Congo, a csimpánz festményeiből nyílik kiállítás Londonban

Congo, a csimpánz - forrás: YouTube

A művészet születése – ezzel az alcímmel nyílik kiállítás decemberben London belvárosában, a Piccadilly Circustól pár saroknyira található Mayor Galleryben. Az kiállításra kerülő ötvenöt festmény és rajz meg is vásárolható majd. Márpedig aki szeretne a művésztől munkát magának, annak igyekeznie kell, hiszen az 1964-ben tüdőbetegségben elhunyt alkotó még hozzáférhető műveinek már erősen korlátozott a száma, a korábbiak közül pedig több is már igencsak jó áron kelt el.

Hogy mindjárt az eddigi legnagyobb korábbi siker felidézésével kezdjük, 2005. június 20-án a Bonhams aukciósház londoni modern és kortárs művészek munkáinak árverésén többek között olyan művészek alkotásait vitte kalapács alá, mint Pierre August Renoir, Paul Signac, André Derain, Carlo Carrá, El Liszickij, Otto Dix, Ferdinand Léger, Oscar Kokoschka, Fernando Botero, Niki de Saint Phalle, Hermann Nitsch, Andy Warhol, vagy éppen napjaink olyan sztárművészeiét, mint Damien Hirst és Maurizio Cattelan – valamint a Congo művésznevű alkotó három festményét.

És mialatt az előbbiek közül Renoir szobrára (amelynek értékét a cég szakemberei előzetesen 28.000–35.000 fontra becsülték), Signac és Botero képeire, Saint Phalle plasztikájára, Warhol munkájára (amelyért pedig legalább 350.000–450.000 fontot reméltek), vagy a mai sztárok közül Hirst (2000–3000 fontra) és Cattelan hat darab (egyenként 2500–3500 font közé becsült) munkáira egyáltalán nem akadt licitáló, és Derain is csak 3600, Nitsch pedig az eredetileg becsült 20.000–30.000 helyett csak 18.000 fontos bevételt tudott hozni, Congo képeit az eredetileg becsült 600–800 helyett végül 14.750 fontig tornászták fel az értük versengők (véletlen, de pontosan ugyanannyira, mint Kokoschka egy szignált akvarelljének az árát).

Congo: Cím nélkül – forrás: Wikipedia

Csakhogy: az ezt a szép sikert elérő Congo nevű alkotó nem más, mint egy csimpánz. Az 1954-ben született majom művészi pályája csúcsán, két és négy éves kora között körülbelül négyszáz képet festett, és ezek közül sokat már 1957-ben eladtak, amikor a londoni Institute of Contemporary Artsban (Kortárs Művészetek Intézet) először mutatták be annak a kísérletnek az eredményeit, amelynek során ezek a művek készültek. Ám a Bonhamsnél kalapács alá vitt három Congo-kép volt az első, amely a nyilvános műkereskedelembe is bekerült. Most pedig december 3-19. között a többi, még el nem adott Congo-mű közül állítanak ki – és egyben kínálnak is megvételre a vásárlóknak – több mint félszázat a londoni galériában.

Congo: Cím nélkül – forrás: Wikipedia

A Congo the Chimpanzee: The Birth of Art című bemutatón szereplő képek Desmond Morris állatorvos gyűjteményéből érkeznek a tárlatra, aki a majmok kreativitásának állatkerti tanulmányozása során 1956-ban adott először ceruzát, majd később hamarosan már ecsetet is Congo kezébe. A most 91 éves kutató – aki 1967-ben The Naked Ape: A Zoologist’s Study of the Human Animal címmel könyvet is kiadott a majmokkal végzett munkájáról – három évig dolgozott együtt Congóval, illetve több más csimpánzzal is a kísérletekben, de állítása szerint egyik sem volt olyan tehetséges, mint legnagyobb felfedezettje.

Congo: Cím nélkül – forrás: Wikipedia

„Most azt szeretném, ha ezek a festmények és rajzok eljutnának más gyűjtőkhöz is, és remélem, hogy nekik is ugyanolyan örömet okoznak majd, mint eddig nekem” – nyilatkozta a készülő kiállítás kapcsán. Aki pedig esetleg érdeklődik Congo alkotásai iránt, az úgy számoljon, hogy a Mayor Galleryben a művek 1500 és 6000 font közötti árakon lesznek megszerezhetők. Emellett megvásárolható lesz Congo életműkatalógusa is, amely az összes alkotását tartalmazza.

Ide kapcsolódik:
Az erdei madaraknak is megvan a saját zenei repertoárjuk – Videó

És ennek a szép sikernek a láttán talán érdemes lenne nekünk magyaroknak is szétnéznünk egy kicsit a raktárakban, hiszen ne feledjük, nekünk is volt saját „művészmajom-sztárunk”: Böbe, az 1963-ban Guineában született csimpánzlány, aki, miután anyját lelőtték, egy éppen ott dolgozó magyar mérnök „közvetítésével” került a veszprémi állatkertbe, ahol aztán hamar a látogatók kedvence lett, nem utolsósorban azért, mert ő is igen ügyesen festegetett.