• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Budapesti Nyári Fesztivál Zene Címlap

Marcelo Álvarez: „Többször feladhattam volna az álmaimat”

Szerző: Ur Máté2019. augusztus 3.
Facebook Twitter E-mail
Marcelo Álvarez

Az argentin tenor két éve dalestet adott a Müpában, augusztus elsején pedig Leoncavallo Bajazzók című operájának főszerepében debütált a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A művész a premier másnapján adott exkluzív interjút lapunknak.

– Canio szerepét nem először énekli, egy szabadtéri előadás ugyanakkor tartogathat meglepetéseket. Hogyan értékeli a produkciót?

– Egy rendkívül jó csapat állt össze, értem ez alatt az énekeseket, a karmestert, a muzsikusokat és a technikusokat is. Sok szabadtéri tapasztalatom van, hiszen többször léptem már fel például a Veronai Arénában, így a helyzet nem új, egyedül a hangosítást kellett megszoknom, mert eddig, ha erősítéssel kellett énekelnem egy koncerten, akkor kézi mikrofont használtam.

Marcelo Álvarez

– Korábban többször nyilatkozta, hogy ellenzi a rendezői színházat, hiszen az egyszerűen háttérbe szorítja az énekeseket. Georges Delnon munkáját milyennek találja?

– Az opera az utóbbi időben nagyon sokat változott, és szeretném pontosítani, hogy elfogadom a rendezői színházat, ugyanakkor volt néhány rossz tapasztalatom, amikor tényleg minden a rendezői elképzelésnek rendelődött alá. Mi énekesek a legmesszebbmenőkig a zenét tartjuk elsődlegesnek.

Ide kapcsolódik:
Komlósi Ildikó: „Mentem a boldogságom után”

A világban, köztük a Metropolitanben is azt érzékelem, hogy a közönség alapesetben jobban örül egy klasszikus színrevitelnek, a modern feldolgozásokhoz talán még idő kell. Ezzel együtt fontosnak tartom, hogy az operaelőadásokat ne a jegyeladások motiválják, ha ez így lenne, akkor rálépnénk a musicalek útjára. A margitszigeti előadás teljes mértékben a zenét helyezi előtérbe.

– Utoljára két éve énekelt Budapesten. Hogyan alakult a mostani felkérés?

– A meghívást Bán Teodórának köszönhetem. Eddigi pályafutásom során nagyjából 5-6 olyan nagy színház volt, ahol rendszeresen felléptem. Most itt az idő, hogy nyissak, új országokat és közönséget ismerjek meg. Nagy büszkeséggel és energiával tölt el, ha részese lehetek a változatos európai kultúrának. A magyar közönség például elsőre nagyon meglepett, hiszen hidegnek, távolságtartónak tűnt, aztán rájöttem, hogy fokozatosan hangolódnak rá a hallottakra, egy áriaest végén pedig már tényleg együtt lélegzünk. Abban a reményben lépek estéről estére színpadra, hogy a fiatal generáció inspirációt talál az előadásomban, ugyanúgy, ahogy én annak idején eldöntöttem, hogy énekes leszek, miután megvettem az első VHS kazettámat, amin Plácido Domingo énekelt.

Marcelo Álvarez Canio szerepében – Leoncavallo: Bajazzók -fotó: Éder Vera

– Ki voltak még példaképei?

– Félreért. Nem példaképekre van szükség, hanem egy meghatározó élményre, amiből építkezni lehet. Az én életemben mondhatjuk, hogy sok volt a szerencsés véletlen, de kerestem ezeket a lehetőségeket. A Buenos Aires-i operában háromszor voltam meghallgatáson, de mindannyiszor elutasítottak. Nem adtam fel, mert belül éreztem, hogy énekesnek kell lennem. Később, amikor Giuseppe Di Stefano és Luciano Pavarotti Argentínába jött és meghallgatott rögtön az mondták, hogy Európába kell mennem. Lehetőséget kaptam tőlük, nekik köszönhetem, hogy énekes lett belőlem. Feladhattam volna az álmaimat, de nem tettem.

– Ha jól értem, hosszú időn keresztül egyedül magára számíthatott. Hogyan építette fel a repertoárját?

– Nagyon sok hibát követtem el és kompromisszumokat kötöttem, de ösztönösen éreztem, hogy mi a jó a hangomnak. Európába érkezve már felkészült voltam technikailag, és egyből a legnevesebb színházakban bizonyíthattam. Nem irigykedtem senkire, és megőriztem a zene iránti alázatomat. Nagyon hálás vagyok a karmestereknek, akik soha nem fogták vissza a lelkesedésemet, sokat tanultam tőlük. A környezetem féltett, szkeptikus volt. Az alvajáró, majd a Luisa Miller, sokan őrültnek tartottak, hogy rövid úton tönkreteszem a hangom, azóta pedig már többek között 150 Tosca és 120 Trubadúr előadáson vagyok túl.

Marcelo Álvarez Canio szerepében – Leoncavallo: Bajazzók -fotó: Éder Vera

– Utólag meg tudja fogalmazni a siker kulcsát?

– A lényeg, hogy a saját utamat jártam. Nem akartam senkit utánozni, és nem estem abba a hibába, hogy már fiatalon azzal a hangideállal próbálkozzam, ami másoknak volt. Meg kell érteni, hogy Franco Corelli, Mario del Monaco vagy Beniamino Gigli hosszú évtizedekig képzeték azt a hangot, amiért most a legnagyobbak közé soroljuk őket.

– A bel canto repertoárt a magáénak tudhatja, a Bajazzók Caniója pedig ékes példája annak az útnak, amit bejárt. Vannak még szerepálmai? 

– Azt hiszem, hogy a korom és a tapasztalatom már lehetővé tesz egy sokkal intenzívebb kifejezésmódot a színpadon. Régi álmom a Sámson és Delila, de először éneklek majd a Don Carlosban is, ami pedig a legfontosabb, hogy hamarosan Otellóként debütálok. Operaszínpadon A sevillai borbélyban mutatkoztam be, ha tenorként az Otelló lesz az utolsó szerepem, azt hiszem, hogy én leszek a világon a legboldogabb.

Marcelo Álvarez Canio szerepében – Leoncavallo: Bajazzók -fotó: Éder Vera

Elárulja, hogy melyik volt eddig a legemlékezetesebb előadása?

Több is van, de csak színpadi bakik jutnak az eszembe. Egy alkalommal az Aidában léptem fel Párizsban. Alattam a katakombák, a bevonulási induló következett, a színpadnak pedig le kellett volna süllyednie, de elromlott a lift. Az egész jelenetet a halottak között kellett elénekelni. A genovai Rigolettóban a díszlet esett darabokra. Jött a La donna é mobile, nekidőltem a falnak, az pedig a második versszak előtt egyszerűen leomlott velem együtt. Londonban egy két méteres lyukba estem bele, mert sötét színpadon játszottunk, aznap pedig nem világították meg azt a bizonyos helyet. Tudja, Nápolyból jöttem ide Budapestre, és azok az előadások, amiket nem a világ legfelkapottabb színházaiban éneklek éppen a múltat, a jó emlékeket hozzák elő bennem. Úgy érzem, hogy az emberiesség egyre többször szorul háttérbe, amit önöknél egyelőre nem tapasztalok.

London interjú verdi pavarotti rigoletto leoncavallo argentína margitszigeti szabadtéri színpad
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésEgy kvartett a híres rendező, Stanley Kubrick nyomában
Következő bejegyzés Falvai Sándor 70

Ajánlott Bejegyzések

Moór Marianna 1960-ban - forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Intermezzo

Akit „csodás szerepekkel kényeztetett az élet” – a 80 éves Moór Mariannát köszöntjük

2023. február 4.4 perc olvasás
Páll Éva - forrás: Müpa
Müpa magazin

A délszláv zenétől az erdélyi hangulatokig – A népzenét ünnepli a Müpa

2023. február 4.2 perc olvasás
Intermezzo

Slágerek, mítoszok és különös állatfajok – 10 érdekesség Máté Péter életéről

2023. február 3.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.