A 2019-es évben, melyet Oroszországban a színház évének nyilvánítottak, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij születésének 180. és Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov születésének 175. évfordulóját ünnepeljük. A három esemény tiszteletére az Orosz Nemzeti Zenei Múzeum egy kiállítást állított össze, amely most az II. Orosz Zenei Fesztiválon is bemutatkozik október 7-12. között Budapesten.
Muszorgszkij öt operát írt, viszont a Borisz Godunov kivételével (1869, 1872), mely több ízben teljes egészében bemutatásra került a zeneszerző életében, egyik sem került soha befejezésre. A Szalambó (1863-1866) és A szorocsinci vásár (1875-1881) című operákból csak egyes számokat fejezett be. A Házasság című (1868) három felvonásosra tervezett színpadi mű megalkotása az első felvonás befejezése után megszakadt. A Hovanscsinában (1872–1881) néhány részlet befejezetlen maradt, és magának a kompozíciónak nem volt meg a hangszerelt változata sem.
Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.
A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.
A Muszorgszkij által teremtett, és befejezetlenül hagyott életmű jelentőségét felismerve a zeneszerző 1881-ben bekövetkezett korai halála után, barátja és alkotó partnere, Rimszkij-Korszakov, időt és erőfeszítést nem kímélve, magára vállalta mindazt a hatalmas munkát, hogy újrakomponálja, átfogalmazza, meghangszerelje a teljes örökséget, amely munka csaknem három évtizedig tartott.
Muszorgszkij Borisz Godunov és Hovanscsina című operái hosszú évekre épp Rimszkij-Korszakov változataiban rögzültek a színházi repertoárban. Pontosan ezen változatok alapján adta elő a művet Saljapin, Kozlovszkij, Arhipova, Obrazcova és még sok más nagyszerű énekes. Ezeket a változatokat állította színpadra Korovin, Petrov-Vodkin és Fedorovszkij is. A mester részletekben hátrahagyott további három operájának történetében Rimszkij-Korszakov változatai szintén fontos mérföldkőnek bizonyultak. A zeneszerzőnek köszönhetően kerültek ugyanis a kompozíciók kiadásra és váltak ismertté, színpadi megtestesülésüket ugyanakkor már más zeneszerzők változatainak köszönhetjük. A kiállítás elnevezése (Valóság és szépség) két esztétikai pólust jelöl, melyek a zeneszerzők személyisége által nyernek értelmet.
„A művészi igazság nem tolerálja az elfogult formákat”
– ilyen volt Muszorgszkij művészi hitvallása, ami arra késztette őt, hogy új megközelítéseket keressen a zeneművészet segítségével a végtelenül sokféle életjelenség megtestesítésére.
A kiállítás szerkezete öt részből áll, Muszorgszkij operáinak száma szerint. Az első részt a Borisz Godunovnak, a zeneszerző legnépszerűbb és legelterjedtebb művének szentelték. A második rész témája a Hovanscsina, mely szintén az életmű egyik legismertebb és legjelentősebb alkotása. A következő három rész a Szalambó, a Házasság és A szorocsinci vásár operákat mutatja be a zeneszerző munkájának időrendi sorrendjében. Mindegyik rész az operák történetének főbb szakaszait tükrözi Muszorgszkij szerzői jogi kéziratainak bemutatásával, a művek első kiadásaival, dokumentumokkal Rimszkij-Korszakov munkájáról, színpadtervekkel, a produkciók jelmezterveivel, programfüzetekkel, plakátokkal és az előadásokról készített jelenetek fényképeivel. A kiállítás bemutatja többek kötött Saljapin Borisz Godunov és Arhipova Marina Mnyisek (Boris Godunov) és Marta (Hovanscsina) szerepeiben használt jelmezeit is.
S hogy hogyan fogta fel Rimszkij-Korszakov mindazt, ami Muszorgszkij hátrahagyott, s mi késztette arra, hogy korrigálja amit hiányosságnak tartott?
