Első kiadású Shakespeare-összes kerül kalapács alá

Az Első Folio címlapja a Droeshout-portréval – forrás: Wikipedia

Április 24-én a Christie’s New York-i árverésén kerül kalapács alá a William Shakespeare (csaknem) összes színdarabját egy kötetbe foglaló, 1623-ban kiadott úgynevezett First Folio, azaz az angol mester színpadra írt műveinek Első Folio-kiadása. A ritka könyvet az árverezőház előzetesen 4–6 millió dollárra becsüli; ám ez az összeg még mindig messze van a jelenlegi legdrágább nyomtatott könyv leütési árától.

William Shakespeare (1564–1616) alighanem a világirodalom legismertebb és legtöbbet játszott drámaírója. Színpadi szövegeit a halála után néhány évvel, 1623-ban két korábbi, a King’s Men társulatban volt színészkollégája, John Heminge és Henry Condell adta ki összegyűjtve. A Mr. William Shakespeare’s Comedies, Histories, & Tragedies (Mr. William Shakespeare vígjátékai, királydrámai és tragédiái; egyébként ezzel ők osztották fel először műfajok szerint a Shakespeare-darabokat) című kötet összesen harminchat, akkor Shakespeare-nek tulajdonított előadás szövegét tartalmazta. Korábban, részben még a szerző életében is egyes darabok már megjelentek ugyan egyenként nyomtatásban, de tizennyolc mű fennmaradását – többek között a Macbeth, vagy a Julius Caesar szövegeiét – kizárólag az Első Foliónak köszönhetjük. (Kimaradt viszont ebből a kötetből két, ma egyértelműen Shakespeare-nek tulajdonított darab, a Pericles és A két nemes rokon; utóbbit minden bizonnyal John Fletcher drámaíróval közösen írták.) Herminge és Condell ráadásul nemcsak azt tartották fontosnak, hogy Shakespeare művei összegyűjtve is olvashatók legyenek, hanem azt is, hogy hosszú távon is fennmaradjanak, ezért is készíttették a könyvet nagyméretű, úgynevezett folio-formátumban.

A Rómeó és Júlia címlapja a könyvből – forrás: Wikipedia

A foliók (magyarul gyakran fóliánsoknak is nevezik őket) esetében ugyanis a lapokat mindössze egyszer hajtották félbe, vagyis egy kézzel merített papírlapra négy oldalt tudtak nyomtatni, szemben az általánosabban elterjedt úgynevezett kvartókkal, azaz a kétszer félbehajtott, és így nyolc oldalas lapokkal, amelyek kisebb méretű, és bár így olcsóbb, de sérülékenyebb, könnyebben elveszíthető vagy tönkre menő, kevésbé megbecsült köteteket eredményeztek. (Korábban folio-formátumban elsősorban bibliákat nyomtattak, vagy egyéb, nagy becsben tartott vallási vagy jogi szövegeket; mindenesetre ez volt az első olyan folio-méretű könyv a világon, amelyik egyetlen szerző munkáit tartalmazta.)

A könyv belső címlapján a flamand származású művész, az ifjabb Martin Droeshout (1601–1650 körül) rézbe metszett portréja látható a szerzőről, amelyet ma az egyik legautentikusabb Shakespeare-ábrázolásnak tartanak, annak ellenére, hogy a drámaíró halálakor a metsző még csak tizenöt éves volt, vagyis aligha láthatta élőben portréja alanyát, így alighanem egy korábbi, ám azóta elveszett arcmás alapján dolgozott.

A kötet kinyomtatása legalább két évig tartott, és összesen 750–800 példány készülhetett belőle. Ezek közül ma 235 darab ismert; legutóbb például 2014-ben az észak-franciaországi Saint-Omer könyvtárában találtak belőle egy – igaz, hiányos, többek között címlap nélküli, ezért is „rejtőzhetett” addig – példányt. Érdekesség, hogy a kötetek szövege a nyomtatással történő sokszorosítás ellenére sem teljesen azonos, ugyanis Herminge és Condell a darabok korábbi előadások alapján leírt szövegeinek javítását, korrektúrázását a nyomtatással párhuzamosan folyamatosan végezték.

Ide kapcsolódik:
Itt állhatott Shakespeare egykori londoni lakása

Az Első Folio olyan nagy siker lett, hogy 1632-ben (további újabb szövegjavításokkal) kiadták a Másodikat, majd 1663-ban a Harmadikat és 1685-ben a Negyediket is. (Az utóbbi kettőbe további darabokat is felvettek, ám ezeket ma a szakértők nem tekintik Shakespeare által írt szövegeknek.)

Az Első Folio ma ismert példányaiból mindössze hat van magángyűjtők birtokában, a többit közgyűjteményekben őrzik. Ezt a most árverésre kerülő, bőrkötéses példányt a kaliforniai Oaklandben működő Mills College adta be az árverésre, hogy az érte kapott összeggel enyhítsen működésének súlyos anyagi zavarain. A Christie’s a példányt előzetesen 4–6 millió dollárra becsüli, de hogy a licitek végén mennyi lesz a végső ára, azt persze ma még nem tudhatjuk. Az mindenesetre biztos, hogy First Folio legutóbb csaknem húsz éve, 2001 októberében szerepelt árverésen, akkor is a Christie’snél és ugyancsak New Yorkban, amikor is 2–3 millió dolláros becsérték után az eddigi legtöbbet, 6.166.000 dollárt fizettek egy példányáért.

A kötet tartalomjegyzéke – forrás: Wikipedia

A Christie’s az árverés előtt mindenesetre világ körüli útra viszi a tételt, hogy ezzel is kedvet csináljon a licitáláshoz: január 19-ig még Londonban, majd január 22-27. között New Yorkban, március 17-20. között Hongkongban, április 1-3. között pedig Pekingben lehet megtekinteni élőben is a könyvet, mielőtt visszatér New Yorkba az április 24-i árverésre.

Aztán hogy ott megdönti-e a világ mindeddig aukción elkelt legdrágább könyvének az árát, azt majd meglátjuk. Ami biztos: ezt a címet jelenleg az az úgynevezett Bay Psalm Book (Öbölbeli zsoltárkönyv) tartja, amelyet az első Amerikában nyomtatott könyvként 1640-ben készítettek a massachussettsi Cambridge-ben 1700 példányban, ám ezek közül ma mindössze tizenegy ismert, amelyek egyikéért 2013 novemberében a Sotheby’s New York-i aukcióján 15–30 millió dolláros becsérték után 14.165.000 dollárt (3,124 milliárd forint) fizetett ki David Rubinstein amerikai üzletember és műgyűjtő. (Ebből a könyvből azt megelőzően csak 1894-ben, illetőleg utoljára 1947-ben került árverésre egy-egy példány; utóbbiért a Sotheby’s aukcióján akkor 151.000 dollárt adtak.)