• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Fischer Ádám története Zene Címlap

Fischer Ádám: „A jó karmester jó politikus is egyben”

Szerző: Papageno2019. november 28.
Facebook Twitter E-mail
Fischer Ádám - fotó: Csibi Szilvia / Müpa

„Günter Verheugen, annak idején az Európai Unió bővítési biztosa soha nem vezényelt zenekart, nem készült zenészekkel hangversenyre. Ezért vallott kudarcot Kofi Annan, az ENSZ főtitkárának Ciprus-terve is, ez az oka, hogy mindmáig nem sikerült Dél- és Észak-Ciprust egyesíteni.” Meglepő kijelentés. De hát miért?

Fischer Ádám így magyarázza különös kijelentését: „Minden karmester tudja, hogy mit kell mondania a zenekarnak, ha a próba a vége felé közeledik: játsszuk el az egészet még egyszer, és ha hiba nélkül megy, akkor fél órával előbb végzünk. Így lehet embereket a magunk oldalára állítani. Ha ekként cselekszünk, figyelmes, kifogástalan játékot kapunk. Ennek ellenkezője történik azonban, ha ugyanez a karmester szájából másképpen hangzik el: egy fél órával előbb befejezzük a próbát, de előbb még egyszer eljátsszuk az egészet, éspedig ezúttal hiba nélkül. E második esetben ugyanis valószínű, hogy a játékba éppenséggel hibák csúsznak, és a dirigensnek végezetül nehézségei támadnak, ha a próbát ezért mégis meg akarja hosszabbítani. A sorrend a döntő. Elsőnek megnevezzük a célt, majd ezután az ezzel járó előnyt. Cipruson ez fordított sorrendben történt. A sziget felvételét az Európai Unióba már régebben eldöntötték, és csak ezután tartottak népszavazást az újraegyesítésről. Mivel az EU-hoz való csatlakozás már biztos volt, a szavazásnál a délen élő görög ciprusiak kétharmada ellenezte a föderatív keretben tervezett egyesülést a sziget északi régióiban élő törökökkel.”

Bővebb információ az életrajzi könyvről ide kattintva.

Fischer Ádámot gyerekkora óta két téma foglalkoztatja és tölti ki életét: a zene és a világpolitika – ezzel a mondattal kezdődött könyvünk első fejezete. A folytatásban talán túl sok szó is esett arról, hogy ez a két merőben különböző érdeklődési kör Fischer pályáján milyen szerepet kapott és egymás mellett miképpen fért meg. Nem természetes, s ezért mondjuk el még egyszer, hogy a kettő a maestro gondolatvilágában szorosan kapcsolódik egymáshoz: egyrészt művészete és a zenészekkel végzett közös munka, másrészt pedig az életünk kereteit meghatározó társadalom, annak felépítése és működése, a kortörténelem és nagy általánosságban az emberi lét legfőbb kérdései.

Ide kapcsolódik:
Fischer Ádám: „A klasszikus zene az életem minőségét határozza meg”

A viszonyok egy-egy zenekaron belül Fischer szerint miniatűr formában hűen leképezik a mindennapi világunkat. Jelenségekről beszél, amelyek hasonlóságát lépten-nyomon felismerni véli. Ezek szerinte arról tanúskodnak, hogy a zenei életben és a közéletben való részvétel szabályai azonosak. „Az egész világ egy zenekar”, ismétli meg saját véleményét.

Vezethet valaki egy zenekart, egy vállalkozást vagy egy politikai pártot, kormányfőként akár egy országot – Fischer úgy véli, annak, aki az élen áll, legyen az férfi vagy nő (hiszen női miniszterelnökök immár éppúgy léteznek, mint női karmesterek), kiegyensúlyozott személyiségként mindenekelőtt önismeretre van szüksége. Tudnia kell, hogy mire képes.

„Isten mindent tud, de a karmester mindent jobban tud”, idézi a zenei világ egyik ironikus szállóigéjét, majd nyomban hozzáfűzi saját verzióját: „Sokkal inkább azzal kellene tisztában lennünk, hogy mit nem tudunk.”

Aki vezetői megbízása szerint az eredményért felelős, határozza úgy meg a célt és az eszközöket, hogy legyen mindig tudatában saját korlátainak, s ezért munkájában támaszkodjon az általa vezetettek ismereteire is. A végszót a főnök mondja ki, amikor el kell dönteni, hogy egyes zenei részeket lefelé vagy fölfelé húzott vonóval játsszunk, beruházásra vagy takarékosságra helyezzük a hangsúlyt, és hogy írjunk-e ki új választásokat. Ám az egyes esetekben szükséges és hasznos kikérni a zenészek, a munkatársak, politikai pártunk és általában a polgárok véleményét. A legtöbb ember pozitívan reagál a kihívásokra, ha úgy érzi, figyelemre méltatják. Vezetési stílus, ami elveti a tekintély elvét? Inkább demokratikus, mondja Fischer. És persze körülményesebb, időigényesebb; vitatkozni csak demokráciában lehet, diktatúrában nem.

Párhuzamot vonhatunk-e egy karmester és egy kormányfő között? Mindkettő feladata az irányítás, mindketten alkotni, alakítani akarnak, demonstrálni, hogy a maguk egyéni módján működnek, és mindenesetre másképpen, mint azt elődeik tették. Mindketten keresik híveik tetszését, és rendelkeznek beosztottakkal; a kormányfőt a miniszterei támogatják, a karmestert a szólamvezetők. De honnan ered a legitimitásuk? A miniszterelnök – maradjunk a demokratikus országoknál – választást nyert, az ország népének nagyobb része áll mögötte. De kik a karmester választói? A közönség, a kritikusok? Amit ezek mondanak, leírnak, hallatnak, légyen az elismerő vagy elutasító, sokat nyom a latban. Fontosabb és végeredményben döntő azonban a zenekar tagjainak véleménye. Ők ítélnek a közösen végzett munka alapján, ők választják újra vagy állítják félre a vezető karmestert. Így történik ez például Németországban, ahol a zenekaroknak – rendszerint más intézményekkel együtt – erre joguk van. Kínában viszont feltehetően nincsen.

interjú zenekar fischer ádám európai unió könyv vezetés életrjaz
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA testiségből adódó tapasztalás kerül reflektorfénybe a MaMű aktuális tárlatán
Következő bejegyzés 19 év után először játszottak operát a közép-ázsiai Türkmenisztánban

Ajánlott Bejegyzések

Live

Kövesd élőben online a Prokofjev-maratont!  

2023. február 3.2 perc olvasás
JM blog

Brácsapróbajáték a Danubia Zenekarnál

2023. február 3.2 perc olvasás
ICMA blog

Csatlakozik az ICMA zsűrijéhez az osztrák ’radio klassik Stephansdom’

2023. február 3.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.