Fennállásának 50. évfordulójából különleges, kétrészes koncertet ad a Kaláka Együttes november 30-án a Müpában. A műsor első felében a Budapest Bár mutatja be a jeles alkalomra készített Kaláka-dalait, majd az együttes – korábbi tagjaival kiegészülve – zenél kifulladásig.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
1969 döntő jelentőségű volt a magyar népzenei mozgalom történetében. Abban az évben indult a Magyar Televízióban a Röpülj, páva! népdalverseny, amely ismertté tette Halmos Béla és Sebő Ferenc nevét, és abban az évben alakult meg a Kaláka Együttes. Sebőék kezdetben gitárkísérettel énekeltek népdalokat, de hamarosan rádöbbentek, hogy ha lépni akarnak, el kell sajátítaniuk a hangszeres népzenei tradíciót. A Kaláka azonban éppen úgy kezdte, ahogyan ma is muzsikál:
a magyar és az egyetemes költészet remekeit zenésíti meg népi hangszerek kíséretével.
Mindkét útnak rendkívül fontos szerepe volt a hetvenes évek elején indult táncházmozgalomban, de ne feledkezzünk meg a (népdalfeldolgozásokat is játszó) beatzenekarokról, és a politikai dalok előadóiról sem. Hiszen ezek a szálak mind-mind összefonódtak, olyannyira, hogy a KISZ (a Kommunista Ifjúsági Szövetség) még a berlini Vörös Dal Fesztiválra is kiküldte a Kalákát…
A táncházmozgalom azóta is virul – 2011-től az UNESCO által is elismerten –, és virul, sőt ragyog a Kaláka is, éppen úgy, ahogyan kezdte, szinte azonos felállásban. Kevés hasonló akad a magyar kultúrában: immár ötven éve, következetes önazonossággal. Boldog, szomorú dalokkal, harminc lemezzel és több ezer koncerttel, az élményt apáról fiúra örökítve tovább…
Hogy egyfelől a költészet és a zene, másfelől az alkotás és az előadás közös tőről fakad, azt Homérosz óta tudjuk. A nyomtatott verseskönyvek térhódításával azonban kikoptak a dallamok a szavak mögül, és ha nincs a Kaláka, talán eszünkbe sem jut, mit vesztettünk. De a Kaláka, szerencsére, e hiány megszüntetésére esküdött föl, olyan dallamváltozatokkal, melyekkel nemcsak maga, de a közönség, az érintett vers és – kortárs művek esetén – a szerzője is azonosulhatott.
Mintegy ezerháromszáz költemény hálálkodhatott eddig ezért. És a koncerteken milliók.
Tíz évvel ezelőtt, amikor az akkor még „csak” negyvenéves Kalákát ünnepeltük, már fejet hajtott előtte könnyűzenei színterünk színe-java. De hát az ötven, az mégiscsak ötven, úgyhogy november 30-án az egeket ostromolja az élmény. Előbb a Budapest Bár mutatja be kedvenc Kaláka-számait Gryllus Dorka, Kiss Tibor, Ferenczi György, Szűcs Krisztián, Németh Juci, Palya Bea és Rutkai Bori énekével, aztán a Kaláka következik, kifulladásig. Mégpedig oly módon, hogy minden idők Kalákája legyen, azaz a jelenlegi felállását alkotó Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs mellett Huzella Péter, Major Gábor és Mikó István is ott muzsikál.
Arccal az örökkévalóság felé!
