Vidnyánszky Csárdáskirálynője a száz évvel ezelőtti ősbemutatóból születik újjá

A Csárdáskirálynő - fotó: Csibi Szilvia

A megszámlálhatatlanul sok feldolgozás után Vidnyánszky Attila visszanyúl a gyökerekhez és az eredeti librettó-fordítás alapján viszi színpadra A Csárdáskirálynőt. A minden bizonnyal a legnépszerűbb magyar operett a Budapesti Nyári Fesztivál keretén belül, a Budapesti Operettszínház művészeivel, zenekarával, ének- és balettkarával júliusban és augusztusban látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Az operett premierjére július 12-én került sor. Az előadás a továbbiakban július 13-án, valamit augusztus 9-én és 10-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon!

A Csárdáskirálynő immár több mint száz éve közönségkedvenc, a hazai társulatok újra és újra színpadra viszik, mégsem veszít a népszerűségéből. A történetet talán mindenki ismeri: egy reménytelennek tűnő szerelemről szól, Edvin herceg rajong a pesti orfeumcsillagért, Szilviáért, de arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli kapcsolatot. Mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, ezért Szilviának New York-i szerződést intéznek… A szerelmesek érdekében azonban sokan szövetkeznek, és mindebből elragadó történet kerekedik.

A Csárdáskirálynő – fotó: Csibi Szilvia

Az eredeti, német nyelvű szövegkönyvet Leo Stein és Jenbach Béla írta 1914-ben, ennek alapján fogott hozzá az operett megkomponálásához a zseniális magyar zeneszerző, Kálmán Imre. A bécsi premierre 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss Theaterben, a darab a Die Csárdásfürstin címmel indult el a világsiker felé. Egy évvel később, 1916. november 3-án, Budapesten, a Király Színházban is előadták a művet, immár A Csárdáskirályné címmel. A librettót Gábor Andor fordította – illetve tulajdonképpen írta át – magyarra, aki abban az időben igen nagyra becsült színházi dramaturg és szövegíró volt.

Vidnyánszky Attila A Csárdáskirálynő újrafeldolgozásában most ehhez a változathoz nyúl vissza, ahhoz a Gábor Andor-féle első verzióhoz, amely gyakorlatilag az eredeti német nyelvű szövegkönyv elemeiből, kifejezetten a magyar közönség számára újraírt darab volt.

Az utóbbi évtizedekben a szövegkönyvek többször újraíródtak, volt, amelyik a történetet írta át a sztárszínészek vagy éppen a politika elvárásainak mentén; és volt, amelyik az eredeti német verziót ültette át egyszerűen magyarba, de a Vidnyánszky által preferált Gábor Andor-féle változat igencsak eltér a bécsitől. Az eredeti „poénok” és egyéb vonatkozások a bécsiek számára ültek, a budapestieknek azonban nem mondtak semmit, idegenül hatottak, ezért volt elengedhetetlen a sikerhez Gábor Andor munkája. A szövegíró – például – a pesti sanzonok mintájára írta meg a dalszövegeket, így fordulhatott elő az is, hogy a magyarok számára ma már egyik legismertebb dal, a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” az osztrák verzióból egyszerűen hiányzik.

Ide kapcsolódik:
Kulisszatitkok a Csárdáskirálynő forgatásáról

Az operett karrierje gyorsan és meredeken ívelt fölfelé; hamar lekötötték az európai színházak, és hatalmas sikerrel játszották. A budapesti premier után Szentpétervárott Sylvia címmel futott a darab, az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel állították színpadra, Szilviából cigány hercegnőt kreálva. Még a Broadway-n is futott az operett, igaz, az a változat már kevéssé hasonlított az eredetihez.

A Kálmán Imre nevével egybeforrt Csárdáskirálynőt, minden idők talán legismertebb és legnépszerűbb magyar operettjét Bécsben az ősbemutató után 800 alkalommal játszották egyhuzamban, a bemutatót követő tizenöt évben pedig harmincezer alkalommal adták elő világszerte. (Azóta közel 90 év telt el!)

A magyar feldolgozások hosszú sorában a legújabb, a Gábor Andor szövegén alapuló Vidnyászky-rendezés minden bizonnyal sokat visszaad korunk közönségének abból, amit a zseniális alkotók eredeti szándékuk szerint a közönség elé tártak több mint száz évvel ezelőtt – és amire napjainkra annyi korszak, annyi rendezői ízlés és stílusirányzat nyomta rá a maga bélyegét.

Szereposztás (Július 12., Augusztus 10.)

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Csuha Lajos

Anhilte, a felesége: Felföldi Anikó

Edwin, a fiuk: Vadász Zsolt

Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Bojtos Luca

Kaucsiánó Bóni gróf: Laki Péter

Vereczki Szilvia: Fischl Mónika

Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Mészáros Árpád Zsolt

Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila

Jegyző: Altasch Gergely

Szereposztás (Július 13., Augusztus 9.)

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Dézsy Szabó Gábor

Anhilte, a felesége: Siménfalvy Ágota

Edwin, a fiuk: Bakos-Kiss Gábor

Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Kiss Diána

Kaucsiánó Bóni gróf: Erdős Attila

Vereczki Szilvia: Lévai Enikő

Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Langer Soma

Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila

Jegyző: Altasch Gergely