Palya Bea: „Hatalmas életenergiát ad, amikor a balkáni cigányzene közelében lehetek”

Palya Bea -fotó: Emmer László, forrás: facebook.com/PalyaBea

Július 21-én vasárnap 22.45-kor a Művészetek Völgye nagyszínpadára érkezik a Boban Marković Orkestar. Őrületes bulit terveznek, ahol vendégük Palya Bea lesz.

Megjelent a Papageno magazin legújabb különszáma a 29. Művészetek Völgye részletes programjaival. 

Keressétek a Papageno magazin terjesztési pontjain!

– Mióta ismeritek egymást és mikor léptetek fel először közösen?

– Boban Marković: Több mint 10 éve ismerjük egymást. Nem tudom pontosan felidézni, mikor léptünk színpadra először, de az érzést igen! Bea olyan hatással volt rám és a fiúkra is, hogy elhatároztuk, annyiszor koncertezünk vele, ahányszor csak lehet!

– Palya Bea: Régóta hallgatom Bobanékat, és azt hiszem, a 2006-os Bakáts téri koncert volt az első, amikor együtt léptünk fel. De az is lehet, hogy Kishegyesen játszottunk először. A Bakáts téri templom előtt, emlékszem, óriási élmény volt velük énekelni,

azt az izzást, azt az energiát azóta sem felejtem el.

Ilyenkor kérdés nélküli lesz a zene, kitörnek a hangok a testemből. Óriási flow-élmény! Ezekből a zenészekből elképesztő ösztönös kisugárzása jön, és adódik össze ott a színpadon, ami engem nagyon inspirál.

Boban Marković – forrás: facebook.com/pg/BobanMarkovicOrkestar

– Mit találtok motiválónak egymásban?

– Boban Marković: Palya Bea számunkra mindig egy csodálatos találkozás. Különleges energiaszintet hoz a színpadra, amitől mindenki új erőre kap, és teljesen feléled. A hangját is imádjuk, kiváló énekesnek tartjuk, a balkáni dallamokkal rendelkező számai pedig különösen kedvesek nekünk.

– Palya Bea: Hatalmas életenergiát és zenei éberséget ad az, hogy ennek a balkáni cigányzenének a közelében lehetek, ihatok annak forrásából. Boban nagyon jó trombitás, de amikor én is ott vagyok velük, akkor még többet énekel, és akkor előtör belőle egy olyan archaikus dalanyag, amelyet hallgatva nekem hull a könnyem.

Ezt a műfajt egyébként a Fanfara Ciocarlia együttessel turnézva tanultam meg Hollandiában. A színpadi zenélés csak egy szelete annak az életérzésnek, zeneiségnek, és a konkrét zenélésnek, amit ezek az ösztönös, erőteljes férfilények művelnek: a koncert után az öltözőben – majd a turnébuszban és a hotelszobában stb. – folytatódott a muzsika, folyamatos bulizásban, zenélésben léteztem velük két hétig. Bobanék ugyanilyenek. Emlékszem, amikor egy békéscsabai koncert után beálltam hozzájuk focizni, mert olyan sok energiánk maradt koncert után is, és a szállás a sportcsarnok feletti szobákban volt. Bobanék befogadnak, tisztelnek, szeretnek engem, és én is őket. Ez hosszú évek alatt alakult ki.

– Mi a közös a zenétekben és mi az, amivel kiegészítitek egymás világát?

– Boban Marković: A különleges balkáni zenei ízlésvilág, ami leginkább összeköt minket, ami megjelenik a ritmusban, a dallamokban, de mindkettőnk lelkületében is.

Palya Bea – forrás: facebook.com/pg/BobanMarkovicOrkestar

– Palya Bea: Én jártasságot szereztem az ő zenéjükben, énekelünk szerb, macedón dalokat, viszont én is vittem egy olyan 11/8-os bolgár dallamot, amelyre annak idején Nagy László bolgár versfordításaiból választottam-szerkesztettem sorokat. „Legény fekszik tengerpartra, tengerparton lepedőre” –  így kezdődik. Annyira gyönyörű! Imádom, amikor ez Bobanékkal együtt megszólal, mert olyan, mint egy mély kút, vagy mint egy finom, rég vágyott csók. És persze improvizálunk is, hiszen ez egy tágas zene, van lehetőség sok mindenre. Szoktam énekelni egy lassú, pirini bolgár dalt is velük. Hogy ott mi történik, – milyen díszítések gurulnak ki, elindul-e a zenekar a groove-val, vagy sem, amíg én szárnyalok a lassú dallammal – az

mindig egy kicsit a pillanat műve.

– Mit terveztek a Művészetek Völgyében, mire számíthat a közönség?

– Palya Bea: A közös zenélésnek biztosan része lesz az előbb emlegetett bolgár-magyar csoda, de a Caje Šukarije című balkáni slágernek meg akkora húzása van, hogy kár lenne kihagyni. A Zapjevala is nagy kedvencem, boszniai dal, gyönyörűen lehet díszíteni, és ez a lassú, hét nyolcados ritmus is olyan remek lüktetés, amire táncolunk is mindig, elegánsan, szépen. Ezt hívja az a dal, még ha szövege kicsit sírós is: az anya a lányát olyan férfinak adja, akit az nem szeret. De valahogy a szomorú szövegű daloknak is nagy ereje és méltósága van.

Palya Bea

Kísérletezünk új számokkal is, az én repertoáromból hozok egy dalt, az Egész nap címűt, ami akár lehetne az ő reperoárjuk része is, pont ugyanaz a világ! Talán elhangzik ez is. Szerintem épp az az iszonyú inspriáló, és egyben a közönségnek is izgalmas, ahogyan én és ők hatunk egymásra, ahogyan a két világ összeér, ahogyan magyar-bolgár-cigány dalokból Bea-Boban dalok születnek.

A közös kreativitás, a különböző világok találkozása, egymásra hatása, egymás megtermékenyítése: az az élet maga.

– Boban Marković: Ebben az évben egyedülálló a repertoárunk, hiszen áprilisban jelent meg az új albumunk Mrak címmel, a Fonó gondozásában. Ennek a lemezbemutató koncertjét visszük az összes idei fesztiválra. Nagy büszkeségünkre a lemez júliustól máris az európai világzenei toplista élére került.

– Mit jelent számotokra a Völgy?

– Palya Bea: Annyi mindent megéltem itt tizennégy éves korom óta! Az életem egyik legfontosabb helyszíne máig. Itt nyíltam meg egy-egy új (fel)növekedés számára.

Szinte minden fesztivál egy beavatási rítus volt nekem.

Volt öt évig Palya-udvar, és olyan jó látni, hogy a Momentán Társulat – akiket barátomnak tudhatok – ugyanazt az élettel teliséget viszi tovább, csak saját ízekkel, színekkel, hangulatokkal. Fantasztikus érzés tudni, hogy nemsokára újra lent leszek a Völgyben, érzem majd azokat az illatokat, látom majd azokat a dombokat, hallom majd azokat a zenéket. Zsizsereg a hasam, hogy vajon milyen lesz a felnövekvésem újabb szakasza, amelybe a Völgy ringat majd át…

Boban Marković – forrás: facebook.com/pg/BobanMarkovicOrkestar

– Boban Marković: Nagyon tetszik a fesztivál szellemisége, és az, hogy újra Magyarországon lehetek, szintén sokat jelent számomra. Nagyon sok magyar rajongónk van, így már alig várom, hogy találkozhassak a közönséggel.