bodrogit kérték fel. Erről azonban a bábfilm készítői és a zeneszerző Bergendy Istvánék sem tudtak.) És persze megannyi tévéjáték, kabarétréfa és bohózat, amelyből komoly ismertségre tett szert.

„Nem akarok vidám emberként tetszelegni, én csupán élni szeretnék. Egy percig sem tudok tétlenül ülni.
Az unalom szót nem ismerem” — nyilatkozta 2007-ben.

„Édes jó istenem, segíts, hogy jól érezzem magam” — szokta kérni színpadra lépése előtt ma is. Az Egy ember az örökkévalóságnak, a Caligula helytartója, az Egri csillagok és a Házasság Palermóban, a Tóth Ilonka, Az ügynök halála című előadásokban látható a Nemzeti Színházban, szerepel a Spirit Színház Az őslakó című produkciójában, a József Attila Színházban pedig a Mici néni két életében játszik.