A Fischer Ádám vezetése alatt működő Danish Chamber Orchestra május 12-én érkezik a Zeneakadémiára a védjegyének számító bécsi klasszikus műsorral. Fischer Ádámmal és a formáció három magyar tagjával az együttes szellemisége mellett többek között a 2019 tavaszán kiadott sorozatról beszélgettünk, mely Beethoven összes szimfóniáját tartalmazza.
– Haydn és Mozart összes szimfóniája után most Beethoven-sorozat – tudatos volt ez a sorrend, vagy az élet hozta így? Esetleg a közelgő Beethoven-jubileum?
– Fischer Ádám: Az élet hozta, arról nem beszélve, hogy a zenekar egykori igazgatója, Tatjana Kandell mindenképpen azt szerette volna, hogy foglalkozzunk többet Beethovennel. Ő nagyon hitt benne, én pedig elfogadtam. Miért is ne?
– Mennyiben speciális feladat egy összkiadáson dolgozni, mennyire lehet szempont ilyenkor az egyes művek kölcsönhatása?
– FÁ: Sokkal alaposabban megismerjük a zeneszerzőt, ha az egész életművet tanulmányozzuk. Új értelmet kapnak az ismert darabok, ha megértjük, honnan származnak. Mindemellett igazságtalanságokra is rájövünk, hiszen nem mindig a legismertebb művek a legjobbak.
Fischer Ádám nemrég a Capriccio vendége volt. Hallgassa meg a beszélgetést:
– Seres Dóra: Rendkívül inspiráló és hasznos munka, hiszen előtérbe kerülnek kevésbé játszott művek is, amik sokszor érdemtelenül „kallódnak” az ismeretlenségben, és igazi meglepetéseket okozhatnak. Régóta vagyok az együttes fuvolistája, így volt szerencsém részt venni a Mozart-összkiadásban is, amiért átvehettük az International Classical Music Awardot is. Ennyire egyedi és átfogó módon megismerni Mozart szimfóniáit felejthetetlen élmény volt. A Beethoveneket igazság szerint kétszer is fel kellett vennünk, hogy végül kiadhassuk, hiszen az első felvételeket még a Dán Rádióban rögzítettük, így a jogok is őket illették. Hihetetlenül hosszú, de sikeres és termékeny időszak volt.
– Mező Péter: Érdekes és hasznos szinte mindenre kiterjedő képet kapni egy adott szerzőről, ami Beethoven esetében bizonyos, hogy állandó felfedezéssel is jár. Minden felvételt egy koncert előzött meg, ezzel is segítve a színpadi hangulat megidézését a lemezen.
– A Danish National Chamber Orchestra kifejezetten nemzetközi együttes, hiszen három magyar tagja is van, hogyan alakult ez így?
– FÁ: A zenekarral új életet kellett kezdeni, amikor 2015-ben a Dán Rádió nem tudta tovább finanszírozni a munkát. Azt hiszem, hogy mostanra már megtaláltuk az új formát, és használjuk is ennek az előnyeit.
– SD: Az együttes mindig is nemzetközi volt, hiszen a próbajátékokat az egész világon meghirdették, így sok országból érkeztek jelentkezők. Jómagam közel 15 éve vagyok tag, a 2005-ös sikeres próbajátékom után részt vehettem sok érdekes, színvonalas produkcióban, turnéban. 2010-ben a Tavaszi Fesztiválon például szólistaként játszhattam el Nielsen Fuvolaversenyét a Müpában. Fischer Ádám már jóval 2006 előtt vezető karmesterként dolgozott az együttesnél, általa fejlődött ki a zenekar egyéni játékstílusa. A 2015-ös leépítés után az összetartozás és a vágy az együttmuzsikálásra csak erősödött, s ezt hallhatja a közönség is minden alkalommal, amikor fellépünk.
Hihetetlen energiák, érzelmek, közös élmények egyesülnek, melyek nem ismernek országok közti határokat. A sok nemzet eggyé válik a zene kifejezőerője által.
– MP: Minél színesebb a zene, annál érdekesebb is. Bár különbözőek vagyunk, a hangzás mégis egységes, jellegzetes, ugyanakkor egyedi, ahogyan a stílus is. Az én tagságom egy beugrással kezdődött, akkor Beethoven II. és IV. szimfóniáját vettük fel. Megdöbbentő volt számomra a zenekar ereje és az a profizmus, ami minden pillanatban képes együtt változni, alakulni. Fischer Ádám keze alatt nem játszottam korábban, óriási élmény volt beszállni az általa vezetett együttesbe. A próbák angolul folynak, mint ahogy az egymás közötti beszélgetések is. A koncerteken mindenki kifejezetten vagány, hatalmas energiák összpontosulnak és törnek elő. Számomra mindennél fontosabb, hogy a zenét ezredszerre is érdeklődve közelítsük meg, nem pedig megszokásból ismétlődjenek kiégett hagyományok – Fischer Ádámmal minden perc friss és energikus, az első próbától a koncert záróakkordjáig.
– Berki Sándor: Jómagam 2017 őszén csatlakoztam. Több éve már, hogy a Budapesti Wagner-napokon szólóban játszom Siegfried kürtjének nevezetes futamát, s az egyik ilyen előadás után keresett meg a zenekar fúvós koordinátora, Mette Bugge Madsen klarinétművész, aki a vezetéssel egyeztetve kért fel az első kürt feladatainak ellátására. Örültem az újabb szakmai kihívásnak, és azóta sem bántam meg, hogy együtt játsszunk, hiszen emberileg is rátaláltam egy nagyszerű közösségre.
– Fischer Ádám 2015 óta a Düsseldorfi Szimfonikusok vezetője is, a velük készülő Mahler-összkiadás egyik lemeze nemrég nyert rangos díjat. Miért épp Mahler-sorozatra vállalkoztak?
– FÁ: Ebben az esetben sem én döntöttem, a zenekar kívánsága volt. Azt mondták, készítsünk felvételt, mert egyedi, ahogy Mahlert vezénylek. Ismét hagytam magam rábeszélni…
– Csak az említett összkiadások közel 200 szimfóniát tartalmaznak – ehhez jönnek még az operák Mozarttól Wagnerig, az egyéb szimfonikus művekről nem is beszélve. Van olyan része a repertoárnak, amit még mindenképp rá szeretne tenni erre a listára?
– FÁ: Nos, annyit mondhatok, hogy a jövő szezonban jön az összes Brahms-szimfónia Koppenhágában. Már nagyon készülök rá és ebben az esetben is hasonló megközelítést és stílust fogok alkalmazni.
