Befolyásos párizsi galéria figyelt fel a magyar születésű Hantaï Simon munkáira

Hantaï Simon - fotó: Daniel Hantaï, forrás: Wikipedia

Néhány napja lett nyilvános a hír, miszerint a világ jelenlegi legnagyobb magán műkereskedelmi hálózatát működtető Gagosian Gallery felveszi az általa forgalmazott művészek közé a magyarországi születésű, de 1949-től élete végéig Párizsban élt Hantaï Simont is, és ezt a „képviseletet” egy nagy, több hónapon át tartó kiállítással indítják a francia fővárosban. Hantaï már eddig is az egyik legkeresettebb magyar (származású) alkotó volt a világ műkereskedelmében, de a jövőben Gagosian közreműködése révén várhatóan még magasabbra szárnyalhatnak a piaci sikerei.

A Les Noirs du Blanc, Les Blancs du Noir című Hantaï-kiállítás október 13-án fog megnyílni a párizsi Gagosian Le Bourget galériában, és egészen 2020. március 14-ig lesz megtekinthető. A galéria neve nem véletlen: a Párizs központjától észak-keletre fekvő Le Bourget repülőtér közvetlen szomszédságában, egy hatalmas volt ipari csarnokban működő óriási bemutatótér 2012 októberében nyílt meg a német Anselm Kiefer kiállításával.

Hantaï Simon: Étude (Forrás: Gagosian Gallery)

Larry Gagosian (1945) amerikai műkereskedő 1980-ban szülővárosában, Los Angelesben nyitotta meg az első galériáját, ám öt évvel később már áttette a székhelyét New Yorkba. Egyre terjeszkedő galéria-birodalmának ma tizenhét kiállítóhelye van: New Yorkban, Beverly Hillsben, San Franciscóban, Londonban, Párizsban, Genfben, Bázelben, Rómában, Athénben és Hong Kongban (New Yorkban öt plusz egy „shop”, Londonban és Párizsban kettő-kettő). A galéria olyan sztárművészeket képvisel, mint Georg Baselitz, Ellen Gallagher, Andreas Gursky, Anselm Kiefer, Jeff Koons, Takashi Murakami, Ed Ruscha, Richard Serra, Taryn Simon, Rachel Whiteread, Mark Grotjahn, vagy Ceng Fan-cse (Zeng Fanzhi), de mellettük rendeztek már kiállításokat Francis Bacon, Alexander Calder, John Chamberlain, Willem de Kooning, Lucio Fontana, Helen Frankenthaler, Alberto Giacometti, Roy Lichtenstein, Piero Manzoni, Claude Monet, Henry Moore. Jackson Pollock, David Smith, Cy Twombly, vagy Andy Warhol munkáiból; Picasso-tárlatukat több százezer látogató nézte meg New Yorkban és Londonban.

Ebbe a nem akármilyen névsorba kerül be mostantól Hantaï Simon (1922–2008) is, akinek Gagosian először az 1969 és 1997 között készített fekete-fehér festményeiből és nyomataiból összeállított válogatást mutat be a párizsi közönségnek.

Hantaï Simon: Meun (Forrás: Gagosian Gallery)

Persze sem a helyszín, sem a válogatás nem véletlen: egyrészt Hantaï élete nagy részét a francia fővárosban élte le (a világ legjobb esetben is csak „Hungarian born”, vagyis magyar születésű francia művészként tartja számon; bár származása kérdését tovább bonyolítja, hogy eredetileg Handlként, egy magyarországi sváb családban született, csak az iskolában tanult meg magyarul, és később változtatta Hantaïra a nevét), 1966-tól francia állampolgár is volt (a magyar mellett), 1982-ben ő képviselte Franciaországot a Velencei Biennálén; másrészt viszont a most a közönség elé kerülő fekete-fehér munkái eddig kevésbé voltak ismertek, mint élénk színű vásznai. A párizsi kiállításra a képek egy része ráadásul egyenesen Magyarországról, a Kálmán Makláry Fine Arts galériából érkezik.

Hantaï Simon – forrás: simonhantai.org

Makláry Kálmán eddig is alighanem a legtöbbet tette Hantaï megismertetéséért és műtárgypiaci „befuttatásáért”: nemcsak kiállítások sorát rendezte neki Magyarországon és külföldön, de rendszeresen vitte a munkáit nagy nemzetközi vásárokra, és 2012–13-ban egy kétkötetes, összesen csaknem hétszáz oldalas, három – magyar, angol, francia – nyelvű, szinte minden alkotását bemutató monográfiát is kiadott a művészről. (Ráadásul szeptember 26-tól a párizsival „párhuzamosan” ő is rendez egy, igaz, kisebb kiállítást Hantaï-művekből a budapesti galériájában.)

Hantaï Simon: Mariale M.A.4 (Forrás: Sotheby’s)

Részben nyilván ennek a munkának köszönhetően is Hantaï Simon az elmúlt években az egyik legkeresetteb és legsikeresebb magyar (származású) művész lett a világ műkereskedelmi piacán.

2016 decemberében például a Sotheby’s párizsi árverésén az 1960-as Mariale M.A.4 című képéért 1,5–2 millió eurós becsérék után 4.432.500 eurót (1,391 milliárd forint) fizetett ki valaki (miközben ugyanez a munka 2005 decemberében a Christie’snél még „csak” 560.800 euróért kelt el).

Ezzel az árral ráadásul nemcsak Hantaï maga ért el szerzői csúcsot, de (nem számítva a Magyar Állam, illetve a Nemzeti Bank nem nyilvános aukciókon történt Munkácsy-vásárlásait) ez a mű lett magyar művésznek a világ műkereskedelmében mindeddig második legmagasabb összegért elkelt munkája. (Az első egy Moholy-Nagy-festmény 6.087.500 dollárral, ami átszámítva 1,757 milliárd forint.)

Ráadásul az összesített „magyar toplista” 3., 5. és 6. helyén is egy-egy Hantaï-mű áll:

a Mariale M.D.4-ért 2017 májusában a Sotheby’s New York-i árverésén fizettek 3.252.500 dollárt (898,1 millió forint); a Mariale M.C.5-ért 2015 júniusában a Sotheby’s párizsi aukcióján 2.555.000 eurót (797,683 millió forint; ez a festmény 2006-ban a Christie’s párizsi árverésén még „csak” 376.000 euróért cserélt tulajdonost); a Mariale M.A.5-ért pedig 2013 decemberében ugyancsak a Sotheby’snél és ugyancsak Párizsban 500.000–700.000 eurós becsérték után 2.561.500 eurót (774,8 millió forint; ezzel az árral akkor ez volt a legdrágábban eladott magyar műtárgy a világon).

Mindezekkel – és persze a többi sikeres aukciós eladásaival – Hantaï a 2008 kezdete és 2018 vége közötti tizenegy év teljes árverési bevételeinek összesített listáján a magyar alkotók között a világ műkereskedelmében a második helyen szerepel (Victor Vasarely mögött) 267 eladással és az ezekért kapott – forintra átszámított – 11,427 milliárd forintos összesített árverési bevétellel.

Idehaza viszont Hantaï mindeddig jóval ritkábban – és jóval alacsonyabb árszinten – szerepelt nyilvános árveréseken: 2016 októberében a Kieselbach Galéria aukcióján 19 millión ütötték le az 1960-as Manteaux de la vierge (A szűz köpenye) című vásznát és 18 millión egy Etűdjét, 2008 decemberében pedig az Erdész és a Makláry galériák közös árverésén 12 millión egy 1963-as Cím nélküli képét.