• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Müpa magazin Zene Címlap

Bryn Terfel: „Szögre akasztom a Hans Sachs-cipőmet”

Szerző: Mörk Leonóra2019. december 16.
Facebook Twitter E-mail
Bryn Terfel - forrás: Müpa Budapest

Az első operaáriákat egy traktoron ülve hallgatta, az embert próbáló Wagner­szerepekhez steakfogyasztással gyűjt erőt, és semmiféle zenéről nem állítaná, hogy nem szereti. A 2017-­ben lovagi címmel kitüntetett walesi művész arra is bármikor hajlandó, hogy rövid nyelvlecke keretében magyarázza el: a walesiek az f­-et v-­nek ejtik. Így mire megérkezik hozzánk, nekünk is lesz időnk megtanulni, hogy nevének helyes ejtése Tervel.

Az impozáns fellépésű, tekintélyt parancsoló megjelenésű, hatalmas hangú énekesről minden rajongójának megvan a maga története. Én például Wotanként hallottam először Bryn Terfelt, és azonnal megjegyeztem a nevét (bár akkor még nem tudtam, hogy kell kimondani). Számomra azóta is Wagner-­zenedrámákban nyújtja a legemlékezetesebb alakításokat, bár pályafutása elején Mozart-­énekesként, illetve Richard Strauss Saloméjának Jochanaan szerepében szerzett nemzetközi hírnevet.

December 18-i áriaestjének első felében nálunk is csupa Wagnert énekel, majd hallhatunk tőle Mozartot, Muszorgszkijt (a Borisz Godunov címszerepével három éve bővült a repertoárja), és musicalrészletekkel is bizonyítja sokoldalúságát.

Ide kapcsolódik:
Bryn Terfelt lovaggá ütötték

„Az opera világába vezető utazásomat azzal kezdtem, hogy kazettákat rakosgattam a lejátszóba egy észak-walesi farmon, egy Massey Ferguson traktoron ülve. A felvételeken a svéd bariton, Håkan Hagegård énekelt, és nem értettem, én miért nem tudom kiénekelni azokat a magas hangokat, amelyek neki minden áriában sikerültek. Három évvel később aztán rájöttem: azért nem, mert én basszbariton vagyok” – emlékezett vissza a komolyzenével való első találkozására.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

A helyszín nem véletlen: walesi gazdálkodó családba született, ám zeneszerető szülei mindent megtettek, hogy segítsék énekesi álmainak megvalósításában. „Nem tartanék ott, ahol tartok, ha nincsenek a szüleim, nem támogatnak, és a testvéremmel együtt nem hordoznak minket énekversenyekre minden hétvégén, szerte az országban” – mesélte. Miután számos versenyt megnyert, Londonba költözött, ott szerzett diplomát, és huszonöt évesen Guglielmo szerepében lépett először színpadra a Così fan tuttéban.

„Az opera nem bonyolult” – jelentette ki a művész, aki olyan kollégáit tartja példaképének, mint Plácido Domingo és Claudio Abbado. „Olyan nyelv ez, amelyet gyakorlással és odaadással el lehet sajátítani.”

Terfel mindig szívesen váltogatta a nehézsúlyú szerepeket a könnyedebbekkel. „Nagyszerű dolog, hogy ilyen sokféle szín szerepelhet a palettámon” – fogalmazott, amikor Donizetti Don Pasqualéja kapcsán arról esett szó, a komoly vagy a vidám figurákat formálja-­e meg szívesebben. „A komikus szerepek lehetőséget kínálnak arra, hogy olyan operákban lépjek fel, amelyeket egyszerűbben megközelíthetőnek tartanak. De hangsúlyozni szeretném: akármilyen produkcióban vegyek is részt, hűnek kell lennem a rendező elképzeléseihez. Minden operát hasonló módon fogok fel, legyen bár vígopera vagy komoly.”

Ugyanakkor más műfajok sem állnak távol tőle, szívesen énekel például musicalrészleteket, illetve zenei anyanyelvének darabjait, walesi dalokat. „A bátyámmal nagyon szerettük a Pink Floydot, a Queent, a Dire Straitst, Elvis Presley-t, és máig szeretem ezeket” – mesélte egy interjúban. – „Nincs olyan zene, amit ne szeretnék!”

Wagner azonban mindent visz, személyes fellépését követően a Müpa közönsége is a német mester egy másik darabjában, A bolygó hollandiban hallhatja őt márciusban, a Metropolitanből sugárzott közvetítésen. Emellett ő maga is egy Ring­-részletet nevezett meg, amikor arról kérdezték, melyik a legkedvesebb operai pillanata:

„A walkür befejezése, az utolsó alkalom, amikor Wotan láthatja kedvenc lányát. Ez a rész ötórányi csodálatos zene után következik, és minden csepp erőt és érzelmet kivesz belőlem.”

Nem csoda, hogy saját bevallása szerint amint lejön a színpadról, a gondolatai azonnal az étel felé fordulnak. „Egy Wagner-opera jellemzően négy órán át tart, olykor hatot is kitölt, és normális esetben délután négykor kezdődik, úgyhogy ebédre steaket szoktam rendelni, és a szünetben is mindig eszem valamit: egy tányér levest, némi gyümölcsöt” – árulta el egy interjúban.

Ide kapcsolódik:
Cser Krisztián: „Wagnernek Mexikóban is van létjogosultsága”

Új Wagner-­szerepekkel azonban már nem tervezi bővíteni repertoárját: sem a Parsifalban, sem a Trisztánban nem fogjuk hallani, emellett pedig búcsút mond egyik legkedvesebb szerepének, A nürnbergi mesterdalnokok bölcs cipész-­költőjének, Hans Sachsnak. „Szögre akasztom a Hans Sachs-cipőmet. Úgy döntöttem, a következő négy évben az újdonságokra fogok koncentrálni, például a Don Pasqualéra. A Mesterdalnokok nem szerepel a naptáramban a következő négy év során, utána pedig már ötvennyolc éves leszek, addigra talán már kissé túl késő lesz hozzá.”

A walesi nyelv és kultúra nagyköveteként is ismert művész azonban még számos meglepetést tartogat. Az is megtörténhet, hogy egyszer egy olyan kollégájával énekel majd együtt, aki már csak hologram formájában lehet köztünk, annyira lenyűgözte az ötlet, amelyet Céline Dion Las Vegas­-i show­-műsorában látott.

„Soha nem énekeltem A gyöngyhalászok duettjét Pavarottival – bárcsak megtehetném egyszer a koncertszínpadon!”

müpa bryn terfel basszbariton richard wagner wales áriaest müpa magazin
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA párizs operaház társulata is sztrájkol a tervezett nyugdíjreformok miatt
Következő bejegyzés „Nem lehet gyerekeknek olyan darabokat írni, amelyek előadásához nincs még kellő érzelmi tapasztalatuk”

Ajánlott Bejegyzések

Moór Marianna 1960-ban - forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Intermezzo

Akit „csodás szerepekkel kényeztetett az élet” – a 80 éves Moór Mariannát köszöntjük

2023. február 4.4 perc olvasás
Páll Éva - forrás: Müpa
Müpa magazin

A délszláv zenétől az erdélyi hangulatokig – A népzenét ünnepli a Müpa

2023. február 4.2 perc olvasás
Intermezzo

Slágerek, mítoszok és különös állatfajok – 10 érdekesség Máté Péter életéről

2023. február 3.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.