Olga Tokarczuk: „A közép-európai irodalom kapott ma elismerést”

Olga Tokarczuk - forrás: YouTube

A 2018-as irodalmi Nobel-díj odaítélése Olga Tokarczuknak a lengyel irodalom nagy napját jelenti – reagált Andrzej Duda lengyel elnök a Svéd Akadémia október 10-i döntésére.

A lengyel elnök Twitter-bejegyzésében felidézte: Tokarczuk a második lengyel irodalmi Nobel-díjas az 1996-ban kitüntetett Wisława Szymborska költőnő után. Piotr Glinski lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter valamint kormányfőhelyettes szerint a díjazás arról tanúskodik, hogy a lengyel kultúrát világszerte elismerik.

Ide kapcsolódik:
Egy lengyel és egy osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

„A lengyel alkotó sikere nagyon örvendetes, annál is inkább, hogy ez Olga Tokarczuk következő nemzetközi elismerése” – utalt Glinski a Twitteren tett bejegyzésében arra, hogy az írónő tavaly a brit Nemzetközi Man Booker-díjat is elnyerte.

Olga Tokarczuk Németországban autózott, amikor megtudta a hírt, a Gazeta Wyborcza lengyel napilap megkeresésére pedig elmondta, hogy félre kellett állnia, mert még most sem hiszi el, hogy mi történet. Hozzátette, hogy nagyon örül, hogy vele egy időben az általa nagyra becsült Peter Handke osztrák író nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat. Olga Tokarczuk nagyszerűnek nevezte, hogy a Svéd Akadémia elismerésben részesítette a közép-európai irodalmat.

Ide kapcsolódik:
Petőfi Sándor költeményeinek új lengyel fordításait mutatták be Varsóban

Az indoklásban Olga Tokarczuk „narratív képzeletét” emelték ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.

Olga Tokarczuk pszichológusként indult, az 1990-es évek elején kezdett szépirodalommal foglalkozni, első regénye magyar nyelven Az Őskönyv nyomában címmel jelent meg 2000-ben. A 18. században játszódó, fantasztikumba hajló regényt később a szerző kritikusan emlegette, mondván, hogy inkább tekinthető egy lelkes olvasó művének, mint egy érett író alkotásának – emelte ki Mihályi Zsuzsa, a regény, valamint a Sok dobon játszani című elbeszéléskötet egyik magyar fordítója. Hozzátette: Olga Tokarczuk hazájában rettentően népszerű, de az európai irodalomban is régóta jelen van műveivel. A lengyel után rendszerint a svéd kiadás az első, de művei megjelennek német, angol és olasz nyelven is. A magyarul megjelent művei eddig nem kaptak túlzottan nagy kritikai nyilvánosságot.

Az 1990-es évek lengyel irodalmára a hagyományos műfajoktól meglehetősen távol álló töredékes, felbomlott, énközpontú vagy lírai irodalmi formák voltak jellemzőek. Olga Tokarczuk viszont már az első regényében visszahozta a történetmesélést, a hagyományos elbeszélési módot a lengyel irodalomba – hangsúlyozta Mihályi Zsuzsa, aki szerint ez lehet a szerző népszerűségének egyik oka is. Hozzáfűzte: a lineáris történetmesélést Olga Tokarczuk azóta is tarja, ez alól kivétel a magyarul 2014-ben megjelent Nappali ház, éjjeli ház. A műfordító kiemelte azt is: Olga Tokarczuk gyakran visz fantasztikumot az írásaiba, szeret átlépni a valóságon, a halál és élet, férfi és nő, ember és állat között húzódó határokon.

Olga Tokarczuk regényei nemcsak a lengyel, de az egész közép-európai irodalom legnemesebb hagyományait ültették át a 21. század irodalmi nyelvére. Világa egyszerre spirituális és anyagi, történetmesélése sodró lendületű és krimiszerű izgalmakkal gazdagon átszőtt – közölte a L’Harmattan Kiadó.

A közlemény szerint Olga Tokarczuk műveiben folyamatosan szembesít bennünket a közép-európai népek együtt és egymás mellett élésének történelmi valóságával. A szerző legújabb kötete, a Hajtsd ekédet a holtak csontjain át, amelyet 2018-ban már Man Booker-díjjal jutalmaztak, idén novemberben jelenik meg magyar nyelven a L’Harmattan Kiadónál.