A múltat és jelent egy idősíkba helyező, Add Tovább című kiállítás tökéletesen tükrözi a 2B galéria vezérelvét és misszióját, azaz „szokatlan fénytörésbe állítja a történelmi eseményeket/tradíciókat, illetve az emlékezet, holokauszt, identitás” témakörét vizsgálja. A Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában megismerkedő ösztöndíjas hallgatók, Manuel F. Contreras és Koller Margit közös kiállításán jártunk.
„A kiállításon bemutatott munkáikkal az alkotók két különböző döntési helyzet problémája felől közelítik az egyén túlélési lehetőségének kérdését: menekülés vagy helyben maradás? Miért döntünk a menekülés mellett vagy miért maradunk egy számunkra elviselhetetlennek bizonyuló közegben? Hogyan és hány generáció alatt vehető fel újra a stabil élet fonala? Hogyan őrizhető meg a szellem szabadsága elnyomókörnyezetben, és hogyan nem válik az otthontalanság rabjává, aki menekül?” – írja Varga Tünde, a kiállítás kurátora.
A Kolumbiából származó művész, Manuel F. Contreras hat éve él Magyarországon, költözésesnek hátterében az elvágyódás az addigi életétől való távolságtartás volt a fő motivációja.
Az El Mar (A tenger) című ötcsatornás videóinstallációjában öt olyan emberrel készített interjút, akik politikai okok miatt menekültek el, egy elnyomó rendszer elől próbáltak egy kevésbé elnyomó rendszerbe jutni.
A megszólaltatott emberek élete Dél-Amerika és Magyarország, kommunizmus és kapitalizmus közötti talajkeresésről szól. A személyes történetek erős képet adnak politikai hatalom által befolyásolt sorsokról. Manuel másik munkája, A dokumentumfilmes című alkotás a filmkészítés körülményeit vizsgálja, a filmesek életét tanulmányozza. A dokumentumfilmest a művész lakásában vették fel, főhőse a saját tér intimitásában keresi a választ arra, hogy mit is értünk dokumentumfilmezésen. Az munka groteszk módon világít rá az életünket és munkásságunkat befolyásoló társadalmi és politikai tényezőkre.
„Amikor a hatalom teljesen átszővi az egyének mindennapjait, amikor már nem lehet nem törődni vele és kizárni sem a saját életünkből, akkor felmerül a kérdés, hogy az ember menjen vagy maradjon, de akárhogy is dönt, már nem lesz olyan” – mondja Koller Margit. Ő, Manuellel ellentétben az otthon maradó családi szállal foglalkozik, azokkal, akik mehettek volna, de maradtak. Mondd el lányaidnak című videója, dédnagymamája, Lázár Ilona 1938 és 1946 között írt naplóján és versein alapszik. Koller Margit nagymamája mindössze nyolcéves volt mikor édesanyja fiatalon elhunyt, a napló olvasása közben azonban a művész meglepő hasonlóságot vett észre az eredendően édesanyájától származó saját és dédnagyanya gondolatai között. A művész saját lakásában felvett, félórás videóban a három generáció közös világnézete egyszerre jelenül meg. Sok helyen párhuzamokat lehet felfedezni, máshol távolságokat a nők akkori és mai problémái és lehetőségei között. Az identitást felfejtő munka tanulsága a második világháborút, zsidó üldöztetést megélt dédnagymama és fiatal dédunokája mostani élete között, hogy manapság könnyebb, illetve másként nehéz.
Koller Margit másik két munkája az 1945-ben megsemmisült, zalaszegvári családi kastélyra és az abból megmaradt összesen egy darab téglára épül. Az installáció a megmaradt eredeti tégla köré felhúzott téglafalból, és a család háború előtti életét bemutató ereklyékből áll. A mű gondolati háttere a történelem más aspektusú megközelítésének gondolata. Manapság számos fogalmi újra keverésekkel lehet találkozni, így a kérdés jogos: kialakíthat-e egy társadalom demokratikus úton teljes konszenzust a saját történelméről?
Státuszából adódóan mindenki máshogy éli meg az eseményeket, ezért nem is lehetséges egységes igazat megállapítani.
Objektív történetírás, a művész szerint, nem létezik, de célja egy hiteles installáció létrehozása volt. A munka a múlt és jelen abszurd kontrasztja, nem mint siránkozás, hanem mint motiváló erő a jövőre nézve, beépítve, és kamatoztatva a múltbéli hozományt.
A két művész a lét egyetemes témaköreit napjainkra rávetítő, erősen aktuális kiállítása, „nem a múlt visszasírása, sokkal inkább egy bázis képzés egy olyan korszakban amikor minden összekuszálódik.”
A tárlat 2019. március 26-ától április 19-ig volt megtekinthető Budapesten, a 2B Galériában.
