Az üres üveg, amely nagyjából 30 millió forintért kelt el

Palackevolúció - forrás: coca-colacompany.com

Április közepén a Las Vegas-i Morphy Auctions árverezőházban elkelt egy üres üveg; inkognitóját megőrizni kívánó vevője nem kevesebb, mint 110.700 dollárt (nagyjából 31,5 millió forint) fizetett érte. Persze nem akármilyen üvegről van szó: a Coca Cola 1915-ös, a mai dizájn jellegét először felmutató prototípusának (talán) egyetlen hibátlanul megmaradt példányáról.

Az elsősorban antik érmék, szerencsejáték-gépek, vadnyugati relikviák és régi reklámok árverezésére specializálódott cég háromnapos árverésének összes bevétele valamivel több, mint három millió dollár volt, de ebből a legnagyobb szeletet ez a bizonyos palack hasította ki. Mint a ház illetékesei elmondták: az üveget a Coca-Cola-cég egyik nyugdíjas alkalmazottjánál fedezték fel, és amint megpillantották, rögtön tudták, hogy igazi kincs került a kezükbe.

Ide kapcsolódik:
Egy 30 millió dolláros Csók, Roy Lichtensteintől

Az 1886-ban – eredetileg még némi alkoholtartalommal, és főleg gyógyszerként – árusítani kezdett Coca Colát sokáig csak poharakba öntve lehetett kapni. Elsőként 1894-ben egy Joseph Augustas Biedenharn nevű kereskedő a Mississippi állambeli Vicksburgból kezdte el az italt palackokba töltve árulni. 1899-ben aztán Asa Griggs Candler, a Coca-Cola akkori tulajdonosa levédte az ital palackozásának a jogát az Egyesült Államok területének legnagyobb részén, és egyúttal elindította a palackozó cégek hálózatának megszervezését is az országban; 1909-re már 379 palackozó üzem működött az Államokban. Az üvegek egyenes oldalúak, borostyánszínűek vagy világoszöldek voltak, és akárcsak a borosüvegeken, címkék hordozták rajtuk a márka jellegzetes logóját.

Ide kapcsolódik:
Elszállt a Zeppelin – egy dedikált lemez, és az ára

Miután azonban idővel mind több konkurens vállalkozás próbálta leutánozni az egyre sikeresebb Coca-Colát – sorra jelentek meg az olyan márkák, mint a Coke-Ola, a Koka-Nola, az A-Cola, a Klu Ko Kolo, a Loco Cola, a Toca-Cola vagy a Zero-Cola – 1913-ban Harold Hirsch, a Coca-Cola Company ügyvédje kitalálta, hogy hirdessenek meg egy pályázatot egy olyan egyedi palack megtervezésére, amelyről bárki akár sötétben, pusztán tapintás alapján, vagy akár összetörve, a cserepeiből is azonnal meg tudja állapítani, hogy az üveg az igazi Coca-Colához tartozik. A versenyt az ország összes üveggyárában meghirdették, és a győztes végül az Indiana állambeli Terre Haute nevű gyárban dolgozó Earl R. Dean lett, aki a kokacserje levelének és termésének a formáit összekombinálva rajzolta meg a tervét.

Earl R. Dean dizájnterve alapján készült üveg – forrás: coca-colacompany.com

(Mivel Dean addig soha nem látott se kokacserjét, se termést, ezért igazából az Emeline Fairbanks könyvtárban az Encyclopædia Britannicából a kakaócserje levelének és termésének a képéből inspirálódott.)

Az ő vázlata alapján készült el aztán 1915-ben az újfajta palack első prototípusa, ami azonban végül soha nem került sorozatgyártásra, mivel túlzottan hasas volt, így a szállítószalagon könnyen felborult. Dean ezért csökkentette a palack testének középső átmérőjét és megnövelte az alsót, így jött létre a ma is ismert, jellegzetes kontúrú üveg. Ezekben először 1916-ban kezdték el árusítani az italt, majd 1920-tól már csakis ez az üvegforma maradt forgalomban. Ma ez talán a világon a legismertebb termékcsomagolás, amelynek sikerét az is mutatja, hogy 1981-ben Az istenek a fejükre estek című filmnek már egyenesen egy ilyen palack lett a „főszereplője”.

A pályázat nyerteseként Dean egyébként két lehetséges jutalom közül választhatott: vagy egy egyösszegű, 500 dolláros csekk, vagy az élete végéig tartó foglalkoztatás között. Dean az utóbbi mellett döntött, így egészen az 1930-as évek közepéig a Root Glass Companynél dolgozott.

A szabadalomként levédett új palack sorozatgyártásának megkezdésekor a tervek szerint a korábbi prototípusokat mind megsemmisítették volna, mindössze egyet-egyet tartottak meg – Dean eredeti rajzaival együtt – a gyár múzeuma számára. Minimum két további példány azonban valahogyan biztosan mégiscsak megmaradt, hiszen 2011-ben egy Beverly Hills-i aukción egy 1915-ös, igaz, még az első, vagyis a hasas, tehát a sorozatban aztán soha nem gyártott változatból előkerült prototípus-példányt, bár távolról sem volt ilyen jó állapotú, mint ez a most piacra került, mégis 240.000 dollárért árvereztek el. Vagyis ez a mostani darab ezért a „vacak” 31,5 millió forintnyi dollárért tehát végül is kifejezetten jó vételnek mondható.