110 milliós csúcs, csak most nem dollár, hanem forint

Dénes Valéria: Bruges, 1912-1913. Olaj, vászon; 121x140 cm - forrás: Virág Judit Galéria

A New York-i aukciós nagyhéttel párhuzamosan (amelyről már többször is írtunk itt a Senki többet? blogon), illetve részben még az után Magyarországon is jórészt lezajlottak a legfontosabb tavaszi árverések. Ezek összefoglalója következik.

Érdekes módon az idei eddigi legdrágább tétel itthon is éppen 110 millió lett (leütési áron), mint New Yorkban Monet Szénaboglyái (ott a jutalékokkal együtt), csakhogy míg ott ezt az összeget dollárban, addig itthon természetesen forintban kell kifizetnie a licitnyertesnek. És amíg a tengeren túl a piacnak igencsak jelentős szeletét adják a kortárs munkák (lásd például Koons több mint 91 millió dollárért elkelt Nyúl-szobrát, amelyről ugyancsak többször volt már itt szó), addig idehaza ez a terület még meglehetősen – fogalmazzunk finoman – visszafogottan szerepel.

Ide kapcsolódik:
Egy acélszürke lufinyúl, amely átalakította a kultúránkat

Nyolc festmény: ennyivel gyarapodott az elmúlt egy hét alatt a magyarországi árveréseken valaha is 30 millió forint felett leütött műtárgyak (most éppen nagyjából háromszáz tételt számláló) listája. A nyolc új csúcson a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria osztozik: előbbinél három, utóbbinál öt alkalommal lépték át a művekért versengők a 30 millió forintos licitlépcsőt. (A BÁV árverésén például a legmagasabb leütés 26 millió forint volt, ennyit – és plusz persze a jutalékokat – ott Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című képéért adtak.)

Zichy Mihály: Harcdöntő párbaj – forrás: bav.hu

A nyolc csúcs-áras kép közül is kiemelkedett a Virág Juditéknál kalapács alá vitt, több mint száz év lappangás után előkerült, 1912–13-ban készült, Bruges városát ábrázoló Dénes Valéria-festmény: ezért 36 millió forinton indult a licit, és innen emelték a kép árát a reménybeli vásárlók a 110 milliós leütésig. Ez az összeg – ami egyből a tizenkilencedik helyre juttatta az összesített hazai árverési toplistán Dénes Valériát – nemcsak a festő ma ismert, meglehetősen kevés, alig két tucat alkotást számláló életművének az eddigi legmagasabb ára (az eddigi rekordja 2015 májusából 44 millió forint volt), de egyúttal a legmagasabb női művész által elért leütési ár a hazai műkereskedelemben.

Ide kapcsolódik:
Először kelt el 100 millió forint felett magyar festőnő képe

Amúgy a 30 millió feletti listában Dénes Valéria ezen kívül még három munkájával szerepel, és rajta kívül – egyúttal az egyetlen élő művészként ezen az árszinten – Reigl Judit képviseli még a női alkotókat (az ő eddigi legmagasabb leütése 65 millió forint). Érdemes lehet még azt is megjegyezni, hogy bár – mint ezt említettük – az életmű kevés darabból áll, azért pár nappal a 110 milliós leütés után a Kieselbach Galéria árverésén is szerepelt egy másik festmény a művésztől: az 1911-es Budai tájkép kikiáltási ára 14 millió, leütési ára 17 millió forint volt.

Kieselbachéknál született meg az idei eddigi második legmagasabb leütés is: Perlrott Csaba Vilmos Park című, az 1910-es évek első felében festett munkájáért 44 millió forintról indult a licit, a leütési ár pedig 95 millió forint lett. Ez a művész eddigi második legtöbbért elkelt munkája: az első egy tavaly decemberi 140 milliós leütés volt (ugyancsak Kieselbachéknál).

Ide kapcsolódik:
140 millióért kelt el egy Perlrott-önarckép

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 70 millió forintos leütéssel Vaszary János Virágcsendélete lépett az 1930-as évek második feléből; a licitje 40 millió forinton kezdett a Virág Judit Galéria árverésén. Ugyanitt lett a negyedik Kádár Béla 1926 körül készült Nő macskával című art deco festménye, amelyiknek az ára 30 milliós kikiáltástól emelkedett a 65 milliós leütésig.

A maradék négy 30 millió feletti siker már mind a Kieselbach Galéria nevéhez fűződik: Ferenczy Károly 1906-os Jókai-domb című nagybányai tájképéért 60 milliót (a kikiáltási ára 34 millió forint volt); Scheiber Hugó 1925 körüli Kertvendéglőjéért– a szerzőnek egyben új leütési rekordot is hozó – 55 millió forintot (34-ről indult); Czóbel Bélának az 1920-as évek végén festett Narancsos csendéletéért 40 milliót (24 millióról), míg Ziffer Sándor 1912 és 1914 között festett Kertészlányáért 34 milliót adtak meg (utóbbi kikiáltási ára 22 millió forint volt).

Látható, hogy ezek a művek kivétel nélkül az 1900-as évek első harmadában készültek. Ezzel kapcsolatban érdemes lehet megjegyezni, hogy a már említett, nagyjából háromszáz alkotást soroló 30 milliós leütés feletti hazai listán ma összesen hat darab olyan mű szerepel, amelyek a második világháború után születtek (négy Kondor Béla- és két Reigl Judit-festmény – miközben, mint láttuk, a világban a Post War és a kortárs művek a piac legkelendőbb darabjai közé tartoznak.)

Idehaza az elmúlt napok árverésein az élő alkotók közül Nádler István érte el a legmagasabb árat: Háromszög A/2  című 1995-ös festményéért Virág Juditéknál adtak meg 7,5 millió forintot (a kikiáltási ára 4 millió forint volt). Ugyanitt Jovánovics György Relief 90 mal 97 I. című 1994-es fehér gipsz plasztikájának az ára 3,5 milliós kikiáltástól 6,5 milliós leütésig; Keserü Ilona Madzagírás című 1969-es munkája pedig 4 millió forintról 6 milliós leütésig emelkedett. Jól mutatja a kortársak iránti érdektelenséget az is, hogy a Blitz Galéria kortárs árverésén a kalapács alá vitt 93 tételből 68-ra, míg a Godot Galéria első kortárs árverésén az indított 85 tétel közül 42-re egyáltalán nem érdekezett licit.

Ide kapcsolódik:
A New York-i Metropolitanben állítják ki Keserü Ilona textilalkotását

Ugyanígy alig van ma idehaza komoly érdeklődés a fotó-műtárgyak iránt: ezen a piacon az elmúlt árveréseken mindössze két egymillió forint feletti leütés született: a Virág Judit Galéria árverésén Ficzek Ferenc Székek című 12 darabos sorozatáért adtak 1,3 millió; a Dobossy aukciósház licitjén pedig Erdély Miklós Önvilágosítás című felvételéért 1 millió forintot (plusz a jutalékok). Folytatás ősszel…