Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A ház, amelyben Durkó Zsolt nevelkedett

A ház, amelyben Durkó Zsolt nevelkedett

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Ebben a házban született és töltötte gyermekkorát, fiatal éveit Durkó Zsolt.


Gerencsér Rita zenetörténész (Durkó Zsolt második felesége) kismonográfiájában így írja le a zeneszerző családját és meséli el Durkó indulását:

- hirdetés -

„1934. április 10-én született Szegeden. Édesapja, dr. Durkó Gábor (1898-1992)  református hitoktató lelkészként tanított különböző szegedi gimnáziumokban. Édesanyja, Patkós Irén (1907-1996) három gyermeket nevelt fel: a Zsoltnál öt évvel idősebb Irénét, aki neurokémikus lesz, és a nyolc évvel fiatalabb Katalint, aki majd zongoraművészi diplomát szerez.

Durkó Zsolt tizenegy esztendős, amikor zeneileg igen tehetséges ügyvéd nagybátyja felfedezi abszolút hallását. És tizenhárom, amikor megkezdi tanulmányait a szegedi Konzervatóriumban. Zongorát tanul, s rögtön zeneszerzést is […]

A tizenéves zeneszerzőjelölt valósággal elmerül szülővárosa viruló zenei életében. […] Zenei tanulmányaival párhuzamosan intenzíven sakkozik, versenyszerűen is. S a Baross Gimnázium tanulója. Színvonalas iskola, komoly és egzakt tanítással.”

Ide kapcsolódik:
Durkó Zsolt: A Jelenések könyvének margójára

Ő maga pedig így emlékezett szegedi ifjúságára az 1970-es évek második felében:

„Sokat olvastam, jó iskolába jártam, amelyben komoly és egzakt tanítás folyt. Szegeden kivált a latin-, történelem- és irodalomtanáromat szerettem, tiszteltem: Palásthy László, Visy József és Vajthai István tanár úr óráinak megkapó légköre volt. Baráti köröm is szerencsésen alakult: Rédey Lajos – a matematikaprofesszor fia – állt legközelebb hozzám, ez a rendkívüli intellektusú kamasz már akkor sokoldalúan művelt volt, s minden érdekelte (később sajnos autóbaleset áldozata lett). Körünkhöz tartozott Dobsa Sándor (a Stúdió 11 mai vezetője), akit a komoly zene is vonzott; és társunk volt Somfai László (aki most a Bartók Archívumot vezeti), ő már gimnáziumi éveinkben beható zenetörténeti tanulmányokat folytatott. Olyannyira a zene vonzásában éltünk, hogy iskolatársaink „a csontzenészek”-nek neveztek bennünket.”

1949-ben, mindössze két év zenetanulás után elnyerte a szegedi és a győri konzervatórium versenyén a zongoraimprovizáció első díját, majd egy évvel később sikerrel vett részt a Soproni Országos Improvizációs Bach Versenyen. Itt figyelt fel rá Sándor Frigyes, akinek tanácsára és segítségével “osztályidegen” származása ellenére 1950-től Budapesten folytathatta tanulmányait, amelyeket a Zeneakadémia zeneszerzés szakán Farkas Ferenc tanítványaként teljesített ki.

Szülőházán – a Vitéz utca felőli oldalon – születésének 65. évfordulója alkalmából a Vántus István Társaság kezdeményezésére avatták fel a Lapis András által készített emléktáblát.

Szövege:

E HÁZBAN SZÜLETETT

DURKÓ ZSOLT

1934-1997

KOSSUTH-DÍJAS

ZENESZERZŐ

AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR

ZENETÖRTÉNET

KIEMELKEDŐ ALKOTÓMŰVÉSZE

ÁLLÍTOTTA

SZEGED

MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA

1999

Hamarosan ellátogatunk ahhoz az épülethez, amelyben utolsó lakása volt, s a melyben Durkó Zsolt elhunyt.

Források:

Gerencsér Rita: Durkó Zsolt. Bp. Mágus Kiadó, 1999

Durkó Zsolt /A magyar zeneszerzés mesterei/ Bp. Holnap Kiadó, 2005
Tizenkét év kőben és ércben. Szeged, Önkormányzat, 2002

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X