Előző bejegyzésünk végét azzal zártuk, hogy lesz még egy az elmúlt New York-i árverési nagyhét siker-tételei közül, amelyre külön is visszatérünk. Azért is gondoltuk ezt így, mert nem igazán gyakori a műkereskedelem pedig oly sok furcsaságot is rendre felmutató világában, hogy valaki egyetlen pillanat alatt ekkora kereskedelmi érték-növekedést tudjon produkálni az életművében. Márpedig a héten ez (is) megtörtént egyik este a Christie’s árverési csarnokában.
Robert Rauschenberg (1925–2008) amerikai képzőművészt úgy tartják számon, mint aki egyfajta átmenetet jelent az amerikai expresszionizmus és a pop art irányzata között. Pályája párhuzamosan futott Cy Twomblyéval, Jasper Johnséval, vagy éppen Andy Warholéval (az általa világhírűvé lett szitanyomásos sokszorosító-eljárást például először Rauschenberg alkalmazta a képein), azonban műkereskedelmi téren mindeddig az ő sikereik közelébe sem tudott kerülni az áraival. Pedig a munkái gyakran szerepelnek árveréseken: az artprice adatbázisa több mint 5800 aukcióstételéről tud, bár ezek legnagyobb része, több mint négyezer nyomat volt, és mindössze hatszáz volt közülük a festmény. (És persze az is igaz, hogy a legjelentősebb munkái már mind múzeumi gyűjteményekben vannak.)
Nyilván ezzel is magyarázható, hogy a nagy tételszám ellenére mindössze 46 alkotásáért fizettek több mint egymillió dollárt, és eddig csak hat olyan munkája volt, amelyeknek az ára átlépte a 10 millió dolláros határt. A legtöbbet, 18.645.000 dollárt 2015 májusában a Christie’s New York-i árverésén adták a Johanson’s Painting című 1961-es festményéért (bár előzőleg ezt is csak 4–6 millió dollárra becsülték); ezt követi árban az 1963-as Overdrive című munkája, amely 2008-ban a Sotheby’s New York-i árverésén 14.601.000 dollárért kelt el; majd az 1961-es Rigger következik a Sotheby’s 2017 májusi New York-i árveréséről az érte magadott 12.275.500 dollárral, a negyedik helyen pedig a Studio Painting című kép áll, amelyért 2010-ben a Christie’s New York-i árverésén 11.058.500 dollárt fizetett ki valaki.
Igaz, a New York Times híre szerint amikor 2005-ben a New York-i Museum of Modern Art megvette a francia milliárdos műgyűjtő François Pinault-tól Rauschenberg 1955-ös nagyméretű, 2,4×3,3 méteres Rebus című vásznát, akkor a vételár már valahol nagyjából a 30 millió dollár körül volt.
Most viszont a Christie’s New York-i árverésén Rauschenberg az 1964-ben készített Buffalo II című munkájával végre bekerült – legalábbis ami a műkereskedelmi sikereket is illeti – a legnagyobbak közé: az előzetesen 50–70 millió dollárra becsült képért a 38 millió dollárról indított licit végén 78 millió dollárnál koppant a kalapács, vagyis a vevő a jutalékokkal együtt végül 88.805.000 dollárért (25,757 milliárd forint) jutott hozzá az alkotáshoz. Ez az ár pedig azt jelenti, hogy a kép egycsapásra a világ pillanatnyilag negyvenedik legdrágább alkotásává ugrotta műkereskedelmi toplistán. Pedig egy évvel az elkészülte után, 1965-ben a mostani eladó családja potom 16.900 dollárért vásárolta meg a képet Leo Castelli New York-i galériájában. Rauschenberg tehát innen ért fel mostanra a műkereskedelemben is a világ csúcsaira.
