Muszorgszkij 1880. májusa és 1881. februárja között írta meg egyes szám harmadik személyű önéletrajzát Hugo Riemann Zenei lexikonának első, 1882-es kiadásához. Az önéletrajz a zeneszerző kézírásával, orosz nyelven maradt fenn, befejezetlenül. Emellett létezik két francia fordítás is, ezek idegen kézírásúak, szintén befejezetlenek, de az eredetivel nem egyeznek meg.
Az önéletrajz így végződik: „Kompozícióinak jellegét és zenei nézeteit tekintve Muszorgszkij egyetlen működő zenei körhöz sem tartozik. A művészetről vallott „profession de foi”-ja a következőképpen foglalható össze: a művészet nem cél, hanem az emberekkel való beszélgetés eszköze. Ez a vezérlő elv határozza meg egész alkotói tevékenységét.
Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az emberi beszédet egzakt zenei törvények szabályozzák (Virchow, Gervinus), a zeneművészeti feladátát nem annyira az érzelmek kifejezésében, mint inkább az emberi beszéd hangokkal történő visszaadásában látja.
Felismerve, hogy a művészet területén csak a művész-reformátorok – Palestrina, Bach, Gluck, Beethoven, Berlioz, Liszt – hoztak létra művészeti törvényeket, azokat nem megmásíthatatlanoknak, hanem, miként az emberi lélek világát, fejlődőknek és változóknak tartja.
A munkássága feladatait és jellegét kialakító fenti nézetei hatására a zeneszerző egy sor”
Vajon hogyan folytatódott volna?
Forrás:
Modeszt Muszorgszkij: Levelek, dokumentumok, elemzések. Összeállította éa fordította: Bojti János és Papp Márta. Kávé Kiadó, Budapest, 1997
Muszorgszkij operái
Ingyenes operavetítés
2019. október 9., 11. 16.00, Orosz Kulturális Központ
Muszorgszkij levelei
Előadás Muszorgszkij életéről prózában és zenében. Részletek Muszorgszkij levelezéseiből és az Egy kiállítás képei című művéből. Közreműködik: Pregun Tamás – zongora, Meskó Bánk – próza
2019. október 10. 19.00 Debreceni Református Kollégium Díszterme
Jegyvásárlás ide kattintva lehetséges
2019. október 11. 19.30, Orosz Kulturális Központ
Jegyvásárlás ide kattintva lehetséges
2019 októberében második alkalommal rendezték meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát ölelte fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom adott otthont.
A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.