Reigl Judit, a legdrágább élő magyar művész a világon

Reigl Judit: A semmi szétzúzása

Néhány napja jelent meg itt a Papageno.hu-n Gulyás Gábornak, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatójának az írása a Ferenczy Múzeumban látható szürrealista kiállítás kapcsán a Franciaországban élő, 96 éves Reigl Judit művészetéről.

Gulyás cikkében szerepel az a mondat is Reiglről, miszerint „jelentős művészeti aukciókon rendre újabb csúcsokat döntenek a művei”. Ez persze igaz, de ha már van itt nekünk egy kifejezetten a műkereskedelemre „szakosodott” blogunk is, akkor talán fejtsük ki egy kicsit részletesebben is ezt, annál is inkább, hiszen az a múltkori cikkből nem derült ki, hogy Reigl ma a legdrágábban eladott élő magyar(származású) művész nemcsak idehaza, de a világban is.

Az 1923-ban született Reigl Judit – mint erről Gulyás írásai is megemlékezett – 1950 óta Franciaországbanél és alkot, vagyis a világ ma már inkább francia, mint magyar művészként tartja számon, legfeljebb azt megjegyezve a neve mellett, hogy „Hungarian born”, azaz hogy Magyarországon született. A művész azonban világ életében hangoztatta a magyarságát, a mai napig magyar állampolgár is, 2011-ben pedig a Magyar Állam Kossuth-díjjal ismerte el a munkásságát.

Ennek ellenére Reigl művészete ma a világban alighanem valóban jobban ismert és elismert, mint idehaza, bár az utóbbi időben a nemzetközi sikerei nyománitthon is jelentősen megnőtt a munkái iránt a kereslet.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 2018 októberében a Virág Judit Galéria árverésén a Broyage du vide (A semmi szétzúzása) című, 1954-ben festett vászna 26 milliós kikiáltás után 65 millió forintos leütési árat ért el, amivel egyrészt az 52. legdrágábban elkelt műalkotás lett a hazai árverési toplistán, másrészt ezzel az összeggel Reigl lett a legmagasabb áron eladott élő művész a magyar műkereskedelmi piacon.

Két hónappal később, 2018 decemberében pedig a Kieselbach Galéria aukcióján alig maradt el ettől az ártól egy másik Reigl-munka: az 1956-ban festett Robbanás ott 22 milliós kikiáltási árról 60 milliós leütésig emelkedett a licitek során (amivel a 65. legmagasabb áron leütött mű lett idehaza). Ezzel a két kiemelkedő aukciós sikerrel Reigl Judit ma az egyetlen élő művész, aki fel tudott kerülni a Magyarországon 30 millió forint felett leütött művek alkotóinak listájára.

Ide kapcsolódik:
Szabadság mindenek fölött – A szürrealista Reigl Judit

Ugyanakkor Reigl már ez előtt a két tavalyi sikere előtt is az élen állt az élő alkotók hazai aukciós mezőnyében: ezt a két tavalyi leütést megelőzően az ő egyik Tömbírás című, 1959/60-ban festett vászna vezette az élő művészek itthoni leütési listáját 28 millió forinttal (az Erdész és a Makláry Galériák közös árverésén adtak érte 13 milliós kikiáltás után ennyit – plusz a jutalékok – 2008 decemberében). Ugyanott-ugyanakkor lett a korábbi második (most pedig tehát a negyedik) helyezett az Ember című vászna az érte 7,5 millióról indítva végül megadott 17 milliós leütéssel. (Csak összehasonlításul: az ezt követő legmagasabb leütési ár élő művész munkájáért 14 millió forint. Ezt 2008 októberében adták meg egy Lakner László-festményért a Virág Judit Galéria árverésén.)

Reigl Judit azonban nemcsak idehaza, de a világ műkereskedelmi piacán is ott van az élmezőnyben: egy 1955-ös Éclatement (Kitörés, vagy más fordításban Robbanás) című vásznáért 2016 júniusában a Sotheby’s párizsi árverésén 411.000 eurót (127,5 millió forint) adott meg valaki, amivel ez a kép lett a nemzetközi aukciós piacon az élő magyar(származású) művészek munkái között a legdrágább; összességében pedig a 28. legdrágább magyar műalkotás, ami valaha árverésen elkelt a világban.

A Kieselbach Galériában elkelt Robbanás

És hogy hogyan jutott el Reigl erre az előkelő árszintre? Ha megnézzük az elmúlt években elkelt munkái árának az alakulását, láthatjuk, hogy gyakorlatilag egy fokozatos „értéknövekedésnek” lehettünk esetében a tanúi: egy 1957-es Éclatement-ért a 2013. márciusi londoni Art13 váráron a Makláry Kálmán Galéria standján még „csak” 200.000 fontot (70,6 millió forint) fizetett egy angol gyűjtő. 2013 áprilisában a Christie’s londoni árverésén egy másik, 1956-os Éclatement-ért133.875 fontot (47 millió forint) adtak (pedig ezt előzetesen mindössze 5000–7000 fontra becsülték). 2014 február–márciusában a londoni Art14 vásáron ugyancsak a Makláry Galéria standján egy szintén1956-os Éclatement-ért már 220.000 fontot (82,8 millió forint) fizetett egy szintén angol gyűjtő; 2014-ben a francia Beres Galéria 340.000 euróért (107,5 millió forint) adott el egy Reigl-művet; egy másik 1956-os Éclatement-ért pedig 2015 decemberében a Sotheby’s párizsi árverésén 315.000 eurót (99,8 millió forint) adtak.

A Sotheby’snél elkelt legdrágább Éclatement

Legutóbb pedig 2018 júniusában a Sotheby’s párizsi aukcióján egy 1964-es Ecriture en masse (Tömbírás) című Reigl-festményért fizetett ki valaki 273.000 eurót (88,1 millió forint). Vagyis tényleg igaz, amit legutóbb, Gulyás Gábor így foglalt össze: „jelentős művészeti aukciókon rendre újabb csúcsokat döntenek a művei”. És így akkor most már legalább azt is látjuk, hogy mekkorák is ezek a csúcsok.