Így ismerte meg Budapest Igor Stravinskyt

Igor Stravinsky (Feiks Jenő rajza) - forrás: Pesti Napló, 1926. március 14.

A „zenei élet tán legérdekesebb alakja”, „a legmodernebb zene vezéralakja”, ahogy a Pesti Napló újságírója jellemezte Igor Stravinskyt, 1926. március 15-én koncertezett Budapesten. A hangverseny előtt Feiks Jenőt a zongoraművész-zeneszerző-karmester a Hungáriában fogadta.

Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Rachmaninov, Rimszkij-Korszakov, Stravinsky munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.

A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztivál-blogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.

Felks nem fogta vissza magát sem a rajongás, sem a költői képek tekintetében: „Az újítás hajója, melyet Wagner után Richard Strauss és Debussy kormányoztak a maradiság hullámai ellen, most Stravinsky lobogója alatt megy a nagyvilágban.” Olvasóinak igyekezett minél pontosabban leírni a 43 éves zenészt: „Alakja, külseje nagyon messze esik a régi zeneszerzők típusától. Ő minden, csak nem bársonykabátos, lobogófürtű komponista. A mai művésztípus egyáltalán nem »típus« többé. Azonban

Stravinsky mégis az egyéniségek osztályába sorozható, külsőleg is. Modern, kissé dekadens arisztokrata benyomását kelti.

Válogatott eleganciával öltözik, majdnem dandys gondossággal. Mintha a »Vogue« egy-egy divatkitűnőségét látnánk magunk előtt. Természetes, hogy kíséretében egy gyöngyöktől csillogó gyönyörű asszony is van. Modora az, amit lebilincselőnek szokás nevezni.”

Ide kapcsolódik:
Nem volt elragadtatva a korabeli kritika Rachmaninov budapesti szereplésétől

Nem tudjuk, mennyire volt barátságos a mester, de készségesen válaszolt a kérdésekre. Így kiderült, Nizzában él, ott van a legszívesebben, feltéve, ha ideje engedi: „Sajnos, túlságosan elfoglal a mesterségem, néha fáradtnak érzem magam ahhoz, hogy például Amerikában turnézzam.”

Természetesen nagyon örült az előtte álló budapesti koncertnek, amelyen saját Zongoraversenyét, a Petruska-szvitet és A csalogány énekét játszotta Telmányi Emil vezényletével, a Filharmonikusok közreműködésével. „Hogy miért inkább zongorázom, mikor dirigálni is szoktam?

Megvallom őszintén: szeretem zongorakompozícióimat magam előadni, így jobban éreztethetem talán őket.

Pedig vezényelni is sokat szoktam, tulajdonképpen ez a szenvedélyem. Amerikában is sokkal többet dirigáltam, mint hangversenyeztem. Sajnálom, hogy itt most erre nem volt lehetőségem. Bízom benne, hogy visszajöhetek… hátha egyszer az Operában bemutatják Petruska balettemet!”

Ide kapcsolódik:
7 dolog, amit nem tudtál Stravinskyról

Azt nem tudjuk, március idusán már tervezték-e az Operaházban a premiert, de még az év decemberében lezajlott a bemutató.