Magyar fotográfusok Franciaországban – Nagyszabású kiállítással nyit a CAFe Budapest

Au revoir! - forrás: CAFe Budapest

Az európai kultúrában nagy jelentőségű fotográfiai kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeumában a CAFe Budapest kezdőnapján, október 4-én.

Több mint 30 fotográfus mintegy 200 munkája látható, köztük André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé képei. A vitrinekben nyomtatványokat, színes magazinokat, könyveket is bemutatnak.

A cikk angol nyelven a Budapest’s Finest kiadványában olvasható.

Magyar fotográfusok főként az 1920-as és 30-as években mentek Párizsba, de sokan a fiatalabb generációból is követték a „nagy öregeket”. Általuk a magyar művészet fontos helyet foglalt el a két világháború között az európai és a francia kultúrában.

A két párizsi kurátor, Cserba Júlia művészettörténész, művészeti író és Cseh Gabriella fotós, fotótörténész olyan anyagot állított össze, amely ebben a formában még soha nem volt látható. A művészek ilyen teljességben együtt még nem szerepeltek.

Van közöttük, aki Budapesten és van, aki Párizsban kezdte a karrierjét. A művészeket történeti sorrendben mutatják be, de a nagyok között egy-egy képpel a kortárs fiatalok is jelen lesznek, a kurátorok kapcsolódási pontokat kerestek a fotográfusok munkái között. 

Fontosnak tartották André Kertész kiemelését, vele indul a tárlat, mert sok magyar kapcsolódott hozzá, inspiratív forrásnak érezték. Emberileg is nagyszerű volt, mindenben segítette az újonnan érkezetteket. A tárlaton látható 3 olyan képe, ami még nem volt kiállítva. A francia nemzeti archívum gyűjteményében nemrég találtak egy borítékot 9 fotóval, amelyeket Kertész még a kimenetele előtt készített. A képeken szigetbecsei családi jelenetek vannak, de a borítékban találtak édesanyjának írt leveleket és a francia kiadójával folytatott levelezést is. A fotókat és a levelezést szintén kiteszik. A franciák nagy becsben tartják Kertész életművét, most is van kiállítása Párizsban, a Jeu de Paume művészeti múzeumban.

A brassói származású fotóművész, Brassaï (ifj. Halász Gyula) nagy karriert futott be, a fotótörténet jeles alakjaként tartják számon. Újságíró, Párizsban műkereskedő, majd André Kertész barátja, akitől ellesi a fotózás szakmai fogásait. Az éjszakai Párizsról megjelent képei átütő sikert arattak. Picasso megkérte, hogy fotózza szobrait. Ez a munka 3 évtizedig tartott, kapcsolatuk az évek során barátsággá fejlődött.

A CAFe Budapest háttéranyagaiért keresse tematikus blogunkat!

Brassaïnak szintén jó barátja volt Ervin Marton fotográfus, szobrász, festő, grafikus. Párizsban először családi fotózással keresett némi pénzt a megélhetésre, a II. világháború idején részt vett a francia ellenállásban, plakátokat, röplapokat, katonaszökevényeknek hamis papírokat készített. Művészete az 1950-es és 60-as években teljesedett ki, városi utcafotóival, benne az emberekkel kiválóan érzékelteti Párizs varázslatos hangulatát. Számtalan portréfotót készített neves művészekről, írókról, többek között Chagallról, amint egy öreg fa törzsének dőlve naplójába ír, Camus-ről, Cocteau-ról, Matisse-ról.

A kiállított munkák egyharmadát nők készítették. Köztük van Rogi André (Klein Rózsi), André Kertész első felesége, aki nagyszerű portrékat készített kortárs francia művészekről: Cézanne, Picasso, Chagall. 

Ergy Landau (Landau Erzsi) már Budapesten ismert név volt, ő fotózta az első magyar szépségkirálynőt, Simon Böskét. Párizsban számos tanítványával központi figurává vált Nora Dumas (Kelenföldi Telkes Nóra). Ylla (Koffler Kamilla), aki állatfotóival lett híres, ugyancsak Nora Dumas a szárnyai alatt dolgozott. Az 1950-es évek elején Kínában és Mongóliában járt. Útjairól könyvet is kiadott, ami szintén látható a budapesti tárlaton.

Cseh Gabriella installációján a franciaországi fotósok műtermeiben készített képek idézik az emlékezetes korszakot. Brassaï műtermét például a felszámolás előtti utolsó pillanatban sikerült megörökítenie.

A hosszabb ideje Franciaországban élő magyar származású kortárs alkotók munkái között láthatók Josef Nadj (Nagy József), Aatoth Franjo és Detvay Jenő Eugene modern technikájú képei.

A 2020. január 5-ig látható fotókiállítás létrejöttéhez nagyban hozzájárult a Bibliothèque Nationale de France, a Chalon-sur-Saone-i Musée Nicéphore  és a Médiathèque de l’architecture et du patrimoine fotógyűjteménye, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótára, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.