Londonban rendezik az első, kizárólag kortárs magyar művészeti alkotásokat felvonultató árverést

Kováts Nóra és Dávid, a Dobossy Aukciósház alapítói

Október 3. nemcsak az éppen két éve alapított budapesti Dobossy Aukciósház életében lesz nagy nap, hanem az egész magyar kortárs művészeti és műkereskedelemi színtér számára is: aznap este rendezik meg Londonban az első, kizárólag kortárs magyar képzőművészeti anyagot felvonultató árverést, amelyet ráadásul egy magyarországi árverezőház szervez és rendez. Az angol fővárosban kalapács alá kerülő műtárgyakat szeptember 15-ig lehet megtekinteni Budapesten.

A Dobossy Aukciósház a legfiatalabb a hazai árverezőcégek között: 2017-ben alapította a Kováts testvérpár, Nóra és Dávid. (Volt honnan örökölniük ez irányú érdeklődésüket, hiszen édesapjuk, Kováts Lajos 1991 óta előbb a Blitz Galéria, majd 2001-től a MEO Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény, 2009-től a Bum-Bum Galéria, majd legújabban ismét az újraindult Blitz Galéria vezetője. 1993 óta rendez és vezet rendszeresen kortárs művészeti aukciókat.) Dobossyék első árverésüket 2017 decemberében rendezték, és azóta még négy további kortárs licitet vezényeltek le Budapesten. Ehhez képest nem akármekkora „ugrás”, hogy hatodik aukciójukat már Londonban, a világ műkereskedelmének egyik és Európa mindenképpen legfontosabb központjában tartják, ahol válogatott magyar kortárs művészeti anyagot kínálnak a világ műgyűjtőinek.

Ide kapcsolódik:
Megnyílt Maurer Dóra első önálló kiállítása a londoni Tate Modernben

Az árverés helyszíne a Blacks Club, a londoniak egyik kedvelt társasági helye a Soho kellős közepén, alig pár percnyi sétára a Piccadilly Circustól, ahol rendszeresen rendeznek kiállításokat, művészeti programokat. Az aukciót Jacqueline Tower-Perkins fogja vezetni, aki bár Londonban született, jelenleg New Yorkban él, és a Bonhams aukciósház kortárs művészeti részlegének szakértője és egyben árverésvezetője. (Jacqueline és Dávid Londonból, a Sotheby’s Institute of Artból ismerik egymást, ahol mesterdiplomájukat szerezték.)

A londoni „bemutatkozásra” – merthogy a testvérpár ezt az alkalmat egy hosszabb távú projekt első lépéseként képzeli el – a különleges alkalomhoz illően valóban komoly anyagot válogattak össze Dobossyék:

az ötvenöt, kalapács alá kerülő tétel alkotói között a hatvanas évektől napjainkig a legnagyobb, már Nyugaton is ismert nevektől a feltörekvő fiatalokig húzódik a névsor, a technikák pedig a festményektől a kisplasztikákon és a sokszorosított szitanyomatokon át a fotográfiáig terjednek.

A kínálat legmagasabb értékűre becsült tétele Maurer Dóra különleges, ma már a műkereskedelemben alig fellelhető típusú munkája. Az 1986-os Quasi-kép, töredék című alkotásért előzetesen 100.000–120.000 fontot (36–43 millió forint) várnak. A mű iránti angliai keresletet nyilván nagyban fogja befolyásolni, hogy Maurernek éppen a londoni Tate Modernben van nagyszabású – és igencsak jó visszhangú – egyéni tárlata, illetve hogy szeptember 12. és november 3. között a londoni White Cube Gallery is kiállítást szentel a művésznő munkáinak, akit mostantól ez a galéria, a világ egyik legjelentősebb műkereskedelmi cége fog képviselni a nyugati piacon.

Maurer Dóra: Quasi-kép, töredék (1986) – fotó: Perness Norbert

Amikor Maurer Dóra Tate-beli kiállítása megnyílt, a Senki többet? blogban beszámoltunk a művész korábbi aukciós szerepléseiről. Az ott közölt adatokból egyértelműen kitűnik, hogy ha októberben ez a mű – akár még a becsértéke alsó határánál valamivel kevesebbért is – elkel a londoni árverésen, mindenképpen jelentősen, szerencsés esetben akár tízszeresen is meg fogja emelni Maurer jelenlegi árverési csúcsát, és ezzel együtt alighanem a jövőbeni árait is.

Ide kapcsolódik:
London előtt, London után - Mennyit ér egy Maurer Dóra-kép a műtárgypiacon?

Az árverési kínálatban egyébként e mellett a „csúcs mű” mellett még két további, jóval olcsóbbra taksált alkotás is szerepel Maurertől: egy szitanyomat 700–900 fontos (250.000–320.000 forint), egy hidegtű-munka pedig 4000–5000 fontos (1,5–1,8 millió forint) becsértékkel.

A teljes anyag legdrágábbra tartott Maurer-képe mögött a második legmagasabb becsértékkel, 25.000–30.00 fonttal (9–10 millió forint) Fajó János egy 1979-es festménye szerepel, míg a harmadik legmagasabb összeget, 12.000–15.000 fontot (4,3–5,4 millió forint) Szűcs Attila 2003-as, nagyméretű vásznáért remélik. (Csak összehasonlításul: 2016 júniusában a Sotheby’s londoni árverésén Szűcsnek egy festményéért, amelyet előzetesen 5000–7000 fontra becsültek, végül 16.250 fontot fizetett ki egy török gyűjtő; novemberben pedig ugyancsak a Sotheby’s-nél Szűcs egy festménye 13.750 fontos, Fajó János egy munkája pedig 10.625 fontos árat ért el.)

Fajó János: Négyzetek (1979) – fotó: Perness Norbert

A most kínált tételek között igazi dokumentum-kuriózum az a negyvenkét, egyenként 12×16 centiméteres fekete-fehér fotográfia, melyeket Baranyai András készített Lakner László egykori műtermének az erkélyén, és az 1960-as évek végén alapított és működött, úgynevezett Iparterv-csoport tucatnyi tagja szerepel rajta különböző pózokban. A tétel becsértéke 1500–2000 font (540.000–720.000 forint). A fotómunkák között a legmagasabbra, 8000–12.000 fontra (2,8–4,3 millió forint) Ujj Zsuzsi Tükör a falon című, huszonkét fotóból álló sorozatát becsülik.

Az árverés előtti kilenc napban a teljes anyag aukciós kiállításon lesz látható Londonban az árverés helyszínén, azt megelőzően pedig szeptember 15-ig Budapesten is megtekinthető az V. kerületi Aulich utca 5. szám alatt, mindennap 10 és 17 óra között. Érdemes elmenni megnézni, hiszen a kiállított alkotások közül remélhetőleg minél több el fog tűnni egy-egy külföldi magángyűjteményben.

Szűcs Attila: Sprinkle water on water (2003) – fotó: Perness Norbert