• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Fischer Ádám története Zene Címlap

Szükség van-e az erőskezű karmesterre? – Fischer Ádám története

Szerző: Papageno2019. október 24.
Facebook Twitter E-mail
Fischer Ádám - fotó: Csibi Szilvia / Müpa

A ’80-as évek közepére Fischer számára kínzóan elmosódtak a szakmai összkép körvonalai, később azonban az lassanként újra helyreállt, letisztult. De sokáig küzdött azzal a nehéz kérdéssel, hogy a maga békés, a konfliktusok elől kitérő természetével megfelel-e a mesterség követelményeinek, képes-e teljesíteni az alapvető lélektani feltételeket – folytatjuk Fischer Ádám történetét.

Bántották a jóindulatú tanácsok, melyek mindig azzal végződtek, hogy legyen határozottabb. El kellett ismernie az efféle útmutatások igazságát. Hiszen maga is jól tudta, hogy amikor a fronton élesen lőnek, egyetlen tiszt sem fordulhat a katonáihoz s mondhatja nekik: beszéljük immár meg, bajtársak, mi is a teendő. Így hát többször is megkísérelte, hogy a próbákon keményebb, karakánabb legyen, szigorúbban lépjen fel – és mindannyiszor kudarcot vallott, nem volt képes a saját bőréből kibújni.

Bővebb információ az életrajzi könyvről ide kattintva.

Fájdalmas tapasztalatokkal végződtek az Amerikában adott hangversenyek – éppen azért, mert a kezdet nagy reményeket keltett. Fischer először 1981-ben lépett fel az Egyesült Államokban, Chicagóban Verdi Macbethjét, San Franciscóban pedig ugyanebben az évben a Don Giovannit vezényelte (a címszerepet Cesare Siepi énekelte, Leporellót pedig Giuseppe Taddei). Három esztendővel később szintén Amerikában a Bostoni Szimfonikus Zenekart vezényelte, majd a Chicagói Szimfonikus Zenekart (Brahms, Mahler és Richard Strauss művei voltak műsoron). Kezdetként két koncert volt mindkét városban, ezek szép sikert hoztak. Majd itt is, ott is egy harmadik est következett, amiről igen eltérő vélemények hangzottak el. A bostoni koncertmester szenzációsnak tartotta a teljesítményt. Fischer maga azonban úgy érezte, a hangulat inkább csak langyos volt, kritikákban pedig be nem váltott reményekről lehetett olvasni; további fellépésekre nem hívták meg.

Ide kapcsolódik:
Bravúros mutatvány vagy művészi eszköz kívülről vezényelni a Trisztánt?

A nagy amerikai zenekarok felfogását és működését hagyományaik szerint merev hierarchikus rend határozza meg. Ennek a tradíciónak a formálói a karmesteri pulpituson olyan személyiségek voltak, mint Leopold Stokowski, Széll György, Reiner Frigyes, Ormándy Jenő és Solti György. Valamennyien a patriarchális egyeduralkodó típusát képviselték, és érdekes módon az utóbbi négy Magyarországról származott. A zenekaroknak mindmáig megmaradt ez a jellege. Az 1962-ben született észt karmester Paavo Järvi egy interjúban nem válogatta meg a szavait, amikor az Amerikában zenészek és karmesterek közt fennálló viszonyt „méregoldatnak” nevezte, amit bizalmatlanságból, rettegésből és konfliktusokból kevernek.

Ide kapcsolódik:
Nagyot csalódott az operaházi munkában az ifjú Fischer Ádám

Eleinte tehát érdeklődéssel fogadták Fischer szokatlan törekvését a partneri együttműködésre, ám ennek hamarosan vége szakadt. A megváltozott hangulat oka nemcsak a hagyományos amerikai munkamódszerben rejlett, hanem a zenekarok méretében is: minél több tagból tevődik össze egy együttes, annál kisebb egy-egy zenész felelőssége, és annál nagyobb zavart kelt, ha a karmester valakire felelősséget kíván ráruházni. Így aztán sokan nagyon is igénylik a világos vezényszavakat, és nemigen adódik lehetőség arra, hogy bárki mérlegelje például a második hegedűk szólamában a hatodik helyen ülő zenész véleményét. Avagy azt, amit egy nagybőgős mond?

A Fischer által vezetett próbák során rendszerint nem abból keletkeztek viták, hogy valaki a zenekarból felszólalt és javasolt valamilyen megoldást. Eszmecserékre sokkal inkább az adott okot, ha egyik vagy másik zenész különös, szokatlan módon játszott egy-egy részletet. Ezt aztán lehetett hibaként, de újításként is értékelni. Egy alkalommal például az egyik nagybőgős a Don Giovanni fináléjában a valóban nem egyszerű triolák helyett makacsul negyedeket játszott, és így kihagyta a Mozart által előírt hangok kétharmadát. A karmester kérdésére önigazolásként azt felelte, hogy ő a Mozart korabeli, történelmi gyakorlatot követi, annak idején sem játszottak minden hangot. A humánus és új megoldásokat kíváncsian kereső Fischer erre egyetlen szóval reagált: „érdekes”. Amire aztán a zenekarban hatalmas nevetés tört ki. A kollégák meg voltak győződve róla, hogy a nagybőgős csak kifogást keresett, és a Mozart-korra való hivatkozással tulajdon kényelmességét igyekezett palástolni. Közhely, hogy a jóhiszeműséggel könnyű visszaélni. Ám rosszabb esetben a karmester elnéző természete, ami által készsége, hogy hanyagságot vagy hibát javaslatként értelmezzen, a zenekaron belül irritálóan hathat, és rejtett feszültségeket hozhat felszínre.

zenekar fischer ádám amerika stokowski solti györgy széll györgy művészeti vezető
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA századelő hangulatköltője, a magány lírikusa – Tóth Árpád művészete
Következő bejegyzés Van-e karmester, aki felülmúlja Zubin Mehta 50 éves zenei szolgálatát?

Ajánlott Bejegyzések

Verdi szobája a villájában kialakított múzeumban - forrás: a Villa Verdi honlapja
Intermezzo

Az olasz operaházak gyűjtenek Verdi villájának megvásárlására

2023. február 5.2 perc olvasás
Oláh Krisztián - fotó: Hegyi Júlia Lily
Magyar Zene Háza

Oláh Krisztián: „Merjek gátlás nélkül, ösztönösen improvizálni”

2023. február 5.5 perc olvasás
Jürgen Flimm
Intermezzo

Elhunyt Jürgen Flimm rendező

2023. február 5.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.