Papageno Radio
Címlap 101 éve született minden idők egyik legnagyobb táncművésze, Margot Fonteyn

101 éve született minden idők egyik legnagyobb táncművésze, Margot Fonteyn

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

1919. május 18-án született a 20. század egyik legmeghatározóbb balettművésze. Margaret Evelyn Hookhamként anyakönyvezték, a nagyközönség Margot Fonteynként rajongta őt. Négyévesen kezdett táncolni, 16 évesen már prima balerina volt a mai Királyi Balett elődjének számító társulatnál. 1961-ben az ő partnereként mutatkozhatott be a londoni Covent Gardenben Róna Viktor, a magyar művészek közül együtt táncolt vele Orosz Adél és Nagy Iván.

Első művészneve 14 évesen édesanyja vezetékneve, a Fontes volt. Az anyai rokonság azonban nem adott engedélyt annak használatára, tartottak attól, hogy rossz fényt vet a családra, ha egyik tagja színházban dolgozik. Így találtak rá a telefonkönyvet lapozgatva a Fontene vezetéknévre, amit egy kicsit megcsavarva Fonteynre módosítottak. Érdekesség, hogy a 16. században így írták a fountain szót, ami ugyanúgy szökőkutat jelent, mint a portugál eredetű anyai vezetéknév töve, a fonte. (Lehet, hogy nincsenek véletlenek?)

Ide kapcsolódik:
Orosz Adél, az abszolút primabalerina

A balett-történetben meghatározónak számítanak alakításai, a legendás koreográfus, Frederick Ashton rá álmodta meg a Hamupipőke, a Szimfonikus variációk, az Ondine, a Sylvia, Daphnis és Chloe koreográfiáit. A műfaj iránt nem érdeklődő közönség is ismerte őt: a BBC és az NBC felvételeiről, míg a Királyi Balett tengerentúli turnéja alatt 1949-ben meghódította az ottani közönséget is, a Time és a Newsweek magazin címlapjára került, sőt talk show-ba is meghívást kapott. 1955-ben vele készült az első élő, színes televíziós balettközvetítés, a Csipkerózsikában Michael Somes volt a partnere, akivel akkoriban rendszeresen együtt táncolt, együtt léptek fel 1958-ban A diótörő brit televíziós változatában is. Akkoriban ritkaságszámba ment, hogy szabadúszóként dolgozzon egy balett-táncos, Margot Fonteyn híre azonban azt is lehetővé tette, hogy az 50-es évek végétől ne legyen Londonban társulati tag.

1954-ben a Királyi Táncművészeti Akadémia elnökévé választották. Kezdetben küzdött ez ellen, majd neki köszönhetően több reformot is végrehajtottak.

Az orosz balettiskolán nőtt fel: Sanghajban – ahol apja munkája miatt éltek – orosz balettmestere volt, már elismert balerinaként pedig visszajárt Párizsba, ahol a Cári Balett száműzetésben élő táncosainál képezte magát tovább. Ő volt az első, aki egész estés orosz balettben brit táncosnőként főszerepet alakíthatott 1939-ben A hattyúk tavában. Talán ezért is értette meg annyira magát Rudolf Nurejevvel, akivel híres párt alkottak. Először 1955-ben táncoltak együtt Leningrádban, a Kirov Balett A kalóz című produkciójában. Amikor Nurejev 1961-ben disszidált, Ninette de Valois ragaszkodott ahhoz, hogy a 19 év korkülönbség ellenére Fonteynnel együtt táncoljanak. 1962. február 21-én debütáltak a Giselle-ben – 15 perces tapsot kaptak, 20-szor hívta őket vissza a publikum –, ezt követte A bajadér, A szilfid, A hattyúk tava, illetve egy újabb Ashton-kompozíció, a nekik készített Marguerite és Armand.

1972-ben panamai politikus férje ellen merényletet követtek el. Roberto Arias – akivel még a cambridge-egyetemi évek alatt, egy táncesten, rumbázás közben ismerkedett meg, de kapcsolatuk hosszú kihagyást követően csak az 50-es években mélyült el – a sérülések miatt megbénult, állandó ápolásra szorult, a balerina ettől kezdve csak alkalmi felkéréseknek tett eleget.

1979-ben, 60. születésnapján a Királyi Balett nagy ünnepséget rendezett a tiszteletére, II. Erzsébettől pedig megkapta a prima ballerina assoluta címet. A Brit Birodalom több kitüntetését is megkapta, lovagdámává ütötte a királynő, emellett számos egyetem díszdoktori címével is rendelkezett, és az első táncos volt, akinek a hamburgi Shakespeare-díjat odaítélték. Önéletrajzát még a 70-es évek közepén kiadta, de a tánc népszerűsítése érdekében is írt könyveket, és készített sorozatot a BBC-nek.

1989-ben rákot diagnosztizáltak nála. Kezelése minden tartalékát felemésztette. Nurejev segített neki, támogató gálát szervezett, amelyen többek között fellépett ő maga és Plácido Domingo, a közönség soraiban ott ült mások mellett Margit és Diana hercegnő is. 1991. február 21-én hunyt el Panamavárosban.

Margot Fonteyn páratlan eleganciával és drámaisággal táncolt, ismert volt muzikalitásáról, előadásmódjának technikai tökéletességéről és kiváló jellemábrázoló képességéről. Életéről 2005-ben dokumentumfilmet, 2009-ben játékfilmet készítettek, melyben Anne-Marie Duff brit színésznő alakította a főszerepet.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X