Tóth Réka Ágnes: „Szeretnénk megmutatni az igazi Csinszkát”

Tóth Réka Ágnes

Tóth Réka Ágnes számos dramaturgiai munkát tudhat maga mögött, a Don Juan visszatér Ödön von Horváth adaptációjától kezdve a Dzsungel könyve bábszínpadi verziójáig, és többek között ő írta az Így viszik át és az Odüsszeusz bolyongásai szövegkönyvét. Rendezőasszisztensként is dolgozott már, viszont az Égnek a begóniák az első olyan darab, melyet íróként és rendezőként is jegyez. Az Ady Endre feleségének életéről szóló előadást a CAFe Budapest #kapucsengő sorozatának részeként láthatjuk október 11-én a KuglerArt Szalonban.

A CAFe Budapest háttéranyagaiért keresse tematikus blogunkat!

– Hogyan jött létre a Boncza Berta életét feldolgozó darab ötlete?

– Az Óbudai Társaskör igazgatója, Harsányi Mária keresett meg, hogy a 2019-es Ady-emlékév alkalmából egy Csinszka-estet szeretne tartani. Egyből megtetszett az ötlet, hogy a hagyományos Ady-műsor helyett Boncza Bertáról készítsünk előadást. Így kezdtem el dolgozni az Égnek a begóniákon, felkutatni Csinszka leveleit, naplóbejegyzéseit és verseit, amiből elkészült az első, felolvasószínházi verzió.

– Ha jól tudom, nem ez az első olyan darabod, amelyben a női történetek kerülnek a fókuszba.  

– Az Így viszik át című előadást 2017-ben mutatta be a Mozsár Műhely, amiben híres magyar írók és költők szerelmi történeteit dolgoztam fel Nyáry Krisztián könyvei alapján. A darabban csak egy jelenetet hagytunk arra, hogy Simon Jolán és Korzáti Erzsébet életét egy rövid, párhuzamos monológban megmutassuk. Ekkor úgy éreztem, hogy valami elkezdődött, amivel érdemes tovább foglalkoznom. 

– Az Égnek a begóniák szövegeinek összeállításakor mi volt a legfőbb szempontod?

– Nagyon fontos kiindulópont volt a Vallomás a csodáról című könyv, ami Csinszka visszaemlékezéseit tartalmazza az első Adynak küldött levéltől a csucsai lánykérésig, illetve az a Vitályos László által jegyzett, Ady–Léda–Csinszka című kötet, amiben Csinszka házasság alatti naplóbejegyzései találhatók.

Égnek a begóniák – fotó: Horváth Dániel/ CAFe Budapest

Végigolvastam kettejük levelezését, és konzultáltam a Csinszka verseit összegyűjtő Zeke Zsuzsannával is. Érdekes volt látni, hogy míg Csinszka a leveleiben barokkosan fogalmazott körmondatokat használ, a házasságkötés után egy szikár, leíró, tőmondatos stílusba vált át. Azt éreztem, megtaláltam a dramaturgiai ívet, ami ezzel kirajzolódik a darabban.

– Alaposan áttanulmányozva az életművet, mi az, ami leginkább foglalkoztat benne?

– Csinszkát nehezen lehet kikerülni az Ady-életműben, mégis keveset tudunk róla. Nagyon izgalmasnak tartom, hogy Csinszka az Adyval való házasság előtt és után írt csak verseket, közben egyáltalán nem. A szövegein gazdag érzelmi skála húzódik végig, mégis küszködik a megfogalmazással. Érdekes látni, mi történik akkor, ha két, ugyanazon a területen alkotó ember kerül egymás mellé, pláne abban a korban.

Csinszka költői megítélése bizonytalan talajon mozog, és az életéről is vagy negatív, vagy semleges írások születtek. Szerettem volna árnyalni ezt a képet, és megmutatni, hogy Csinszka több volt, mint egy hagyományos múzsa: az írás mellett festett, rajzolt és fotózott is, de közben végtelenül magányos is volt.

Születésekor elvesztette édesanyját, édesapja pedig a házasságkötése után szinte megtagadta őt. Azzal, hogy nem egy fikciós drámát használunk, hanem az ő szövegeit, azt érzem, ez az ő darabja is. És a miénk is: itt ez a nő, aki írni akart, de sose hitte, hogy költő lehet. Aki talán szeretett volna anya lenni, de nem lett az. Aki szerelmes lett valakibe, akibe mindenki az volt, de ő elérte, hogy közel kerüljön hozzá. Irigyelt helyzete azonban ambivalens: lehet, hogy múzsának lenni mégsem olyan menő. Ezt szeretnénk megmutatni.

– Csinszka szerepét ezúttal is Sztarenki Dórát alakítja. Hogyan találtátok meg egymást?

– Nézegettem fotókat Csinszkáról, és a 15–16 éves kori képein Dórit láttam. Egy grimaszoló, bájos tinédzsert: ez a kettőség kezdett el érdekelni benne. A szövegeket olvasva egy olyan intenzív és szélsőséges érzelmeket váltogató figura rajzolódott ki, aki a vad és érzékeny kamaszból az évek alatt kifinomult, de impulzív nővé válik. Azt éreztem, hogy ez a szerep Dóri számára a legtesthezállóbb, az pedig külön kihívás, hogy első alkalommal kell majd másfél órán keresztül egyedül léteznie a színpadon.

Ide kapcsolódik:
Mi van a kapucsengőn túl? - Új műfaj debütál a CAFe Budapesten

– Nem beszélve arról, hogy a helyszín is különleges. Mennyire kell másként gondolkodnia a rendezőnek a lakásszínházi keretek között?

– Nagyon szerencsés a helyszín, mert a KuglerArt Szalon akár Csinszka lakása is lehetne. Ez egy csodálatos hely, tele festményekkel, régi kanapékkal, íróasztalokkal. Nem kell külön díszlet sem, a berendezés felhasználható az előadáshoz. Mindig nagyon személyes kis térben játszani. Az eddigi két felolvasóesten volt egy választóvonal Dóriék és a közönség között azzal, hogy egy színpadon ültek: ezt most nem így lesz.

– Az előadás a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében valósul meg. Hogyan tud ebbe Csinszka története beilleszkedni?

A darab felolvasó színházi változata után elkezdtünk azon gondolkodni, hogy monodrámává fejlesztjük. Helyszíneket kerestünk, a KuglerArt Szalon tulajdonosa pedig örömmel kötött össze bennünket a CAFe Budapesttel. Egy ilyen előadásnak helye van egy kortárs seregszemlén, hiszen Csinszka élete aktuális női kérdéseket tematizál. Sok levelében érezhető egyfajta bizonytalanság az életével kapcsolatban, nem tudja, folytassa-e az írást: az eljegyzésükig folyamatosan küldött Adynak verseket, hogy kikérje a véleményét. Eljátszott a gondolattal, hogy külföldre költözik, és önálló, független művész lesz nagy baráti társasággal. Hogy festő lesz, aki a Montmartre-on él. Mindig van egy kiteljesedési igény a szövegeiben, ami végül nem valósul meg. Ez a fajta bizonytalanság a kapunyitási pánikhoz hasonlítható. Másrészt a már említett egymás mellett való alkotás témája is egy izgalmas megközelítés. Érdekes abba belegondolni, hogy

milyen lehetett Ady mellett verset írni, mennyire volt esélye arra, hogy valaha is művész legyen.

Olvasni a verseket a Nyugatban, amiket róla írt, intézni a levelezéseit, helyette írni az autogramokat. Közben ápolni súlyosan beteg férjét, akinek már csak évei voltak hátra. Ady halála után a költő özvegyének pozíciója se egy jó starthelyzet: nem véletlenül vállal Csinszka számos szövegében sorsközösséget Szendrey Júliával.