Az 50-es, 60-es korosztály még bizonyára jól emlékszik a Fejes Endre művéből készült legendás tévéfilmre, amely Jó estét, nyár, jó estét, szerelem címmel ragadt meg emlékezetünkben. Úgy fest, a téma, illetve a mű cselekménye bőven tartalmaz ma is érvényes igazságokat, a mondanivalóról nem is beszélve. Ezt Hidvégi Nóra rendező is így gondolta, aki júliusban a Városmajori Szabadtéri Színpadon állítja színpadra a darabot.
„Fejes Endre maga írta meg regényéből a színdarabot, Garai Judit dramaturggal ezt a szövegváltozatot használtuk. Létezik egy zenés feldolgozás is, amit Fejes 1977-ben a Vígszínház felkérésére írt Presser Gáborral közösen. A mi verziónkban nyolc színművész játszik, nyolcnál sokkal több szerepben. Ezen kívül a darab mind a négy női áldozatát Törőcsik Franciska alakítja. Bár a mű szellemiségéből adódóan szinte mindegy, hogy a „kis görög’ – Jaskó Bálint alakításában – kivel áll szemben, minden darabbéli megmozdulása az önigazolásról szól” – mondta Hidvégi Nóra az olvasópróba előtti napokban.
Fontos egy mű színpadra állításakor, hogy a cselekménnyel tökéletes harmóniában legyen a díszlet – ez a darabban Klimo Péternek köszönhető –, a jelmez – Őry Katalin munkája –, a zene – Vranik Krisztián alkotása és a mozgás – Blaskó Borbála koreográfiája. Hiszen, ha ezek közül bármelyik elem „elhangolódik” a többitől, az már a néző számára is komoly zavart okozhat.
A rendező szerint esetükben minden együttáll, mindenki egyfelé húz annak érdekében, hogy teljes legyen az „illúzió”. Az illúzió – itt azért is pontos szó, mert főhősünk folyvást ezt kergeti.
„Házasságot, jólétet ígér, de csak a saját pénzét áldozza fel az utolsó fillérig ennek az illúziónak az oltárán” – mondja Hidvégi Nóra. „Rádásul a hatvanas években valóban megtörtént esetet feldolgozva a színdarab főszereplőjét egy puszta véletlen húzta bele a hamis szerepbe, hiszen egy postahivatal alkalmazottja kérdezi tőle, beszédén értetlenkedve, hogy véletlenül nem görög-e” – teszi hozzá a rendező.
Nos, az eset valóban megtörtént, ha nem is oly regényes formában, mint Fejes Endre művében: egy szerencsétlen csepeli lakatos adta ki magát külföldi diplomatának. A hiteles hazudozás érdekében még angolul is megtanult, így kérte puccos helyeken, aktuális barátnőjét szédítve a viszkit.
A darab mai üzenete egyértelmű – jelenti ki a rendező –, hiszen ma is illúziókat kergetünk, egyfolytában a felszínt kapirgáljuk. Ma is a külsőségektől várjuk, hogy felfelé pozícionáljanak bennünket. Ma sem kérdezzük meg egymástól, hogy mi van veled, mi van a mélyben – a felszín dominál.
És persze – visszatérve a darab cselekményére – a szédített nők is partnerek voltak a felszínért való rajongásban, hiszen ők mindezt el akarták hinni, még akkor is, amikor érezték: valami nem stimmel a görög diplomata-sztorival. „És legyünk őszinték: mi magunk is sokszor vagyunk így manapság, el akarjuk hinni, többnek akarunk hinni bizonyos dolgokat, ha azok kellőképpen kecsegtetőek” – vélekedett a darabról és annak ma is érvényes tanulságairól Hidvégi Nóra.
A rendező elmondása szerint a karakterekhez saját korábbi munkássága során szerzett tapasztalatával válogatta, állította össze a szereplőgárdát. Törőcsik Franciskával már korábban is dolgozott, sokoldalú, színes tehetségnek tartja. Hasonló indíttatásból esett a választása Jaskó Bálintra, a férfi főszereplőre; Györgyi Anna pedig minden eddigi magyarországi előadásában játszott a rendezőnek. A további szerepekben láthatjuk még többek között Kálid Artúrt, Borsi-Balogh Mátét és Blaskó Borit is.
Hogy ki a negatív és ki a pozitív hős a darabban, az Fejes Endre zsenialitásának köszönhetően korántsem egyértelmű, még akkor sem, ha a külsőségekbe görcsösen kapaszkodó nők szédítése gyilkossággal végződik.
Jobban nem kívánjuk „elspojlerezni” a darabot, aki kíváncsi a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem színpadi adaptációjára 2019-ben, az nézze meg július 18-án vagy 19-én 19.30-tól a Városmajori Szabadtéri Színpadon az előadást – jegyek már kaphatók.