Papageno Radio
Címlap Tfirst Péter: „Argerich és a zenekar kapcsolata nagyon különleges”

Tfirst Péter: „Argerich és a zenekar kapcsolata nagyon különleges”

A napokban egy igazi legenda, Martha Argerich társaságában indult turnéra a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A különleges élményt ígérő program a Zeneakadémia Nagytermében is elhangzik – a koncertre a jegyek már réges-rég elfogytak. Tfirst Péterrel, a zenekar művészeti vezetőjével beszélgettünk.

– Hogyan lehetséges, hogy az idei már a harmadik év, hogy a világ egyik legkeresettebb zongoristájával turnéznak?

– Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy nagyon különleges a művésznő és a zenekar viszonya. Már rögtön, az első alkalommal, mikor belépett a próbaterembe, éreztük, hogy valami rendkívüli történik, azonnal működött a szimpátia mindkét részről.

Martha Argerich hihetetlenül érzékeny és szuggesztív muzsikus,

aki a közös alkotásra koncentrál és távol áll tőle mindenféle sztárallűr. Egészen kivételes találkozás volt ez, és érezhető volt, hogy kölcsönösen nagyon vártuk a következő lehetőséget, amikor újra együtt zenélhetünk.

– Akkor ezek szerint ez nem magától értetődő, a karizma önmagában nem minden, kell hozzá a közös nyelv is, hogy ráérezzenek egymásra a zenekarral.

– Így van. Előfordult már olyan eset is, amikor hiába volt itt ugyancsak egy világhírű szólista, nem sikerült elsőre megtalálni a közös hangot. Persze minden művész más, de jelen esetben valóban kivételes találkozásról beszélhetünk.

– Hogyan alakították ki a sorozat programját?

– Ilyenkor mindenki hozza a saját ötletét, mindenki belead egy kicsit. Nekünk és a karmesterünknek, Takács-Nagy Gábornak is megvan a saját elképzelése és persze a szólistának is. Beszélgetünk, egyeztetünk, és szépen kikristályosodik a végeredmény.

Van olyan is, amikor egy adott helyszín kér tőlünk darabot, most ilyen Lyon, ahol ragaszkodtak hozzá, hogy Bartók Divertimentóját is eljátsszuk.

Mindentől függetlenül elmondhatjuk, hogy  összetett a műsor, hiszen hallható lesz két Mozart-szimfónia, Beethoven I. zongoraversenye és helyszínenként még egy-két érdekesség, a Zeneakadémián így Debussy és Schumann művei szerepelnek még.

– 2016-ban vette át a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetését. Milyen elképzelései voltak akkor és miben változott ez mára?

– Jól ismertem a zenekart, már régóta zenélek itt. Az együttes sokáig speciális helyzetben volt, hiszen majd negyven évig ugyanazok a zenészek játszottak, ugyanazt az iskolát képviselve, hasonlóan gondolkodva. Rolla János vezetésével csakhamar a legjobbak között volt a zenekar, de idővel természetesen itt is megjelentek a változások. Talán épp akkor indult meg a fiatalítás, amikor én is idekerültem. Ez persze lassú folyamat, ami ma is zajlik. Az új tagokkal új impulzusok jöttek, mindenki hozta magával a saját tapasztalatát, zenei látásmódját. Így a korábbi homogén közeghez képest egy színesebb csapat alakult ki.

Az én legfontosabb feladatom tehát az, hogy ezt a sok különböző színt egyetlen hiteles kamarazenekari hangzássá alakítsam. Mivel mindig van hova fejlődni, ez folyamatos építkezést jelent.

– A korabeli hangszeres előadásmód terjedésével és az autentikus hangszereken játszó zenekarok elterjedésével megváltozott a Liszt Ferenc Kamarazenekar helyzete? Mennyiben hatott ez a repertoárra?

– Természetesen ránk is hatással vannak ezek a  folyamatok. Többek között épp ezért is kell újraformálni az együttes hangzását, mert reagálnunk kell a körülöttünk lévő világ változásaira. Egyszerre kell megújulni és folytatni azt a hagyományt, amit az 56 éves múltunk jelent. A korabeli hangszeres előadásmód magával hozta azt a véleményt, hogy barokk zenét már csak  ilyen formációk játszhatnak hitelesen.

Tfrist Péter és a Liszt Ferenc Kamarazenekar – forrás: LFKZ

Talán ennek köszönhetően mostanában alig kérnek tőlünk barokk műsort, jóllehet a kamaraegyüttesekre írt zeneirodalom  nagy hányada ebből a korból származik. Persze a helyzet azért sokkal összetettebb. A korabeli együttesek hangzása, hangereje inkább kisebb méretű koncerttermekben érvényesül, míg egy modern hangszeres zenekar jobban kitölti a hagyományosan nagyobb tereket is.

– Az Ön által korábban említett új hangzást hogyan tudná jellemezni?

– Nehéz ezt szavakba önteni, hiszen folyamatosan kísérletezünk. Van a fejemben egy ideális elképzelés, és ahhoz szeretnék minél közelebb kerülni. Az eddig értékeinket igyekszünk megtartani, de szeretnénk a korabeli hangszeres zenekarok autentikusabb hangzásából is tanulni. Talán úgy lehetne egyszerűen megfogalmazni, hogy igyekszünk egyesíteni mindkét előadói gyakorlat legjavát.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X