„… a fentiek alapján leginkább azt láthatjuk: Maurer Dóra munkái iránt van kereslet a piacon, ám ez a kereslet jelenleg még erősen hullámzó. Kérdés, mi történik majd a művész londoni kiállítása után” – ezekkel a szavakkal zártuk idén augusztus 9-én itt a Senki többet? blogban azt az írást, amelyik az egyik legismertebb magyar képzőművésznek a brit fővárosban megnyílt kiállítása kapcsán Maurernek az addigi hazai, illetve nemzetközi aukciós szerepléseit mutatta be. Nos, a napokban kaptunk egy igencsak erős választ a kérdésre.
Mint arról előzetesen ugyancsak beszámoltunk, október 3-án este tartotta Londonban az első külföldi aukcióját a Dobossy Árverezőház, akik igencsak nagy fába vágták a fejszéjüket a nemzetközi piacra történő kilépéssel. Ennek megfelelően viszont ugyancsak dicséretesen építették fel az árverés felvezetését: a pesti, majd a londoni aukciós kiállítás után, illetve részben már mellett a liciteket megelőző héten naponta jelentkeztek a világhálón rövid, hangulatos, profin megcsinált beharangozó videókkal mutatták be az egyes tételeket, beszéltek a művészekről, a kulisszatitkokról, és közben persze magukról és bátor lépésük hátteréről is.
Hogy ennek volt-e az eredménye, nem tudni, mindenesetre október 3-án este a londoni Blacks Clubban nagy érdeklődés várta, hogy Jacqueline Tower-Perkins, a Bonhams aukciósház kortárs művészeti részlegének szakértője megkezdje az árverést: a brit vásárlókon kívül többen érkeztek más országokból, és Magyarországról is többen kilátogattak az eseményre. Ebben nyilván a jó időzítés is segített, hiszen az árverés a londoni Frieze műkereskedelmi vásár idején zajlott, amikor rengeteg gyűjtő és érdeklődő van a városban. Ronthatta viszont a látogatottságot, hogy ugyanaznap este tartotta kortárs árverését a Sotheby’s is, ahol többek között Banksy, Basquiat, Francis Bacon, Jean Debuffet, Lucio Fontana, Cecily Brown, vagy Georg Baselitz művei várták a közönséget. Igaz, ma már az internet és az okostelefonok bárhonnan lehetővé teszik a licitálást, akár egyszerre két helyen is.
Nos, Dobossyék londoni árverésén a kalapács alá vitt mind az ötvenöt tételre érkezett licit, vagyis a kortárs magyar alkotók munkái iránti érdeklődés kifejezetten erősnek mondható. A legmagasabb leütési árat, 45.000 fontot (16,8 millió forint) Maurer Dóra Quasi-kép, töredék című 1986-os festménye érte el, amelyért a jutalékokkal együtt végül 55.350 fontot (20,6 millió forint) kellett kifizessen vásárlója. És bár ez az összeg azért nem is kicsit maradt el az előzetes 100.000–120.000 fontos (36–43 millió forint) becsértéktől, azért így is jócskán túlszárnyalta Maurer eddigi 4 millió forintos legmagasabb aukciós árát (Quod-libet No.15. Park, 2018. december, Dobossy).
Emellett Maurernek két további munkája is szerepelt Londonban: egy szitanyomata 700–900 fontos becsérték után 1300 fontos, egy 4000–5000 fontra becsült hidegtű-munkája 4200 fontos leütéssel talált vevőre (ezekhez az árakhoz még 23 százalékos jutalékot is hozzá kell számolni a végső vételár eléréséhez).
Vagyis részben beválni látszik az az augusztusi „jóslatunk”, hogy a Tate Modernben látható nagyszabású Maurer-kiállítás sikere pozitívan fogja befolyásolni a művésznek a nemzetközi (és persze nyilván a hazai) műkereskedelemi piacon történő további szereplését. Arról nem is beszélve, hogy időközben Maurer Dórának még egy kiállítása nyílt Londonban, a White Cube Galleryben, sőt a világ egyik vezető műkereskedelemi vállalkozása azt is bejelentette, hogy a jövőben ők fogják képviselni a magyar alkotót a világ műkereskedelmi piacán. Vagyis aligha tévedünk nagyot, ha ezúttal is azt „jósoljuk”: Maurer Dóra előtt még további, alighanem egyre nagyobb műkereskedelemi sikerek állnak.
