Balogh Melinda: „A zenének a közös tapasztalat tesz a legjobbat”

Balogh Melinda - fotó: Papp Kornél

A 10. jubileumi Budapest Folk Festen három új lemez első bemutatkozását hallhatja a közönség. Köztük van Balogh Melinda autentikus erdélyi cigány zenét megszólaltató Napkerék című albuma is, amely a népzene műfajának ismerői és művelői körében is igazi különlegességnek számít. A lemez erdélyi és magyarországi népzenészek közreműködésével készült el, és olyan cigány zenészeknek, énekeseknek kíván emléket állítani, akik nagylelkűen megosztották régről hozott tudásukat a táncházmozgalom tanulni vágyó fiataljaival. A Napkerék tartalmáról, egyediségéről és elkészülésének folyamatairól beszélgettünk Balogh Melindával.

A lemezbemutató koncertre május 24-én este, a Hagyományok Házában kerül sor.

– Mikor és miért kezdtél el érdeklődni a cigány kultúra iránt?

– Tizenéves koromban a kezembe került a magyarországi cigány irodalom egyik legjelentősebb képviselőjének, Bari Károlynak a tíz lemezből álló cigány zenei gyűjteménye, amelyben rengeteg olyan dallamot találtam, ami nagyon megfogott. Akkor tanultam meg először cigány dalt a mérai Elekes Anna nevű falusi asszony felgyűjtött repertoárjából, ami rá is került az akkori együttesem, a Hírös zenekar lemezére, ahol már Hegedűs Mátéval játszottunk együtt, aki most a Napkerék című albumon is muzsikál. Ez az érdeklődés tovább erősödött bennem, amikor a Jászság Népi Együttesbe kerültem táncosként, ahol a Boldog lelkek tánca című műsorban éppen Küküllő menti anyaggal foglalkoztunk, magyar, román és cigány táncokkal is. Ekkor kezdtem el igazán foglalkozni a cigány zenével.

Napkerék – fotó: Gorácz József

E területnek egyik központi települése Szászcsávás, ahová gyűjteni is kimentünk. Megtanultuk az ottani dalokat és lejegyeztük a szövegeket. A műsorhoz az Utolsó Óra lemezek felvételeiből is válogattunk, és ebből a bőséges dalanyagból én több darabot el is énekeltem a Jászság előadásában. Természetesen ezután egyre tudatosabban hallgattam a különféle cigány zenei felvételeket, és szerencsés egybeesés, hogy Kelemen Lászlóval kezdtem együttdolgozni,

aki jól felismerte azt, hogy nekem épp ez a stílus áll a legjobban a népzenén belül.

Sokféle tájegység zenéjével foglalkoztam, de a leginkább mégis a cigány zene fogott meg, mert van benne valami igazán egzotikus.

– Hogy látod ennek a stílusnak az érvényesülési lehetőségeit az autentikus népzenei közegben?

– Nagyon sok kiaknázatlan részlet rejlik még az erdélyi cigányság népzenéjében, hiszen kevesen foglalkoznak vele a táncházmozgalomban. A népzenetudományban Kis-Magyarországnak nevezett területről ezzel szemben több együttes is kiemelkedően prezentálja a hagyományos cigány zenét, ami a sokak által ismert gitáros-kannás zenekari felállásban hallható leginkább.

Erdélyi cigány dalok maximum egy-egy szám erejéig szerepelnek csak lemezeken.

Az itteni nyelvjárások a dialektusbeli különbségek és az egyedi, változatos szlenghasználat miatt igen nehezen értelmezhetőek vagy jegyezhetők le. Épp ez volt az egyik legnagyobb kihívás a Napkerék elkészítésében is.

Balogh Melinda – fotó: Papp Kornél

– Hogyan alakítottad ki a lemez anyagát, mik voltak a fő céljaid? 

– Alapvetően olyan tájegységek zenéi szerepelnek az albumon, amik a népzenészek körében is kuriózumnak számítanak, azaz ritkán játsszák őket. Ilyen például a nagysármási zene, ami a táncházmozgalomban, illetve a táncegyütteseknél sem vált slágerré. A lemezen közreműködő zenekarból többeknek már régóta dédelgetett álma volt, hogy ennek a területnek az autentikus népzenéjét megtanulhassa.

Az albumra összességében olyan dallamokat próbáltam választani, amik hangszeres változatban a hagyományban ténylegesen léteztek, azaz nem olyan dalokat kellett meghangszerelniük a zenészeknek, amelyek csak vokálisan szólaltak meg valaha.

A lemez abban is egyedi, hogy olyan dallamokat válogattunk össze, amelyek ugyan ismertek, de elénekelve – különösen cigányul – még sosem voltak hallhatóak. Emiatt egy-egy dal teljesen másféle megvilágításba kerül. Emellett pedig felhasználtunk olyan dallamokat is a gyűjtéseinkből, amelyeket nagy valószínűséggel még nem is hallott senki.

– Szerinted mitől lesz eredeti ennek a stílusnak a megszólaltatása?

– Én magam igyekeztem minél jobban elsajátítani a meghatározó stílusjegyeket, a nyelvet is beleértve, hiszen az is szerves része a zenének. Másrészt a hangszeresek is ugyanerre törekedtek a saját feladatkörüknek megfelelően. De nem csak attól lesz eredeti egy ilyen zene, hogy autentikus felfogásban próbáljuk meg eljátszani, hanem attól,

hogy mindannyian sajátunknak tudjuk érezni, és egy kicsit mindenki hozzá tud tenni önmagából.

A végeredményhez sok mindent újra kellett gondolnom, mivel szinte egyáltalán nem állt a rendelkezésemre női énekestől származó hanganyag, így magamnak kellett kitalálnom és megalkotnom azt, hogy miként tudom az adott cigány stílust a leghitelesebben megformálni. Valahogy azért mégsem volt ez küzdelmes feladat számomra, hiszen már régóta és sokat foglalkozom ezzel a műfajjal.

– A lemez elkészítésében ki segített neked? 

– Ahogy már említettem, Kelemen László volt a legfőbb segítőm a dalok megformálásában és a lemez létrehozásában is, mivel rengeteg hasznos technikai és stílusbeli javaslatot kaptam tőle, amelyekkel egyrészt végig bátorított, hogy jó irányba haladok, másrészt pedig még egyedibbé tudtam tenni az énekeket.

Balogh Melinda – fotó: Gorácz József Márk

Érdekes tapasztalat volt számomra, hogy habár sokan tanítanak hangképzést, és próbálják elmagyarázni a helyes énektechnika titkait, mégis, nekem Kelemen László zeneszerzőként-zenészként segített ebben igazán. Csupán két, tőle származó, kulcsfontosságú instrukciótól rögtön jobbnak éreztem a technikai és stílusbeli megoldásaimat egyaránt. Ezért különösen hálás vagyok neki. Ezen kívül az általam kiválasztott dallamok az ő szűrőjén mentek át, egyben ő a lemez zenei szerkesztője is – az arányok, a dalok sorrendje mind az ő szakértelmét tükrözik. Kelemen Lászlónak tehát oroszlánrésze volt a munkában.

Ide kapcsolódik:
Kelemen László: „Az Utolsó Órás gyűjtésben sokszor a halállal futottunk versenyt”

A lemez a Fonó kiadásában jelenik meg, de nagyon hálás vagyok a Halmos Béla Programnak is a tőlük kapott támogatásért, valamint az Erdőfű zenekar tagjainak, akik általában számos javaslattal segítenek énekesként.

– A köreműködőket mi alapján választottad magad mellé?

Kaszai Lilivel és Horváth Sárával éneklünk az albumon, akikkel már több mint tíz éve dolgozunk együtt.

Horváth Sára, Balogh Melinda, Kaszai Lili – fotó: Papp Kornél, forrás: facebook.com/melindalukrecia.balogh

A lemez első prímását, Hegedűs Mátét szintén régóta ismerem, hiszen együtt kezdtünk el zenélni, így biztos voltam benne, hogy rá mindenképp szükségem lesz a Napkerék elkészítésében. Máté pedig azokat a muzsikusokat hívta maga mellé, akikkel a legjobban szeret játszani, így lett Papp Endre a brácsás és Bognár András a nagybőgős. Ők hárman az elmúlt években egy erős, összeszokott együttessé váltak, és a zenének ez a közös tapasztalat tesz a legjobbat. Tangóharmonikán Réti Benedek játszik, aki a másik általam vezetett formációban, a BaHorKa Társulatban is közreműködik. Bede Péter, aki már régóra elismert alakja a népzenei közegnek, klarinéton és szaxofonon játszik.

Napkerék – fotó: Gorácz József

A tavalyi mérai gyűjtőutamon szorosabb barátságot kötöttem az ottani zenészekkel, Árus Béla harmonikással és Tóni Rudi brácsással, így őket is meghívtam a lemezre. Béla segített a cigány szövegek lejegyzésében és lefordításában, és elvitt Elekes János mérai énekeshez is, akitől együtt gyűjtöttünk dalokat. Szilágyi Tóni – aki egyébként énekel és gitározik is – a Napkerék másik prímása. Ő szintén rengeteg technikai tanáccsal látott el, hiszen gyerekkora óta ismeri ezt a zenét. A hegedűjátékát hallgatva sok dolgot átértékeltem a munka során, ő pedig tapasztalatait megosztva velem rávilágított arra, hogy

hogyan használjam, hogyan értelmezzem a dalokat, miként mozogjak bennük szabadabban.

– Hol hallhatjuk még élőben a lemez anyagát a Budapest Folk Festen kívül?

– A Napkerék kétféle felállásban fog működni, július 13-án, a Dombos Feszten a kisebb apparátussal fogjuk bemutatni a lemezt, tehát itt nem lesz jelen mind a 16 albumon közreműködő zenész. A terveink között szerepel, hogy Erdélybe is eljutunk, hiszen éppen oda illene leginkább ez a sok gyönyörű zene, ahonnan tulajdonképpen elhoztuk őket. Ennek megvalósításában szintén Kelemen László lesz a segítségünkre.

A Napkeréken közreműködő zenészek:

Kaszai Lili és Horváth Sára – ének

Hegedűs Máté – hegedű

Szilágyi Tóni – hegedű, ének, gitár

Bede Péter – alt szaxofon, tárogató

Papp Endre – 3 húros és 4 húros brácsa

Réti Benedek – harmonika

Bognár András – nagybőgő

Bősze Tamás – cintányéros dob

Szabó Dániel – cimbalom

Tóni Rudolf (Méra) – 3 húros brácsa

Árus Béla (Méra) – harmonika

Üsztürü Zenekar:

Major Levente – hegedű

Szász József – 3 húros brácsa

Szász Lőrinc – nagybőgő