Vargyas-Tóth Juliska: „Az improvizáció megtanít arra, hogy ne féljünk hibázni”

Vargyas-Tóth Juliska - fotó: Láng Péter

Egyedülálló improvizációs műhelyt indított idén szeptemberben a Grund Színház, melynek különlegessége, hogy kifejezetten kisgyermekes szülők számára nyújt kikapcsolódást heti egy alkalommal. A műhelyt a Grund Színház társulatának tagja, Vargyas-Tóth Juliska vezeti, aki 9 éve foglalkozik improvizációval, és emellett maga is két kisfiú édesanyja.

– Miért van szükség olyan improvizációs műhelyre, amely kifejezetten a szülőket célozza meg?

– Az improvizáció megtanít arra, hogy merj szembenézni az ismeretlennel, ne félj hibázni, bízz magadban, fogadd örömmel a változást, és nézz más szemmel a megszokott hétköznapokra. Rengeteg olyan készséget fejleszt, ami egy kisgyermek mellett jól jön. Ilyen többek között a spontaneitás, az aktív figyelem, az együttműködés, a közös gondolkodás, a kommunikáció, az elfogadás, a taktikaváltás, a rugalmasság, a kreativitás és a monotonitástűrés. Az improvizációs játékok ezekre a skillekre reflektálnak, ezeket edzik.

– Miben segíti leginkább a szülőket az improvizáció gyakorlása?

– Az improvizálás egyik alapja a hibázás elfogadása, sőt az örömmel hibázás. Ez talán a legnehezebb szülői képesség, mert az ember folyton azon görcsöl, hogy mindent jól csináljon, ne rontsa el a gyerekét és ne okozzon neki bajt.

Az improvizáció oldja ezt a feszültséget, és megmutatja, hogy hibázni jó, mert új utakat, lehetőségeket nyit meg, segít a fejlődésben.

Ez nem nevelési tréning, hanem a játék a lényeg. Viszont közben fejlődnek ezek a készségek, és néha reflektálunk is rájuk, vagy párhuzamot vonunk a mindennapi élettel. Hiszek abban, hogy nem kell didaktikusnak lenni; a műhelyen tapasztaltak nagyon is hatással vannak a hétköznapi életre.

– Hogyan kell elképzelni a foglalkozásokat, mire számíthatnak a résztvevők?

– Sok játékra! Az alkalmak egy-egy témára épülnek, miközben a résztvevők igényei és érdeklődése is alakítja azt, hogy mi lesz a következő gyakorlat, milyen típusú játékokat vagy jeleneteket játszunk. Beszélünk a felismerésekről, és közben rengeteget nevetünk. Saját tapasztalatból is tudom, hogy szülőként nem egyértelmű az a lehetőség, hogy az ember csak magára, saját jóllétére figyeljen. Kicsit másodhegedűsök leszünk, mellékszereplővé válunk a saját életünkben. Itt viszont minden a jelenidőről szól, az „itt és most”-ról és az emberekről, akik részt vesznek benne. Más a fókusz, magával ragad, flow-élményt ad. Az itt töltött két óra mindig felszabadultan telik és kikapcsol a hétköznapokból.

Vargyas-Tóth Juliska – fotó: Láng Péter

– A műhely szeptember indult. Mik az eddigi tapasztalatok, mekkora az érdeklődés?

– Sok pozitív visszajelzést kaptunk rögtön a műhely indulásakor. Szeptember óta már kezd kialakulni egy állandó csapat, de mindig csatlakozik egy-két új ember is, akik gyorsan be tudnak illeszkedni. Bármikor be lehet kapcsolódni a folyamatba, akár alkalmanként is lehet jönni, a bérlet is egész évben felhasználható, hiszen szülőként sokszor közbe jön valami. De akik eddig kipróbálták az improvizálást, mindannyian nagyon lelkessé és elkötelezetté váltak. Főleg anyukák jönnek, hiszen többnyire ők vannak otthon a gyerekekkel, vagy részmunkaidőben dolgoznak, de akadnak apukák is a csapatban.

További információk ide és ide kattintva érhetők el.