• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így készül: Lót – Szodomában kövérebb a fű
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Múlt századi csillagok Zene Címlap

Banki alkalmazottból operasztár – Nicolai Gedda élete és művészete

Szerző: Tuska Borbála2020. január 11.
Facebook Twitter E-mail
Nicola Gedda – forrás: warnerclassics.com

Nicolai Gedda a 20. század második felének legsokoldalúbb tenorjai közé tartozik, aki közel 50 évet felölelő pályája során minden szerepet elénekelt, amit az opera- és dalirodalomban valaha lírai tenor hangra írtak.

1925. július 11-én született Stockholmban egy tizenéves német pincérnő és egy munkanélküli orosz-svéd férfi gyermekeként. A szülők árvaházba akarták adni, de az apa nővére, Olga Gedda magához vette őt. Nevelőanyja néhány év múlva férjhez ment az Oroszországból származó Mihail Usztyinovhoz, így a kis Nicolai a svéd mellett az orosz nyelvet is elsajátította gyermekkorában.

Usztyinov 1929-ben egy lipcsei ortodox templomban kapott kántori munkát, így a család öt évig, Hitler hatalomra kerüléséig Németországban élt. Gedda ez idő alatt anyanyelvi szinten megtanult németül, iskolai tanulmányai során pedig az angol, a francia és a latin nyelvet, sőt önszorgalomból az olaszt is elsajátította.

Nevelőapja révén a zenével is korán kapcsolatba került: Usztyinov énekelni és zongorázni tanította, és a templomi kórusban is felléptek együtt. Ennek ellenére

a középiskola elvégzése után banktisztviselőként kezdett dolgozni, és csak kiegészítésképpen vállalt esküvőkön éneklést.

A sors azonban a művészi pálya felé terelte, ugyanis egy banki ügyfelén keresztül megismerkedett Carl Martin Öhmannal, a neves svéd tenorral, aki egy meghallgatás után azonnal tanítványául fogadta a fiatal Geddát. 1950-től a Stockholmi Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, és egy év múlva a Svéd Királyi Operaház színpadán debütált Adolphe Adam A lonjumeau-i postakocsis című operájának címszerepében.

Előadásmódja lenyűgözte a közönséget, különösen a belépőáriája briliánsan kiénekelt magas D hangjával aratott sikert. A darabot Walter Legge, az EMI zenei kiadó producere is hallotta feleségével együtt – aki nem más volt, mint Elisabeth Schwarzkopf –, és ezt az üzenetet küldte a milánói Scalába Herbert von Karajannak és Antonio Ghiringhelli intendánsnak:

„A legjobb Mozart-énekest hallottam életemben. A neve Nicolai Gedda.”

A fiatal tenor 1953-ban már a Scala színpadán találta magát Don Ottavio szerepében, Karajan vezényletével. Ugyanebben az évben az EMI leszerződtette készülő Borisz Godunov-felvételére, aminek sikere a legnagyobb operaházak kapuit nyitotta meg Gedda előtt.

A Párizsi Operaházban Weber Oberonjában, a londoni Covent Gardenben a Rigolettóban debütált. Salzburgban Mozart-operákkal (Don Giovanni, Szöktetés a szerájból, Così fan tutte) aratott nagy sikereket, és eleinte ez a repertoár volt meghatározó számára.

A New York-i Metropolitan Operában 1957-ben mutatkozott be Gounod Faustjaként, amiről így írt a The New York Times:

„Testtartása egyenes, mozgása lendületes, de megjelenésénél is lenyűgözőbb az az intelligencia, ahogyan használja a hangját.”

A következő év januárjában Samuel Barber Vannessájában Anatol szerepét énekelte a darab ősbemutatóján. A Metben összesen 26 évadban, 367 alkalommal lépett fel, többek közt az olasz (Nemorino – Szerelmi bájital, Pinkerton – Pillangókisasszony, Riccardo – Álarcosbál), a francia (Don José – Carmen, Des Grieux – Manon, Hoffmann – Hoffmann meséi) és az orosz (Lenszkij – Anyegin, Dmitrij – Borisz Godunov) operairodalom legjelentősebb tenorszerepeiben. 1983-ban a Traviatával búcsúzott a New York-i közönségtől.

Bár rendszeresen turnézott Európában is, a szocialista országok sokáig nem szerepeltek az úticéljai között. 1969-ben látogatott először Magyarországra a kiváló magyar szoprán, Ágai Karola rábeszélésére, akivel a Met Lammermoori Lucia-előadásában dolgoztak együtt. A Magyar Állami Operaházban a Faustban és a Rigolettóban léptek fel Gedda első látogatásakor, és a siker hatására a tenor visszatérő vendég lett. 1969 és 1983 között összesen 12 előadásban hallhatta a magyar közönség egyebek mellett a Traviatában, a Bohéméletben és az Anyeginben.

„Vele egész előadáson létrejött az a bizonyos pingpongjáték: ütöttem a labdát, aztán visszakaptam. Máskor hiába ütöm a labdát – az csak lepattan. Pedig a kölcsönösség lenne a mi művészetünk lényege” – mesélt Ágai Karola a közös munkájukról.

Gedda karrierjét a dalestek is végigkísérték, repertoárja a német Liedtől francia és orosz szerzők műveiig terjedt. Moszkvai debütálásán például orosz nyelvű dalokkal nyűgözte le a közönséget. Csaknem kétszáz lemezfelvételt készített, ezzel övé az egyik legalaposabban dokumentált énekesi pálya.

Hangszíne egyedülálló szépségű, énektechikája kifogástalan volt, a zenei megformálás pedig hibátlan szövegmondással párosult – utóbbiban nagy szerepet játszott kiváló nyelvérzéke is. „Nincs még egy tenor, aki ilyen kiválóan képezi a hangot, mint Nicolai Gedda” – mondta róla Luciano Pavarotti.

A színpadnak az 1990-es évek elején mondott búcsút, de nagysikerű dalesteket egészen 2001-ig vállalt, és a fiatal énekesgeneráció tanításával is foglalkozott. Utolsó lemezét 2003-ban készítette Mozart Idomenojából.

Háromszor nősült életében, harmadik feleségével közösen jelentette meg Életem és művészetem című önéletírását 1999-ben. A pár a svájci Tolochenazba visszavonulva töltötte nyugdíjas éveit.

Gedda halálhírét 2015-ben tévesen felkapta a nemzetközi sajtó. 2017-ben azonban a családja is megerősítette, hogy az énekes 91 éves korában, 2017. január 8-án elhunyt.

(Via The New York Times, Opera News, Operavilág, Wikipedia)

opera la scala mozart dalest orosz faust tenor svéd metropolitan opera
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBrácsapróbajáték a MÁV Zenekarnál
Következő bejegyzés Mariss Jansons nevét kapja egy új müncheni koncertterem

Ajánlott Bejegyzések

Magyar Zene Háza

Szakcsi Lakatos Béla: „Sosem húztam falat a jazz és az igényes popzene közé”

2023. január 28.12 perc olvasás
forrás: MAGYAR ZENE HÁZA/Szabó Bence
Magyar Zene Háza

Életre keltett Bosch-alakok – A Földi gyönyörök kertje a Hangdómban

2023. január 28.3 perc olvasás
Kern András
Intermezzo

Kern András: „Amikor a többiek koncertre jártak, én inkább moziba mentem”

2023. január 28.7 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Balog József - fotó: Csendes Krisztina Promóció

Lemezbemutató koncertet ad Balog József a Zeneakadémián

Olli Mustonen - fotó: Outi-TÂrmñlñ Promóció

A szívbetegséggel élő gyermekekért koncertezik a PFZ 

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.