Judith Hill eddigi életútja az alázat és a kitartás, valamint az ezek segítségével elnyert méltó jutalom tankönyvbe illő példája: a kivételes tehetséggel és páratlan munkabírással rendelkező énekesnő számára hosszú időnek kellett eltelnie, mire kiléphetett hosszasan gyakorolt közreműködői szerepéből. Mondhatnánk, hogy már családi környezete is erre a pályára predesztinálta: japán zongorista édesanyja és afroamerikai basszusgitáros édesapja egy funkzenekarban találkoztak a hetvenes években. Judith négyévesen írta első dalát, és a kaliforniai Biola Egyetemen diplomázott zeneszerzésből. Később Elton John, Stevie Wonder, Anastacia, Robbie Williams és Rod Stewart mellett lépett fel vokalistaként, de turnézott Josh Grobannel és John Legenddel is.
A világ akkor figyelt fel a nevére, amikor 2009-ben a talán legismertebb popikon, Michael Jackson őt választotta duettpartnerének This Is It címmel tervezett koncertjéhez.
A közös fellépés Jackson időközben bekövetkezett halála miatt sosem valósulhatott meg, de a próbákon forgatott dokumentumfilm maradandó emlékként szolgál, hogy a két énekes milyen lenyűgöző összhangban volt a színpadon. Nem véletlen, hogy Hillnek jutott az a felkérés is, hogy előadja Jackson Heal the World című dalát a popcsillag búcsúztató ceremóniáján.
2013 több szempontból is meghatározó év volt Judith Hill életében: elindult a The Voice tehetségkutatón, ahol a zsűri egy emberként rajongott érte, és Adam Levine csapatának tagjaként a legjobb nyolc közé jutott. Ugyanabban az évben mutatták be a 20 Feet from Stardom (Húsz lábra a sztárságtól) című dokumentumfilmet is, amely az elmúlt évtizedek legismertebb előadói mögött dolgozó háttérénekesek, köztük Judith történetét meséli el. Az Oscar- és Grammy- díjas filmben elhangzik az énekesnő Desperation című dala, amelyben arra biztatja sorstársait, hogy merjenek megküzdeni az álmaikért.
Mint egy időgép, amellyel egy általam imádott zenei korszakba utazom vissza.
Hasonlóan mesébe illő az a történet is, ahogyan egy másik világhírű zenész-producer, Prince fedezte fel magának Judith Hillt: úgy tudni, egy interjúban hallotta meg, hogy az énekesnő szívesen dolgozna vele, majd Prince nem sokkal később személyesen hívta fel őt.
Ennek eredményeként született meg Hill első lemeze, a 2015-ben megjelent Back in Time, amelyet így jellemzett:
„Klasszikus soul egy kis funkkal fűszerezve. Mint egy időgép, amellyel egy általam imádott zenei korszakba utazom vissza.”
Egyedülálló hangjának köszönhetően a stílusok közötti határok sem jelentenek számára akadályt: R&B-ről rendkívüli könnyedséggel vált funkra, hogy hiphoppal, esetleg jazzel vagy gospellel folytassa. Judith Hill sokoldalúságáról mi magunk is meggyőződhetünk április 18-án a Müpában, ahol Golden Child című – az összetartozás erejét és a kultúrák sokszínűségét ünneplő – legújabb albumából is ízelítőt fogunk kapni.
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon szintén fellépő MŌRK zenekar tagjait Judith Hill iránti rajongásuk is összeköti egymással. Zentai Márk énekest és Szeifert Bálint Jason basszusgitárost elmondásuk szerint leginkább az fogta meg az amerikai énekesnő zenéjében, hogy az soulos, funkkal fűszerezett alapokon nyugszik, mégis modern hangzású. „Egzotikus, izgalmas, autentikus. Judith énekhangja 100%-os hitelességgel adja vissza a régi soul- és funkénekesek energiáját” – teszik hozzá.
Arról pedig, hogy a MŌRK különleges pszichedelikus soulja mi fán terem, a közönség élőben is meggyőződhet április 21-én az A38 Hajón, ahol legújabb, The Death and Resurrection of Mōrk című lemezét mutatja be a népszerű hazai zenekar.
A Tavaszi Fesztivál programjairól itt olvashat bővebben.