Az Orosz Zenei Fesztivált nyitó koncerten, október 7-én három Prokofjev-mű csendül fel: az I. (D-dúr) „Klasszikus” szimfónia, az I. (Desz-dúr) zongoraverseny, valamint részletek hangzanak el a Rómeó és Júliából.
Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.
A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.
A koncert második részében hallható balett kalandos sorsával már megismerkedhettek a blog olvasói, ezúttal a szimfóniát mutatjuk be Pándi Marianne Hangversenykalauzának segítségével.
Játsszon a Papageno facebook-oldalán, és legyen ott az Orosz Zenei Fesztivál nyitókoncertjén:
„1917-ben írta Prokofjev első szimfóniáját. Célja az volt, hogy a korszerű zenei technika és kifejezőeszközök segítségével Haydn és Mozart szimfóniáinak nyomdokába lépjen. Ezért művét számozás helyett a »klasszikus« melléknévvel látta el. Ami a formát és a hangszerelést illeti – előbbinek arányossága, utóbbinak gazdaságossága, világossága révén –, ez valóban sikerült is a zeneszerzőnek. Természetesen a harmónia- és melódiavilág Prokofjev félreismerhetetlen sajátja. E kettősség révén a mű könnyen érthető és rendkívüli népszerűségre tett szert: ifjú és felnőtt hallgatóság körében osztatlan kedveltségnek örvend a Klasszikus szimfónia.
https://youtu.be/vGwW9ecNWEs
Az első tétel két témáját a hegedűk exponálják: ezek nem viszonyíthatók egymáshoz a klasszikus fő-, illetve melléktéma relációjában, mivel jellegük igen hasonló: eleven, sziporkázó, szellemes és vidáman gunyoros mindkettő. A fagott kísérete a második témának különösen humoros karaktert kölcsönöz. A lassú tétel ugyancsak hamisítatlanul Prokofjevre valló, karcsú és érzékeny dallamát – az elsőhöz hasonlóan – a hegedűk szólaltatják meg. A Gavotte feliratú harmadik tétel már címével is archaizál. Középső szakasza – a hagyományoknak megfelelően – Musette. Szikrázóan szellemes és virtuóz a finálé is. A Klasszikus szimfóniát 1918-ban a szerző vezényletével mutatták be Pétervárott.”
Váltsa meg jegyét a nyitókoncertre ide kattintva.
Az 1917. szeptember 10-én befejezett darabot 1918. április 21-én hallhatta a nagyközönség, maga a szerző vezényletével. Már 1929-ben rögzítették a Serge Koussevitzky dirigálta Bostoni Szimfonikus Zenekarral, 1935-ben pedig lemezre vették a Gavotte zongoraátiratát Prokofjev előadásában.
Prokofjev zenekara
A II. Orosz Zenei Fesztivál nyitóhangversenyeMűsor:
Prokofjev: I. (D-dúr) „Klasszikus” szimfónia, op. 25.; I. (Desz-dúr) zongoraverseny, op.10.; Rómeó és Júlia, op. 64. – részletek
Közreműködik: Szabó Marcell – zongora, Kodály Filharmonikusok Debrecen; vezényel: Somogyi-Tóth Dániel2019. október 7. 19.30, Zeneakadémia
2019. október 8. 19.30, Kölcsey Központ (Debrecen)
