A Budapesti Operettszínház 2019/2020-as évadának első bemutatóját szokatlan időben, különleges körülmények között tartják: júliusban és augusztusban négy alkalommal, a Budapesti Nyári Fesztivál keretében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatják a nézők a legismertebb és legnépszerűbb magyar operettet, a Csárdáskirálynőt.
A Budapesti Operettszínház évadbejelentő sajtótájékoztatóján Kiss-B. Attila főigazgató elárulta, hisz a szerzőkben és a műfajhűségben, éppen ezért nem is szeretné átdolgozni a műveket – e gondolat mentén valósul meg az évad első bemutatója is, ami egy nagy klasszikus visszatérése lesz: Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét állítja színpadra a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki ezzel számára ismeretlen vizekre evez. A halhatatlan remekmű – a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után – 2019. szeptember 6-án kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára a legismertebb operett. Az előadás főbb szerepeiben Csuha Lajos, Dézsy Szabó Gábor, Felföldi Anikó, Siménfalvy Ágota, Vadász Zsolt, Bakos-Kiss Gábor, Homonnay Zsolt, Bojtos Luca, Szendy Szilvi, Bódi Barbara, Laki Péter, Erdős Attila, Dénes Viktor, Fischl Mónika, Lévai Enikő, Kiss Diána, Mészáros Árpád Zsolt, Langer Soma, Virágh József, Bardóczy Attila, Szolnoki Tibor, és Altsach Gergő lép színpadra.
Az új évad első bemutatójának próbafolyamata az évadbejelentéssel párhuzamosan el is kezdődött. Vidnyánszky Attila először rendez operettet, így a munka során nagyon számít majd a művészek segítségére, visszajelzésére.
Ebben a gyönyörű mesében győz a mindenható szerelem. Az előadásban erősen asszociálunk a Monarchia hangulatára, és humorral, játékkal, szenvedéllyel, kicsit fájó szívvel emlékezünk erre a végtelen eleganciával szemünk elé táruló, letűnt világra
– fogalmazott a rendező.
A Csárdáskirálynő jelmezeit Berzsenyi Krisztina, díszletét Cziegler Balázs tervezi. Az előadásban óriási méretben láthatunk majd egy ikonikus gramofont, aminek burkolata fokozatosan lehullik, végül egy csupasz váz marad csak, jelképezve, hogy valami eltűnik, miközben az arisztokrácia bent ropja a táncot.
Pfeiffer Gyula, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, a készülő előadás karmestere elmondta, „a Csárdáskirálynő új bemutatója azért is különleges, mert visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához, ami úgy jó, ahogy van.” Az előadás koreográfiája Bozsik Yvette munkáját dicséri, aki három évig táncolt az Operettszínházban Pártay Lilla vezetése alatt, és nagyon várja már, hogy újra itt dolgozhasson.
A Csárdáskirálynő a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Budapesti Nyári Fesztivál keretében július 12-én és 13-án, illetve augusztus 9-én és 10-én látható.
„Különleges évadra készül a Budapesti Operettszínház, új vezetéssel, új szemlélettel, de változatlan elkötelezettséggel a Néző iránt” – mondta Kiss-B. Atilla a május 21-i évadbejelentő sajtótájékoztatón. A színház februárban kinevezett főigazgatója pályázatában arra tett ígéretet, hogy nemzeti dalszínházzá teszi a Budapesti Operettszínházat, ennek megfelelően fontos témákat körüljárva, felejthetetlen, nagyszerű zenés színházi élményeket nyújtva a klasszikus polgári értékrendet szeretné közvetíteni a közönség felé. „Igyekeztünk úgy összeállítani a következő évadot, hogy magas minőségben szolgálhassuk mind a nézőket, mind a műfajt és a művészetet. A megújulás jegyében új logót is kapott a színház, amelyben egymásba fonódva jelenik meg a két, számunkra fontos művészeti ág, a zene és a színház, hűen tükrözve az arculatot” – mondta el Kiss-B. Atilla.
Bozsik Yvette Kossuth-díjas balettművész nemcsak koreografálni fog az évad folyamán, hanem rendezni is, mégpedig Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története negyven év után lesz ismét látható a Budapesti Operettszínházban, a főbb szerepekben Dolhai Attilával, Bordás Barbarával, Bodrogi Gyulával, Lukács Anitával, Oszvald Marikával, Papadimitriu Athinával és Langer Somával.
Ősbemutatóra is sor kerül az évadban: a Mohács 1526 – Európa kapuja című rockmusical a mohácsi születésű Schiszler Zsolt és szerzőtársai munkája. A darab rendező-koreográfusa Vincze Balázs, a főbb szerepekben Széles Flóra, Sándor Péter, Peller Anna, Serbán Attila, Janza Kata és Kerényi Miklós Máté látható.
A Párizsi randevú – Volt egyszer egy Moulin Rouge című dinner show ezt a kevésbé ismert műfajt honosíthatja meg idehaza. A produkció különlegessége, hogy összefonódik benne a magas szintű szórakoztatás, a cirkuszművészet és a gasztronómia. A formabontó előadást, amely egyszerre állít emléket a harmincéves rendszerváltásnak és mutatja be a párizsi Moulin Rouge csillogó világát, Richter József rendezi, produkciós designere Bori Tamás, a koreográfiát a színház balettigazgatója, Apáti Bence készíti. Közreműködik Vásári Mónika és Buch Tibor.
A Raktárszínházban Anne Frank megrendítő történetét Grigori Frid egyszemélyes operaváltozatában ismerheti meg a közönség. A művet Rátóti Zoltán állítja színpadra, a címszerepben Süle Dalma látható.
A formabontó színművek sorát gyarapítja Boris Vian Tajtékos dalok című előadása, amely a rendező, Kiss Csaba megfogalmazása szerint játék életre-halálra, kis-zenekarra.Az est során tizenkét Boris Vian-sanzon szólal meg – magyarul először, neves költők, műfordítók tolmácsolásában, Földes Tamás, Gubik Petra és Kocsis Dénes főszereplésével a Kálmán Imre Teátrumban.
A karácsonyi időszak meglepetés-produkciói közé tartozik a Magyar Táncművészeti Egyetemmel együttműködésben létrejövő Diótörő című balettelőadás, amit Harangozó Gyula koreografál majd, és szintén télen kerül újra repetroárra az Isten pénze musical. Visszatér A Szépség és a Szörnyeteg, amelynek ősszel az ezredik előadását ünneplik, valmint a Viktória című nagyoperett. Az idén felújított Menyasszonytánc című klezmer-operett az Izraeli Magyar Évad keretein belül pedig első kortárs magyar darabként szeptemberben Tel Avivban vendégeskedik.
(Via Budapesti Operettszínház)