Vége a tanévnek, lassan lezajlanak az érettségi vizsgák is, és teljes gőzzel beköszönt a nyaralás szezonja. Van, akinek már megvan az útiterv, őket csak megerősítjük a választásban. A hezitálóknak adunk néhány tippet, hogy hova menjenek. Ezúttal olasz célpontok között válogattunk.
Az örök város az operarajongóknak maga a földi paradicsom.
1900. január 14-én, a római Teatro Constanziban mutatták be a Toscát. Puccini operája Victorien Sardou La Tosca című, 1887-es darabja nyomán készült, a szövegítók Luigi Illica és Giuseppe Giacosa voltak. A történet 1800 júniusában játszódik Rómában, a spanyol megszállás idején. Ha van időnk, akár az opera helyszíneit is felkereshetjük.
A Palatinuson található Villa di Nerone hosszú helyreállítási folyamatot követően, új világítási rendszerrel, 70 év után, áprilisban nyitott ki. A díszes villában egykor különleges vízi szökőkutak voltak, a tereket aranyozott freskók díszítették. Porfír oszlopok, lapislazuli, mindenfelé színes márvány, amik a nagy tűzvészben Kr. u. 64-ben mentek tönkre.
Ha Rómában járunk, térjünk le a bevált turistaútvonalakról, ne hagyjuk ki az Auditorium Parco della Musicát, ráadásul az út másik oldalán az 1960-as római olimpiára épült létesítmények láthatók, srégen szemben pedig ott áll a Zaha Hadid tervezte MAXXI, a 21. század képzőművészetének múzeuma. Az Auditorium Parco della Musicában három koncertterem, szabadtéri színpad, aprócska múzeum, kávézó, könyvesbolt, télen még egy jégpálya is várja a kikapcsolódni vágyókat, a célzottan hangversenyre érkezőket, illetve az Accademia Nazionale di Santa Cecilia növendékeit.
Busseto, a ma alig 7000 lakosú kisváros Verdinek köszönheti világhírét, aki itt a közelben született és egész életében ragaszkodott az olasz csizmának ehhez az éppen legjellegtelenebb fertályához. A Barezzi-ház Busseto fő utcai palotasorának nevezetes épülete, Verdi egyik fontos emlékhelye és múzeuma.
Nem túl messze van tőle Cremona, a vonós hangszerek szerelmeseinek zarándokhelye: a város nem csupán a múlt, de a jelen hegedűkészítőit illetően is komoly szerepet játszik.
Ha Milánóban meglátogattuk a dómot, a Scala múzeumát, ahol az állandó kiállítás mellett időszakos tárlatokat is rendeznek, ne gondoljuk, hogy kipipáltunk minden zenei témájú múzeumot.
A kövér, a tanult, a vörös – ezekkel a ragadványnevekkel illetik Bolognát, amelyek utalnak egyedülálló kulináris kínálatára, Európa legrégebbi egyetemére, valamint a város elegáns épületeinek és mintegy 40 kilométert kitevő árkádsorának színe mellett a politikai oldalra is. De nyugodtan melléjük tehetnénk a zenélő jelzőt – ahogy az UNESCO 2006 óta mellé is tette, és a zene kreatív városa címmel tüntette ki.
Gioacchino Rossini életét 1799 és 1851 között erősen meghatározta Bologna. Bármerre is sétáljunk a városban, az ő emlékét találjuk: házakat, ahol élt, iskolákat, ahol tanult, koncerttermeket vagy színházat, ahol darabjait előadták, múzeumokat, ahol tárgyait, műveit láthatják az érdeklődők.
Az egyik útikönyv szerint egyetlen észak-olaszországi város sem ragaszkodik annyira az élet szépségeihez, mint Párma. Ehhez az itteni sonka és a sajt mellett – a Papageno olvasói számára mindenképp – hozzátartozik a zene is, amit egy zenetörténeti múzeum, egy tudományos játszóházzal keresztezett kiállítás, Toscanini szülőháza és a Teatro Farnese is bizonyít.
A Teatro Farnese mintája az Andrea Palladio tervezte vicenzai Teatro Olimpico volt, ami 1585. március 3-án nyílt meg Szophoklész: Oidipus király című darabjával. Ez a színház a helyszíne Fischer Iván új operafesztiváljának. A világörökségnek számító épület az antik színházépítési hagyományokat követi, az orange-i római színházból indul ki.
Idén az olasz Matera és a bolgár Plovdiv Európa kulturális fővárosai. Matera programja különös figyelmet fordít a társadalmi és kulturális befogadásra, illetve az együttműködésen alapuló innovációra. A program kiemelt részét képezi többek között az Ars Experandi nevű kiállítás, amely kortárs szemmel vizsgálja a földalatti építészet történetét, kultúráját, valamint a Poetry of primes (A prím számok költészete) című kiállítás, amely a matematikának a művészek munkájára gyakorolt hatását mutatja be a különböző korokban. Háromszázharminc program követi egymást Materában, amelyek nyolcvan százaléka az Európai Kulturális Főváros számára készült.
Pompeji lakói nem voltak épp prűdek. Erre enged legalábbis következtetni a Nápoly közelében található ókori romvárosban feltárt freskó, amelyen Léda, és az őt hattyú alakjában elcsábító Zeusz jelenete látható. A lelet hatására a kutatást vezető régész további munkálatokat szorgalmazott. Az eredmény egy Nárciszt ábrázoló különleges freskó. A romváros feltárása újabb és újabb csodákat tartogat, például egy házitemplomot is tartalmazó házat.
Kiállításokkal, digitális programokkal, bélyegekkel és többek között egy Leonardo-festménnyel díszített kéteurós érme kibocsátásával emlékeznek meg a tudós művész halálának 500. évfordulójáról a Rómában bemutatott Leonardo-emlékév programja szerint. Az egy éven át tartó programsorozat eseményei ide kattintva. böngészhetők végig.
