Kislány próbál jó lenni, beleérez nagyon, eredmény azonban tizenkettő-egytucat.
Csak azért, mert lassan éneklünk, néhol elnyújtunk értelmezésiből egy-két taktust, nagyhosszú szüneteket tartogatunk strófaközben, attól még nem lesz extratudás egy dal előadása.
Nem kellemetlen egyáltalán, befogadóként sem tapasztjuk kezünk fülünkre, de ez édeskevés egy frankó Szomorú Vasárnaphoz. Nem mondom, hogy kár a megabyte-ért, de Ms. Lee So Ra igazi művészete édeskevessé jön át az éteren ezalkalom.
Használná torkát inkább másra, tennénk kezünk inkább máshova…
Mindenkinek tartalmasabb lenne a vasárnapja.