• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Budapesti Nyári Fesztivál Színház Zene Címlap

Komlósi Ildikó: „Mentem a boldogságom után”

Szerző: Papageno2019. július 29.
Facebook Twitter E-mail
Komlósi Ildikó

Némely pályatársával ellentétben a művésznő rajong a szabadtéri fellépésekért, olaszországi pályafutása megszerettette vele ezt az előadástípust. A Parasztbecsület árulásával halált okozó hősnőjének lelkületét is megérti, és ennek értelmében interpretálja majd Santuzza dallamos szavait a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon két augusztusi estén is.

– Ha sorrendbe kellene állítani kedvenc szerepeit, milyen helyet kap közöttük a Parasztbecsület hősnője, Santuzza?

– Az érzelmi hőfok a meghatározó nálam. Eszerint első helyen Amneris áll az Aidából, azután a felettébb bonyolult karakterű Carmen következik. Őt Santuzza követi. Rövid szerep, de egyhuzamban huszonhat percet kell énekelnem, szinte levegőt venni sincs időm, miközben kimondhatatlanul meredek érzelmi csúcsai vannak a történetnek.

Olyannyira megfeszíti minden idegszálamat, hogy a végére úgy érzem magam, mintha egy ötfelvonásos operát énekeltem volna végig.

– Santuzza nem éppen szimpatikus alkat. Árulásával, ha ezt pontosan nem is tudja előre, halált okoz.

– Kétségbeesésében, végső elkeseredésében, megaláztatásában, folyamodik ehhez a megoldáshoz, akkor, amikor látja, hogy végképp magára maradt. Tudja, hogy ebből a helyzetből számára nincs kiút. Gondoljunk bele, milyen élet várt akkoriban egy hírbe hozott nőre. Falun születtem, hallottam az öregek lesújtó véleményét az ilyen históriába keveredett nőkről, és ezek egy-egy Parasztbecsület-előadás közben mindig ott vannak a fejemben. Hoztam magammal emlékeket, amelyeket jól hozzá tudok kapcsolni a karakterhez.

Komlósi Ildikó

– Visszajár még a szülőfalujába?

– Persze, hiszen imádom Békésszentandrást, amelynek díszpolgára lettem. Szép nagyközséggé nőtte ki magát, büszke is vagyok arra a szépséges vidékre, az ottani emberekre. Ha édesanyám szeretne elmenni az ott élő régi barátaival találkozni, mindig szívesen tartok vele. Különben is csak békésszentandrási kolbászt, abált szalonnát eszem, ott rendelem meg a húsvéti sonkát is. Kötődöm a gyerekkori ízekhez, békésszentandrási kalácsot sütök, békésszentandrási perecet gyártok. Állandóan sütök-főzök. Valahogy ezt is bele kell préselni a napjaimba. Mindent veszteségnek érzek, amit kihagyok az életben, úgyhogy ha nem elég a terveimhez a nap huszonnégy órája, lecsípek valahonnan egy kicsit.

– Nem ódzkodik a szabadtéri fellépésektől? Tavaly Salomét énekelt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, és most újra a közönség elé áll ott Pietro Mascagni egyfelvonásos operájában, pedig sok pályatársa félti a hangját az alattomosan érkező fuvallatoktól.

– Nekem nagy élményt jelent. Lehet, hogy hozzászoktam, mert Olaszországban rengeteget énekeltem szabad téren, például a Caracalla Operafesztiválon vagy tizenkét évig a Veronai Arénában. Annál aligha találni tágasabb szabadtéri játszóhelyet. Szegedet is imádom, de idén azért nem tudtam elénekelni ott az Amnerist, mert a bemutató egybeesik a margitszigeti augusztus 1-jei és 4-ei fellépéssel. Hihetetlen távlatot nyújt a nyitott tér, ahol nincsenek határok, nincsenek falak, csak küldöm a hangomat, és ez hihetetlen szabadságérzetet nyújt, felfokozott hangulatot okoz, de érdekes módon mégis megmarad az előadás intimitása.

– Sokáig a külföldi közönséget kényeztette a jelenlétével. Ez olasz férjének köszönhető, vagy az operaénekesi pálya már csak ilyen nemzetközi?

– Mind a kettő szerepet játszott ebben. Nem akaratlagosan történt, hanem mentem a boldogságom után. Mivel ott éltem, ott kaptam felkéréseket. Amikor hazajöttünk, kellett rajta dolgozni, de lehetőséget kaptam, hogy itthon is megmutathassam, miért értem el akkora sikereket odakint. Már tizenegy éve élünk újra Magyarországon, és nem panaszkodhatom, mert Kossuth-díjjal is megtisztelt a magyar állam. A huszonkét éves fiam pedig, akinek a taníttatása miatt költöztünk vissza, mára hat nyelven beszél, és diplomata, éppen Irakban teljesít szolgálatot.

– Átalakult az operaéneklési metódus a pályafutása alatt? Esetleg több színészi munkát követel a művésztől?

– Mindig szerettem a színpadi jelenlétet, a játékot az operaelőadásban. Ezt nem lehet különválasztani az énekléstől. Vagy éli valaki a szerepet, vagy nem. Ha érzi a karakter lelkivilágát, az önkéntelenül hozza magával a színészi produkciót is, nekem mindenesetre ösztönösen így sikerül.

Komlósi Ildikó

– Hogyan reagál az idő múlásával egyre gyakrabban felvetődő műfajkritikára, miszerint illúzióromboló, hogy az operaelőadásokon kiérlelt hangú, ám már korosodó énekesek alakítják a szép fiatal szerelmesek szerepét?

– Ez technikai kérdés. A zeneszerzőnek mindig azt sugallja a múzsa, hogy olyan bonyolultan gyönyörű dallamot komponáljon, amelyet csak érett hangú, gyakorlott művész tud interpretálni. Ha az ilyen szerepet, például Wagner Brünnhildéjét egy húszévesre bízná a rendező, az ifjú hölgy vagy nem tudná elénekelni, vagy ha mégis, akkor soha többé nem énekelne, mert tönkremenne a hangja.

Az operába járó embernek el kell fogadnia ezt az ellentmondást, és azt hiszem, a többség meg is teszi. Persze előadóként próbálkozunk, hogy a hangunk mellett karban tartsuk a külsőnket is. Tréfásan összefoglalva: nem iszunk, nem dohányzunk, nem nőzünk, nem fiúzunk, és a humor is remek kozmetikum.

Persze komoly szerepet játszanak ebben a gének. Nekem szerencsém van, mert a szervezetem, a testfelépítésem, az izomzatom hagyja, hogy intakt maradjon a hangom.

– Mit tud előzetesen elmondani a közönségnek Carlo Ventre uruguayi tenorról, aki Turidduként partnere lesz a margitszigeti Parasztbecsületben?

– Csodálatos énekes és nagyszerű kolléga. Korábban felléptem vele a Veronai Arénában és mindenfelé a világban az Aidában, a Carmenben, a Parasztbecsületben.

– A szabadtéri szereplés után nyári szünetet ad magának?

– Egy kis nyaralás fér csak bele az időmbe, mert sokat kell tanulnom. Berlinben Vlagyimir Jurovszkij vezényli Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című operáját, amelyben a dajka szerepét játszom. A Hugo von Hofmannsthal librettója alapján készült, freudi ihletésű alkotást itthon is éneklem, legutóbb a Müpa tűzte műsorra koncertszerű megjelenítésben. De az rövidített változat, most meg húzások nélküli előadásra készülünk a szimbólumokkal teletűzdelt, technikai bravúrt is követelő zeneműből.

interjú opera verdi komlósi ildikó aida olaszország margitszigeti szabadtéri színpad parasztbecsület
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésOperabeavatóra és szalonkoncertre is várják a Balaton-parton nyaralókat
Következő bejegyzés A Művészetek Völgyében is bemutatkozott a Cziffra Központ

Ajánlott Bejegyzések

Bartók 44 duó
Te csak hallgass!

Bartók 44 hegedűduóját vette lemezre Baráti Kristóf és Kondorosi Karolina

2023. február 8.1 perc olvasás
Gustavo Dudamel
Intermezzo

Gustavo Dudamel lesz a New York-i Filharmonikusok új zeneigazgatója

2023. február 8.2 perc olvasás
Thierry Escaich - fotó: Sebastian Erome
Müpa magazin

Thierry Escaich orgonaművésszel ad koncertet a Concerto Budapest

2023. február 8.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Klukon Edit Promóció

Klukon Edit születésnapi koncertje az Altalena Zenei Közösség szervezésében

Promóció

Wagner inspirálta verspremier Grecsó Krisztiánnal

Gothár Péter - fotó: Kolibri Színház Promóció

Gothár Péter: „Kis drámák, amiken keresztül fel lehet készülni a nehezebbekre”

Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.