Bíró Attila: „A mi dolgunk, hogy fenntartsuk a zenetanulás igényét”

Ferencvárosi Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Bíró Attila fagottművész 2018 szeptemberében vette át a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola vezetését Kokas Ferenctől. Az igazgatóval a következő tanévben alapításának 110. évfordulóját ünneplő intézmény hagyományairól, jelenéről és a zenei nevelés társadalmi fontosságáról beszélgettünk.

– Nemrég vette át az igazgató feladatokat. Miben látja az iskola erősségeit?

– Intézményünk a fővárosi zeneiskolák közül az egyik legrégibb, ezért az eredményeink mellett a hagyományainkra vagyunk a legbüszkébbek. Az együtteseink által kialakított közösségformáló erő pedig hatalmas vonzerőként van jelen. Azt hiszem, hogy ennek köszönhető, hogy a mai, oly sok lehetőséget kínáló világban évek óta megtaláljuk azokat, akik zenét szeretnének tanulni és a későbbiekben pedig egy életre elkötelezetté tudjuk őket tenni a művészetek iránt.

Az általunk megvalósított oktatási forma lehetővé teszi, hogy a fiatalok szeressék is, amivel foglalkoznak, ez pedig az iskola presztízsét növeli.

Van, aki egyértelműen tanárt választ és ezért jelentkezik az Ádám Jenő Zeneiskolába, növendékeink harmadát pedig az egészséges kíváncsiság hajtja.

– Hogyan tudná összefoglalni az elmúlt évek eredményeit?

– Elődöm, Kokas Ferenc hét éven keresztül volt intézményvezető. Bár jelenlegi megbízatásom új feladat, 18 éve tanítok itt, azok után, hogy magam is az iskola növendéke voltam. Az elmúlt néhány év legnagyobb eredménye, amit mára előnnyé is vált, hogy nyitni tudtunk, és befogadóvá váltunk a különböző versenyeket, oktatási programokat és mesterkurzusokat illetően. Nyitottságunk nem csak a kiterjedt kapcsolati tőkére van jó hatással, de fontos tényező, hogy kollégáink helyben szerezhetnek tapasztalatot arról, hogy más zenepedagógusok milyen módszerek szerint oktatnak, milyen eredményeket tudnak elérni az egyes korosztályokkal.

Ide kapcsolódik:
Ádám Jenő fonyódi Pihenője

– Igazgatóként milyen célkitűzésekkel kezdte meg a munkát?

– Évekkel ezelőtt újraélesztettünk egy budapesti furulyaversenyt, két éven keresztül adtunk helyet a Fesztiválakadémia Fehér Ilona Hegedűversenyének, készítettünk már elő csellóversenyt, jelenleg pedig egy trombitaverseny is szervezés alatt van. Azt hiszen, hogy a jelenlegi kapacitásainknak ez éppen megfelelő, ezért nem szeretnék újítani, sokkal inkább arra kell koncentrálnunk, hogy a jelenlegi feladatainkat egyre több tapasztalattal, minél professzionálisabban végezzük.

Ide kapcsolódik:
Megújult arculattal hirdetette meg idei programját a Fesztivál Akadémia

– Az iskolában működő együttesek közösségi erejét említette. Milyen lehetőségeik vannak a fiataloknak?

– A vonószenekar, egy fuvolaegyüttes és gitárformáció mellett elsősorban kiváló fúvószenekarral rendelkezünk, amely Kokas Ferenc ideje alatt az induló nagyjából tíz főből mára akkora együttessé vált, hogy sokszor nehezen férünk el az iskola dísztermének nagyszínpadán.

Valóban az együttesekben látom a legnagyobb lehetőséget, hiszen egyéni oktatást valósítunk meg, vagyis a növendékek szinte nem is találkoznának, ha nem lenne lehetőségük az együttzenélésre.

– Az iskola alapjait 1910-ben fektették le. Miben látja egy olyan nagy hagyománnyal rendelkező zeneiskola társadalomra gyakorolt hatásait mint az Adám Jenő?

– Egyértelmű, hogy a mai világban is megvan az igény arra az érzelmi töltetre, amit csak a művészet adhat. Ma azt látjuk, hogy a sport és természettudományok helyeződnek előtérbe, ami a társadalom egészén is mérhető. Meg kell tanulnunk bánni az érzelmeinkkel, erre pedig a művészetek a legalkalmasabbak. Nagy űrt tölt be minden olyan intézmény, amely művészeti oktatást valósít meg, amely tény a beiskolázási számok is alátámasztják. Az igény tehát megvan, a mi dolgunk, hogy fenntartsuk ezt az érdeklődést.