Eva Schlegel: un-limited – Az emberi szabadság impressziói a MűvészetMalom kiállításán

Eva Schlegel: un-limited - fotó: Deim Balázs

Az emberi szabadság impressziói, metaforái: határtalan, végtelen terek, űrséta, lebegés a horizont felett. A MűvészetMalom indusztriális tereiben fiktív térképzetek idéződnek meg Eva Schlegel lebegéssel, repüléssel kapcsolatos interpretációiban, amelyek egyrészt Yves Klein Ugrás a semmibe című 1960-as művének egy mai adaptációja, másrészt a perszonális saját tereink, amelyek a nézői befogadáskor aktivizálódnak.

Eva Schlegel művei minden érzékszervünkre egyaránt hatnak: hallásunkat a mozgóképet szolgáltató rotor fenyegető hangjai foglalják le, miközben magnetikus, a nézőjét fogva tartó imaginárius teret hoz létre a hatalmas belmagasságú ipari csarnokban. A két, egymás felett – a padlón és a plafonon – elhelyezett kör alakú tükör végteleníti a teret és mély kútként vonzza a beletekintőt. A talált, majd lakkal kezelt, a test felszabadításának éppen a 60-as években fókuszba került tematikájába illő erotikus képek pedig zavarba ejtő erővel ragadják magukhoz a hirtelen voyeurré vált nézőjüket.

Eva Schlegel: un-limited – fotó: Deim Balázs

Kevesen kötnék össze a személyes szabadság e felfogását a bécsi akcionistákkal, azok orgiasztikus csoportterápiáival, festészeti akcióival, mégis tény, hogy Hermann Nitsch köre előszeretettel idézte Klein művét előzményei között, és Eva Schlegel bécsiként számos munkájában kapcsolódik ehhez a meghatározó mozgalomhoz.

Eva Schlegel: un-limited – fotó: Deim Balázs

Az végképp ismeretlen tény Klein projektjében, hogy az akkoriban nagy hírnévnek örvendő magyar fotóművészek egy Párizsban élő tagja, János (Jean) Kender is részt vett a dokumentálásban.

Eva Schlegel: un-limited – fotó: Deim Balázs

Kleinnek ez a fotója egy második emeleti ablakból, majd egy párizsi elővárosi ház tetejéről végrehajtott ugrássorozatról a világ legtöbbet publikált művészeti fotója lett, sőt a palatető egy darabját ereklyeként őrzik egy gyűjteményben. A rejtélyes fotó a Parisien hétvégi magazin egy „fake” oldalán álhírként jelent meg, az űrkutatások elleni protestálásképpen, a háborús poszttraumás világhangulatban – majdnem tíz évvel megelőzve az ember első holdraszállását.