Michael Haydn, a merész zeneszerző, aki felvirágoztatta Nagyvárad zenei életét

Johann Michael Haydn - forrás: Wikipedia

Nagyváradon, a város alapítása óta mindig híres és magas szintű zenei élet folyt. Ha Nagyvárad komolyzenei életével kapcsolatosan az elmúlt évtizedek alatt eddig megjelent cikkek és tanulmányok többségét elemezzük, akkor egyhamar szembetűnővé válik, hogy a zenekutatók, zenetanárok zöme főleg a XVIII. század második felére és Michael Haydnre, valamint az őt követő másik két világhírű zeneszerzőre: August Carl Ditters von Dittersdorfra és Wenzel Pichlre összpontosítanak.

A város nulladik zenei „arany mérföldköve” (miliarium aureum) viszont nagyobb látószögben pompázik: a megfelelő források, és iratok tanulmányozása teljesen más megvilágításba helyezhetik a teljes nagyváradi zenetörténeti élet megismerését. Nagytatám konkrét adatközléseinek hitelességét igazolja, hogy számtalan bel- és külföldi szakemberek, tudósok, kutatók, jelentős szaklapok, kiadványok, zenetudományi kötetek, monográfiák szerzői fordultak értékes helytörténészi felfedezéseihez és pontosításaihoz.

Joseph Haydn öccse Nagyváradon

Amikor a 45 éves báró Patachich Ádám 1760. tavaszán mint váradi főpásztor bevonul székhelyére, akkor a püspök kisereteként szolgáló hátsó kocsik egyikében döcögve vele együtt érkezik meg a 23 éves Michael Haydn is, aki Rohrau faluban született, Alsó-Ausztriában, 1737-ben. Édesanyja (Maria Koller) szakácsnőként dolgozott egy gazdag nemesi családnál, majd feleségül ment Mathias Haydnhoz. Michael Haydn apja egyszerű, szegény kádármester volt, de mellette lelkes amatőr zenész is, aki autodidakta módon tanult meg hárfázni és énekelni.

Ide kapcsolódik:
A török uralom alól felszabadult Nagyvárad virágzásának története

Michael Haydn a zenének egész életében nagy rajongója volt. Leírásokból tudjuk, hogy amikor csak tehette, akkor nem mulasztotta el, hogy kedves hárfáján ne játsszon, vagy épp szabadidejében ne énekeljen. A népes családban egyébként szinte kötelesség volt a zene. A nehéz körülmények között élő nagy családban nem lehetett minden gyermeknek hangszert adni a kezébe, ezért a zeneszerető apa megkövetelte, hogy mindegyik gyermeke részt vegyen legalább a házi éneklésben.

A fivérek zenei karrierje együtt indult, viszont a fiatal Michael Haydnnek nagyon sok akadályt kellett leküzdenie ahhoz, hogy rendszeres zenei tanuláshoz juthasson, és megnyíljon számára a boldogulás útja. A még fiatal, de idővel világhirű komponista művésznek nagy szerencsét jelentett az, hogy Patachich felkérte őt zenekarának vezetőjévé. Ez abban az időben azt is jelentette, hogy alkalma nyílt alkotói ambícióit is beteljesítenie.

Franz Xaver Hornock (1751-1836) – Johann Michael Haydn

A váradi zenekultúra kiteljesítésének nagy munkája megkezdődött.

Patachich Ádám püspök Michael Haydnnel való idérkezésekor (1760-ban, és nem 1757-ben, mint ahogyan sokan hiszik idejövetelének időpontját) váradi zenekarának szervezésére adott megbízást a fiatal karmester-zeneszerzőnek. Michael Haydn rövidesen megszervezte a püspöki zene- és énekkart, valamint a már addig is működő kamaraegyüttest is jelentősen kibővítette. A világhirű zeneszerő három zenészbarátját is magával hozta mikor eljött Bécsből: egy csellistát, egy klarinétost és egy vadászkürtöst. Az volt a célja, hogy az itteni zenekart ezekkel a remek hangszeresekkel erősítse meg.

 Érdekesség

A Michael Haydn által megalapozott új püspöki zenekar Európai hírnevének csúcsára 1764-1769 között jut el Dittersdorf vezetésével. Ekkorra már a zenekari taglétszám eléri a 34 főt, és ezzel a nagyváradi püspöki zenekar megelőzi a bécsi királyi udvar zenekarának taglétszámát is. (!)

Michael Haydn, aki sok más műve mellett 52 szimfóniát, úttörő jellegű hangverseny-darabokat, és 136 hangszeres művet hagyott az utókorra – többet ezek közzül épp Nagyváradon komponált. Az alkotásra ösztönző környezet, valamint az akkori székesegyház és római katolikus püspöki palota (mely a jelenlegi városháza helyén állott, amelynek a jobb szárnya még ma is közvetlenül a polgármesteri hivatal melletti tűzvédelmi torony szomszédságában áll) sok jelentős egyházzenei- és világi mű bemutatásának volt tanúja.

Ne feledjük, hogy a fiatal karmester-zeneszerzőnek egyik feladata épp az ilyen művek komponálása, betanítása, és előadása is volt. Amikor Michael Haydn Nagyváradra jött, a szerződésében a kor szokásainak megfelelően az is benne foglaltatott, hogy eredeti alkotásokkal is emelnie kell az egyházi liturgia fényét, a püspöki udvar hírnevét, pompáját.

A magyar katolikus egyházi zenében annyira népszerű A-dúr ünnepi miséjének magyaros motivumai két esztendős váradi működése alatt keletkeztek. A Patachich Ádám püspök udvarában komponált darabok közül érdemes megismernünk az A-dúr Missa Solemnist, két szimfóniát, a hegedűre és zenekarra írt B-dúr koncertet, valamint az orgonára és mélyhegedűre komponált versenyművet is.

Saját zeneszerzői útját járva egy teljesen új, és egyéni stílust alakított ki magának, amely a barokk zene szinte abszolút térhódítása idején szembe mert szállni a már-már törvényszerűen uralkodó regulákkal. Műveit a merészség és az újszerűség jellemzi mint hangzásban, mint a technikai követelmények terén is.

Műveiben olyan drámai erő munkálkodik, amilyet korának zeneirodalmában alig találunk.

A belső tartalom korának modern, előremutató zeneszerzőjét tükrözi a hangzásvilág, és a kifinomultan kiválasztott, fordulatos dallamszöveg tekintetében is. Csoda, hogy felfigyel rá a nagyvilág?!

A kimagasló zeneszerző szárnyat bont

Michael Haydn 1762-ben hagyja el Nagyváradot, miután részt vesz kitűnő együttesével az új, Hillebrandt tervezte monumentális püspöki palota alapkőletételének eseményén, melyet Patachich püspök a szabad ég alatt felállított díszsátorban rendezett meg. Egy akkori írás arról számol be, hogy „a püspök zenekara külön az alkalomra írt zenedarabot játszotta…”. Valószinű, hogy ezt a művet még Haydn írta és vezényelte.

Ezután rögtön Salzburgba utazik (majd itt is telepedik le élete végéig) amely az akkori Európa egyik zenei fővárosaként volt ismert. Leopold Mozart örökébe lép a Dóm orgonistájaként, de ezen felül koncertmester és karmester is lesz az ottani udvari zenekarnál.

Büszkék vagyunk arra, hogy ez a kimagasló személyiség épp itt, Nagyváradon kapta pályájához a legmaradandóbb útravalót – akkor is, ha ittléte mindössze két évig tartott. Tegyük hozzá azért azt is, hogy valószínüleg a teljes művészi fegyverzetének sokszínűségét nem csekély mértékben épp a nagyváradi tapasztalatoknak is köszönhette.

Három fontos, Michael Haydn váradi munkássága előtt tisztelgő ismertetőt szeretnék megosztani:

A Michael Haydn kamarakórus

A Thurzó család mellett a Kristófi család az, amelynek több generációja szintén művészetekkel foglalkozott, és szervesen kapcsolódik a város zenei életéhez. A megközelítőleg 20 tagú Michael Haydn kamarakórust Kristófi János Zsigmond orgonaművész és karvezető alapította még 2002-ben. A kórusmuzsika iránti szeretete régebbi időkre vezethető vissza: még 1995-ben gyermekkórust alapított Schola Cathedralis Vara­dinensis néven, amely 2002-ig szolgált (a most említett kamarakórus alapításának évéig).

A kamarakórus abban az időben a PKE (Partiumi Keresztény Egyetem) zeneszakos diákjaiból alakult, az egyházzene irodalomának alaposabb megismerése céljából – nyilatkozta nem is olyan rég egy interjúban Kristófi János.Természetesen az elmúlt 17 év folyamán a kamarakórus tagjai folyamatosan cserélődtek, de a magas művészi színvonal emellett sosem csökkent. A jelenkori kórustagok ugyanolyan kvalitással képviselik az alapítási színvonal-szándékot, mint akkoriban. Nagyváradot napjainkban is sok sikerrel képviselik szerte a nagyvilágban, mint ahogyan azt az elmúlt 17 évben is tették a kamarakórus tagjai. Temérdek koncertfelkérésnek tettek eddig is eleget úgy belföldön, mint külföldön.

Michael Haydn – Wenzel Pichl – Carl Ditters von Dittersdorf egyházzenei fesztivál

Nagytatám mindig azt mondta, hogy a nagyváradi zenei élet korabeli felvirágoztatása a műveszetpártolásáról ismert báró Patachich Ádam püspöknek köszönhető, aki a kor legjobb zenészeit foglalkoztatta udvarában. Méltó tehát, hogy évről évre ápoljuk a ránk hagyott kulturális örökséget. A fesztivál elinditásának gondolata már azelőtt foglalkoztatta őt, mint ahogy az ténylegesen, 2004-ben megvalósult volna. A fesztiválra szánt anyag felgyűjtése több éves munkájába került, mivelhogy egy nehéz történelmi és politikai periódusban kezdte el. Emellett egy másik szempontot is figyelembe vett nagytatám: abban az évben volt kerek 40 éve, hogy a nagyváradi lakosság – nemzeti és felekezeti hovatartozás nélkül – összefogott, és megmentette a Szent László plébániatemplomot a lebontástól, amely 1723-tól 1780-ig mint székesegyház működött városunkban. Másfelől ez a három zeneszerző, 1760-1769 között (igaz 2 év megszakítással) ebben a templomban alkotott, és a váradi zenekulturánk kiteljesedésének munkáját végezték európai mértékekkel is mérhetően.

A fesztivál minden aktív évében három nagyváradi katolikus templomban volt megrendezve: a nagyváradi római katolikus székesegyházban, a Nagyvárad Olaszi Barátok templomában, valamint a Szent László plébániatemplomban. A fesztivál évente történő megszervezéséhez nagyon komoly anyagi háttérre volt szükség. Az évek alatt viszont sokat változott a világ, és az anyagi kiszolgáltatottság miatt nagytatám elhunyta után úgy döntöttem, hogy meghatározatlan ideőre felfüggesztem a fesztivál évről-évre történő megszervezését.

A nagyváradi Camerata Michael Haydn kamarazenekar

A Michael Haydn nevét viselő kamarazenekar a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekarának tagjaiból alakult meg 2015 májusában. Az alapítási szándék ötletetét a zenekar tagjainak egy része, valamint Nagy Kálmán koncertmester terjesztette az intézmény vezetősége elé, mely természetesen nagy örömmel fogadta a tagok kezdeményezést és vállalását, hiszen így ismét lett kamarazenekara a Nagyváradi Állami Filharmóniának. Az előző hivatásos együttes még az 1989-es rendszerváltáskor bomlott fel.

A Camerata Michael Haydn kamarazenekar által előadott művek a közismert zeneirodalom széles skáláját képviselik: a komolyzenétől egészen a könnyűzenéig terjed repertoárjuk. Ők is magas művészi szinvonalon képviselik Nagyváradot a városhatárokon kívül is.